Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-18 / 20. szám
20. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Összetartásban az erő! Kölcsey szerint: „A lélek ereje akarat, — akarat következménye a teljesítés.“ Fel tehát a nemes, nagy munkára! Pártoljuk a dalárdát.! ffl. I. A szatmári trachomajárvány. Olvasóinknak bizonyára még élénk emlékezetében van az az áldatlan actió, amelyet Szatmár városa tisztán beteges nagyravágyás- ból, ideges féltékenységből s bizonyos tekintetben lukrativ szempontból indított ellenünk a pénzügyigazgatóság áthelyezése érdekében. Azóta ez ügyben reánk nézve kedvező fordulat állott be, amennyiben városunk áldozatkészsége s nagyon is méltánylandó tisztességes intenciói a kormányhatóságnál is méltányos elbírálást eredményeztek. Mi sem természetesebb, hogy szeretetre méltó riválisunk ebbe nagy nehezen nyugodott csak bele s minthogy a helyzeten, annyira dédelgetett exponensei révén sem tud már változtatni, jobb ügyhöz méltó buzgalommal kesereg városunk „öngyilkossága“ felett a la Marius Karthago romjain, hogy ily nagy adósságba verjük magunkat. Eltekintve attól, hogy a jelenlegi kérdésben nem kértük ki kedves vetélytársunk nobilis véleményét sőt mosolyogunk is ártatlan erőlködésén, arra a kétségtelen felfedezésre jutottunk, hogy mig Szatmár feje miattunk fáj, addig odahaza a közegészség- ügy valóságos orgiáit üli lassan-lassan megteremtve a titkos anarchiát. Kórházra persze nincs pénzük a jeles polgártársaknak, a pénzügyigazgatóságra azonban bőven lett volna. Hogy ez contradiction in adiecto, azt csak az nem látja be, aki rombolás utján óhajt fejlődni s a közérdeknek bizonyos merkantil izü kisajátításával nagy hűhót csap valószínűleg azért, hogy bel- ügyeiről kissé eltereljé ama sokat hangoztatott „közérdek“ figyelmét. Ami talán bizonyos esetekben talán sikerült is, de feltétlen csőddel járt a trachomajárvány titokzatos burkolásával, mig végre a felhalmozott tények kategorikus vallomástételre hívták az illetékes tényezőket. A rossz viz, az egészségtelen levegő csak természetes, hogy melegágya a járványnak, amely nemcsak a vasúti internátust fertőzte meg, hanem imminens veszedelemmel fenyegeti az egész várost sőt talán a vármegyét is. Riválisunk szomorú sorsa nem a tőrbe jutott konkurrens hatását teszi ránk, hanem egy telhetetlen molochét, akinek ugyan evés közben jött meg az étvágya, de mielőtt kielégíthette volna, elrontotta a gyomrát. A mesterségesen szított rohamos fejlődés ime megteremtette a maga reactióját intő memen- tóul azoknak, akik jelszavakkal meggondolatlanságukat akarják palástolni akkor, amikor érdekeik egy másik város eminens létérdekét komolyan veszélyeztethetik. Veridicus. JiÉTRQL-jtÉTRE. Az elmúlt hétnek társadalmi szempontból két szenzációja is volt: a cukornap és a gyermeknap a felnőttek nem kis örömére s a le- ánőos mamák nem egészen indokolatlan bosz- szuságára. Mint értesülünk a cukornap fényes sikerrel járt, amit csak természetesnek találunk ebben a rém keserű világban, amikor a jámbor halandó mesterségesen kénytelen életét megédesíteni s minthogy fizetéséből mit sem tehet félre, le jalább kalapját csapja félre. Városunk bájos hölgyei utolérhetetlen kedvességgel és bizonyos malidéval árulták cukorkáikat annyira, hogy aranyifjuságunk talán a mérget is oly mohósággal vette volna a gyengéd kezekből. A nyermeknap lefolyása hasonlított a majálisokhoz: a felnőttek mulatsága volt, legalább az urna-őrző kedves hölgyeket illetőleg. A mamák — mit tehetvén egyebet — bizonyos re- zignációval beleegyeztek a változhatatlanba s bámulatos önfegyelmezésről tettek klaszikus tanúbizonyságot. Az adakozók pedig nagy ke- servysen szedték elő bizonyára nem erre a célra készített obulusaikat kivéve talán azokat a kedvenc Adonisokat, akik ezüstpapirba csavart 2 filléresekkel igyekeztek becsapni a jótékonyságot. S ami a legfőbb látszólag sikerült is. Cyrano. