Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-20 / 16. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK Í6. szám. jelent meg. Tanúság pedig az, hogy a megyebizottsági tagok bámulatos önuralomról, méltányos belátásról és pártatlanságról tettek bizonyságot nyert üggyé téve városunk igazát ; Szatmárra pedig az, hogy minden erőfeszítés hiába való akkor, amikor nem nagyravágyús, ideges féltékenység, hanem jogos önérdek és komoly létérdek van egy határozat mögött. Petronius. A munkaközvetítésről. Az ipari termelés rendjének biztosítása első sorban a munkaközvetítés helyes szervezésén múlik, mert csak ott, a hol a dolgozni vágyó munkáskezek időveszteség nélkül találnak munkát, viszont a szükségelt munkaerő mindig rendelkezésre áll, ott nem jelentkeznek a gazdasági válságot maguk után vonó zavarok. A munkaközvetítés szervezése az állam és társadalom egyforma feladata, még pedig ott, a hol erősebb a társadalmi élet, a munka nagy részét társadalmi szervek végzik, egyebütt az állam kénytelen a szükséges intézményeket létesíteni és fentartani. Magyarországon mindkét irányú szervezkedést találunk A munkaközvetítés legnagyobb szerve kétségtelenül a hivatalos szervezet, az úgynevezett budapesti ipari és kereskedelmi mun- kásközvetitő intézet, melynek működése az utolsó öt év alatt következőleg alakult: Munkaadók Elhelyezett Munkáért Ad Elhelye- munkásoka jelentkező i,ot.oco«. zett jelentkezők keresett százalékán m n n,k ások száma 1906- ban . . 79.916 56.745 43 379 54‘2 1907- ben . . 67.199 47.796 34.225 50'9 1908- ban. . 63.930 39.745 31.516 493 1909- ben . . 65.403 43.427 37.208 57 7 1910- bén . . 70.548 56.578 45.049 63'9 Az 1907. és 1908. évben — midőn pangás állott be az iparban nemcsak a rnunkakinálat és kereslet csappant meg, de 1908-ban még a jelentkezett munkások felét sem tudták munkához juttatni, mig 1909-ben, midőn a fővárosi építkezések újra megindultak, ismét nő a munkaközvetítő intézet forgalma, 1910. évi működése pedig az alapítás óta letelt 10 év legjobb eredményét is felülmúlja. Munkáért az 1910. évben 70.548 munkás jelentkezett 7’9 °/o-kal több, mint 1909. évben. A munkaadók különösen sok Ízben fordultak az intézethez és pedig 56.578 esetben kerestek .munkást (a szaporodás 1909. évvel szemben 30'3%.) Az intézetnek 45.049 esetben sikerült a munkás s a munkaadók közt megegyezést létesíteni,- vagyis a munkáért jelentkezőknek 63 9 %-át (1909-ben 57 7 °/o) helyezte el, a munkaadó kívánságait pedig száz közül 80 (1909-ben 86) esetben teljesítette. A munkaközvetítő intézetnél 1910-ben munkáért jelentkezett 70.548 (1909-ben 65.403) felnőtt munkás közűi 61.978 (1909-ben 58.291) volt férfikezek közül a férfimunkást kereső 49.164 munkaadónál 39.257 (1909-ben 33.555) a jelentkezettek 63'3'%-a (19Q9-ben 57.6%) nyert elhelyezést. Az elhelyezett munkások a munkaadók által kínált munkaalkalmak 79'9%-át (1909-ben 86’9 %) vették igénybe. Legtöbb férfimunkást helyeztek ej a ruházati iparhoz tartozó foglalkozásúak közül és pedig 9.019-et, a munkáért jelentkező 10.947 egyén 82'4%-át, kik 10.966 munkaalkalom között választhattak. Nagy munkástömeg (12.86,8 egyén) keresett munkát a fémfeldolgozás körében, azonban csak 7,853 munkaalkalom kínálkozván, 7.432 munkás kapott munkát. Az építőiparban megegyezés a munkás és munkaadó között 7.979 esetben létesült, a faiparban .5.190 munkást helyeztek el. A női munka, mindjobban kezd tért hódítani, a mig legjobban mutat a munkásnők nagy kereslete, A 8-5.70 (1909^ben'7.111) mun- káskinálattal szemben a , kereslet 7.414 volt (1909-ben 4.797), az ephelkedés2.617- et, 54.6%-ot tízkor, amikor már egész angolosra volt pofozva és jól táplált piros füle rongyokban lógott le róla, bágyadt mosollyal kezet csókolt a törékeny, szótlan, szomorú kis nőnek és aludni tért. így teltek napjaik a legpéldásabb házaséletben éveken keresztül. Néha, mikor együtt mentek a templomba, a nép tiszteletteljes sorfalat állott az utón. S a nők igy szóltak:-T- A brutális gazember össze van karmolva és verdesve. Úgy látszik, a szegény kis mártir- asszony vissza is üti néha. Mennyit szenvedhet szegényke 1 És sajnálták a kis nőt, aki ily brutális vadsertés karmai közé került s elképzelték; mennyire kínozhatja a sárgaszemü ezt a törékeny virágszálat, ha már az kénytelen felszántani az ő arc t. Nohiszen, utálták is a sárgaszemüt nyólcadnyölc országban. Minden nő, ha a nevét hallotta, tiszteletteljesen köpött, mondván : — Isten ments meg az ordináré férfitől ! A