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 10 órától 12-ig. Máj. 19. Önk. Tüzolt. Egyl. estélye. Személyi hírek. Nagy Lajos honvéd-őrnagy, ezredfegyvertiszt f. hó 12-én három napi tartózkodásra városunkba érkezett. Csaba Adorján főispán f. hó 13-án Szat- márra utazott, hogy ott a th. közgyűlésen elnököljön. Este tért vissza székhelyére. Debreceni István kir. tanácsos, polgármester f. hó 15-én Budapestre utazott,, hogy részt- vegyen a polgármesterek értekezletén és a városok kongresszusán. Csaba Adorján főispán f. hó 17-én Do- mahidára ment, ahonnét még aznap este visz- szatért. Miniszteri bizto'. A vallás- és közoktatásügyi miniszter főgim náziumunkhoz dr. Károly Irén nagyváradi prem. tanár, egyetemi magántanárt küldte ki miniszteri biztosul. Kinevezés. A pénzügyminiszter Mihálka János nagykárolyi lakost ideiglenes minőségű díjtalan p. ü. számgyakornokká nevezte ki. Házasságok. Preisz Miklós v. aljegyző f. hó 16-án esküdött örök hűséget Berey Ilonkának, Bunda Miklós építész kedves neveltleányának. Krausz Izsák ügynöki iroda tulajdonos f. hó 19-én esküszik örök hűséget Fürth Malvinnak, Fürth Ferenc st.-quo főrabbi leányának. mestermüvükön az utolsó ecsetvonást megtették, mint amit ő fog ismerni, mikor megteszi a gyilkos mozdulatot... Ah, ez a mozdulat! Ha csak rágondolt is, lecsukódott a szeme a gyönyörűségtől. Jessie biztosan nem látta pokoli mosolyát, mert felkiáltott: — Igyék hát, Grand Ami!.. . Whiskyt ! Ez az én országom burgundija ... Benne van a londoni füst, a'köd... Ne keverje annyi szódával. Igyék! Gépiesen ivott, miután a kis leány — még soha ily fesztelenül nem viselkedett — egyre töltötte poharára a fehér italt... Mámoritó melegség száguldozott ereiben. Erősebbnek érezte magát. Megtapogatta kedves revolverét, mely smokingja zsebét kidudo- ritotta s Jessie hirtelen mozdulatot tett, de aztán visszaült helyére. Igen, most érezte, hogy él. Most már nem a revolverrel, puszta kézzel szerette volna kioltani vetélytársa életét, megfojtani őt a tiz ujjá- val, lassan maradozón, kezei alatt érezni a torkát, aztán talán mégis, igen, ezzel a dessert- késsel elvágni azt végül, hogy a vérét lássa folyni, melegen, vörösen s megfüröszteni benne az ujjait... A részegség támadása alatt bosszújának lehetőségeit mérlegelte. A megszállás elvesztette minden logikáját, tétovázott, kapkodott ... — Jessie, menjünk !... Sürgős dolgom van ... aztán meg egy kissé betegek az idegeim... Olyan dolgokat látok, amik... — Még ne, Grand Ami! — Kénytelen vagyok vele! — Csak tiz percet még !... Oly boldog vagyok itt, mellette! — Nem..j — Kérem, csak addig maradjon, amig az a pneumatikus óra, melyet a függönyrésen át ide látunk, egynegyed tizenegyet mutat... * Hogy kényszerítse a visszaülésre, átölelte nyakát karjaival. És ártatlanul, ott maradt mellette, térden állva s lélekzetük összevegyült. Kezdetleges és édes szókat súgott a tűiébe ... Ügyetlen gyengédséggel tartotta magához szorítva. A szép, fiatal test melege, illata egy kissé megszéditette a festőt. Ott maradt. De őrült vágya az ölelésre még megmaradt, megnövekedett. És most már a feje is fájt, oh, de mennyire! Az előre meghatározott órában a rettenetes megszállás felállásra kényszeritette. — Most igazán mennünk kell ! A leány egy tekintetet vetett a nagy óra felé s boldogan felkiáltott: — Megmentve! Meg van mentve, Grand Ami! Ma délután a inasa hallotta, hogy álmában beszélt s kitalálta szándékát... Telefonon értesített róla engemet. Hogy az életét, hogy a művészetét megmentsem, elmentem figyelmeztetni azt a gonosz asszonyt és a szeretőjét. Eltávoztak Párisból azonnal s holnap egy yachton világkörüli útra indulnak. Én pedig magát idehoztam. Az utolsó vonat Cherbourg felé már elment, már nem bírja utolérni őket . . . Meg van mentve ! Veres méregfátyol borul a festő szemeire. Ölési vágya megnövekedett. Kezét előrenyuj- totta s megragadta a szegény kicsikét. — Igaz ? Igaz ez ? — ordította magánkívül. — Igaz, kedves nagy barátom ... Nem fejezhette be. Egy rettenetes mozdulattal, mely szinte befejezése volt a boszorkánynyomásnak, mely egy hete gyötörte, a dessert- kést beledöfte a leány gyermekes nyakába. Nem is sóhajtott s esése igen kevés zajt okozott a vastag szőnyegen. Az őrült néhány pillanatig magánkívül állt helyén ... Hát mi történik vele ? Nagy Egek ! A szeretett asszony a távolban van s már nem érheti utói!... Elment, a másikkal!... Nehézkesen térdre esett s zokogni kezdett: — Juliette ! Juliette ! Juliette !... Három hónappal később ugyanezt a nevet emlegetve halt meg az őrültek házában. : Modern ruhafestés: bármily divatszinre. Fffínftfil IJtr IPfl!! LeSsze*,!) ruhatisztitas SlllJ Mtjfpl * dl Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