kis nő lenszőke feje köré pedig a mártír-legenda illatos koszorúját fonták a költők, főként a hires Mosatlan Nyakú, egész regekört költött az ártatlanul szenvedő asszony feje tetejére. És közben a sárgaszemü egyre mosolygott, egyre tüjt, sőt az utóbbi években már a német estilapot olvasta, mialatt a szőke mártír szorgalmasan, mintha finom kézimunkán dolgoznék, pofozta, csípte és rúgta, A férfi olvasgatott, a nő régi gyermekdalokat dúdolt, mialatt csattogtak a pofok, püffentek a hátbavágások, kongottak a fejbevágások. Csak akkor volt csend, mikor a kis nő térdét az ura oldalának támasztva kétkézre markolta a fülét és félméternyire kihúzta, hirtelen vissza eresztette, mint a gyerekek, a gummit. Ilyenkor a férj abbahagyta az olvasást cs biztató mosollyal nézett neje szomorú szemébe. Aztán ismét csattogás jött és a férj belemerült a német estilapba. Utóbb a nemes várur feje egészen elék- telenedett. A természet szimetrikusnak teremtette az emberi arcot, de a kis nő ernyedetlen szorgalma lassankint átpofozta a férje arcának baloldalát a jobboldalra. Húsz évi boldog házasság után a sárgaszemü balarcának összes díszei a jobboldalon kerestek menedéket. Jobbra csúszott a két szeme, az on a, a szája. A bal arca üres volt. Azt hitted volna, ha láttad volna, hogy folyton jobbra fordítva tartja fejét. A jobbágyok közül sokan ezt is hitték. És a nők tett. Még nagyobb az emelkedés az elhelyezett női munkások számánál, mert mig 1909-ben 3.653 (a munkáért jelentkezők 51 4 %-a), 1910- ben már 5.792 (a jelentkezők 67-6 %-a) munkásnő jutott munkahelyhez a munkaközvetítő intézet révén, tehát az 1910. évi gyarapodás az 1909. évvel szemben 2.139, 58’6%. A munkaadók igényeit az intézet 100 közül 78 (1909- ben 76) esetben teljesítette. Az elhelyezett mun- kásnck közül 1.382 a ruházati iparra, 387 a papíriparra esik s 271 a kereskedelem és közlekedés körében nyert alkalmazást. A munkaközvetítő intézetnek a tanoncköz- vetités is munkaKörébe tartozik. Az 1910. évben 1.306 (1909-ben 1.268) férfitanonc jelentkezett munkáért, tanoncokat viszont 3.956 (1909-ben 4.235) munkaadó keresett. E számok is mutatják, mily nagy az aránytalanság a kereslet és kínálat között, s hogy jelenleg is mily nagy a ta- nonchiány. Tanoncszerződést 900 esetben sikerült kötni; a jelentkezők 68‘9%-a (1909-ben 68 5) jutott igy munkához, viszont a munkaadók pedig 46 (1909-ben 28) esetben fordultak női tanoncért az intézethez; a közvetítés 5 esetben (143%) sikerült. Legtöbb férfitanoncra volt szükség a szabóiparban (401, 111 elhelyezéssel) a kereskedőtanóncok körében (394, 227 elhelyezéssel), majd a cipészek és asztalosoknál (365—365 munkaalkalom 117, illetve 90 elhelyezéssel.) Az arany-, ezüstmüvesek, ezüstkovácsok és müötvös . munkaadók (15) egyetlen egy munkáért jelentkező tanoncot sem találtak. A munkaközvetítés hivatalos szervei még a bemutatott budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézeten kivül, a temesvári és pozsonyi munkaközvetítő intézetek. Ezek közül a temesvári mutat föl kedvezőbb eredményt, a mennyiben 1908-ban L.827, 1909-ben 1.847 S 1910-ben már 2.005-munkást tudott'elhelyezni. A pozsonyi intézet működésé évről-évre ked-: vezőtlenebb; 1908-ban 3.001, 1909-ben 2.686, 1910-ben már csak 2.616 munkást sikerült munkahelyhez juttatnia. virágot küldtek a szegény asszonykának és es- ténkint összegyűltek a várfal tövében, sírva, imádkozva hallgatták a csattogást, püffenést, kortgást, a mely felülről hallatszott és igy szóltak : — Szegény kis mártir-asszony, még csak nem is kiabál. Még csak nem is sir. A mártír-asszonyka pedig igy lassan boldoggá .tette életét. Ábrándjait*-., a melyekét naphosszat a deli apródról, virágszágu szerelemről, piros csókokról szőtt, élvezte. Este pedig bosszút állt férjén, aki megrabolta őt emez ábránd teljesülésétől. így nyugott volt a kis nő, mert nem csalta meg az urát s mégis kielégítette vágyait. És egyensúly honolt telkében. Húsz évi boldog házasság után egy szomorú őszi napon meghalt a kis fehér nő. — Nem bírta tovább — mondta a nép. Eltemették, megsiratták és sírját fehér liliommal borították. Arcképét minden asszony a keblén hordta medaillonban. A haza nagy költője, Mosatlan Nyakú a következő szép sir- verset irta fehér sírkövére : Szenvedése hosszú, Ámde jön a bosszú. Szegény sárgaszemü szomorúan ballagott Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel i Eiv.-jo munka, szolid és pontos kiszolgálás i az £iső nagykárolyi cic^szek termeiő csoportja.
