Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-13 / 2. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 2. szám városi törvény rendelkezésére. A detektívek sze­replése anticipalása a belügyminiszter intenciói­nak, mert csak azután akarnak a csendőrség­nél alkalmazni detektiveket: szóval filius ante patrem. A másik körülmény, hogy a „Fliegende Blätter“ nyári számai szoktak hasr nló vadka­csákkal kedveskedni olvasóiknak. Seneca. Színház. Örömmel konstatáljuk, hogy színészeink­hez fűzött várakozásaink nagy részben telje­sedtek. A direktor az ő gárdájával mindent el­követ, hogy a legkényesebb igényeket is kie­légítse a körülményekhez képest. Nem kiméi áldozatot sem, hogy a tavalyi pesti szezon darabjait teljesen azonos diszietezésben, kosz­tümökben mutassa be. Így előkészületben van­nak: a „Csitri,“ „A kis gróf“ c. nagysikerű darabok. Szorgalmasan folynak a próbák Gil­bert bájos zenéjü operettjéből „A lengyel me­nyecskédtől és a „Szerelem gyermekéből.“ Ez az igyekezet arról győz meg bennünket, hogy a direktor akarja is — no még amint az elő­adott darabok mutatják — tudja is kielégíteni a közönséget. Pénteken „Az ezred apja“ vígjáték volt a műsoron. Helyzetkomikumra épített három felvonásos, igazán kacagtató bohózat, amely a színpadi technika teljes kiaknázásával állandó derültségben tartja a közönséget. Komáromi mint miss Gitta túlzásaiban elsőrangú volt : szerepének kirívó részleteit úgyszólván teljesen eltorzította. Táncai, toalettjei bámulatot keltet­tek : a karzat őrjöngött. Szelényi E. Henriettéje klasszikus alakítás volt. A vén nevelőnőt ro­konszenvesen alakította túlzás és gépiesség nél­kül. Gáspár Jenő az ezredes szerepében excel- ált: őt látni kell és nem kritizálni. Remek ala­kítást nyújtott Peisőczy is, aki mint tisztiszolga „a kutyamosók“ minden fonákságát és lelemé­nyességét ötletesen kreálta. Ezzel ismét tanú­bizonyságot tett sokoldalúságáról. Gelinotte kör­jegyző személyesitője Stella Gida már jobban mozgott szerepében, mint eddig. Hajlama van az ilyen szerephez, tehetsége azonban csak most van kiforróban. Igyekezete elismerést ér­demel. Ernyei hadnagya kissé vontatott volt : különben ügyesen játszott. Kun Dezső első­rangú volt. Kár, hogy rekedt és hangját nem élvezhetjük, játéka, mimikája egyaránt kiváló : úgyszintén tánca is. A többiek is kisebb sze­repeikben jól megáItták helyüket: úgy, hogy a darabnak meg volt az erkölcsi sikere. Szombaton : „A kőfaragó“ ment. Rendkí­vül unalmas, vontatott darab. Egy társadalmi typusnak más miliéube való áthelyezésén alapul az egész: bebizonyítva, hogy a természetet meg­változtatni nem lehet s hogy milyen léha fel­fogás uralkodik a felsőbb tízezrekben. Lévén a főcél pénz. Spóner Ilonka Birette személyesitője ked­vességében, mozdulataiban természetes naivsá- gában elsőrangú volt a kis Neményi Lilikével együtt. Salgó Lonci Berthe szerepében inga­dozó, kissé gyenge játékot produkált. Sárváry Nusi meg teljesen elrontotta szerepét, gyengéd­nek és ízlésesnek éppen nem nevezhető túlzá­saival. Homokai ügyesen oldotta megVerilacné kényes szerepét. Ernyei mint Papidon szerepé­nek kinövéseit diszkrét játékával tompítani igye­kezett, ami nagyrészben sikerült is neki. Ko­vács mint Verilac kissé von atottan ug an,, de hellyel közzel élénken adta elő szerepét. Gáspár mint jegyző kis szerepében is kiváló volt. Csáki Sandray márkija ügyes alakítás. Vasárnap két előadás volt. Délután „Falu rossza“ Bay Lászlóval a címszerepben. Az elő­adás úgy az egyes szerepeket, mint a kiállítást tekintve semmiben sem különbözött a rendes esti előadásoktól. Tehát csak a helyár volt zóna, az előadás nem. Bay Göndör Sándora elsőrangú alakítás volt. Szerepének minden részlete alapos elmélyedésről és művészi fel­fogásról tesz tanúságot, amit remek hangja csak fokozott. Gáspár Gonosz Pista szerepében szin­tén elsőrangú volt, nemkülönben Kun Dezső és Rajnay a czigányok szerepében. Kovács Fe- ledije kissé erőtlen, de hellyel-közzel eredeti alakítás volt. Spóner Ilonka mint Boriska, Mik­lós Dóra, mint Finum Rózsi igen ügyesen és nagy hatással játszottak. Jó volt Homokay és Salgó Ilonka is. Este: Gilbert bájos zenéjü operettje az „Ártatlan Zsuzsi“ volt a műsoron. Az egész operett olyan, mint egy sárba esett szép virágcsokor. Mindkét nembeli erénycső­szök groteszk paródiája ez kétségtelenül frap­páns, de csak színpadi hatásokra törekvő tech­nikával. Persze a darab Parisban játszik ! Ki­forratlan jellemek, stereotyp szokások, kevés szellem, de annál több léhaság. Az előadás klasszikus volt. Komáromi Suzanne kreálója teljesen neki való szerephez jutott: t. i. igen kedvelvén a túlzásokat, itt tetszésére kitombol­hatta magát. Igazán csodálkozunk, hogy az, akinek művészi képzettsége, elsőrangú kvalitá­sai vannak, hogyan szegődhetik a karzati pub­likum szolgálatába. Táncát, énekét lelkesen megtapsolták. Cs. Füzes Lenke Jequelin kis szerepében is közvetlenül, bájosan játszott, ugyancsak elég ügyesen játszott Salgó Ilona , is Rose szerepében. Kun mint Des Aubrais magántanár első­rangú volt: kár, hogy még mindig rekedt. Igazi kabinet alakítás volt Pelsőczi főpincére : az életből elesett mozdulatok, egy felemás tár­sadalmi typus gőgje, sokszor groteszk helyzete remekül érvényesültek előadásában. Gáspár, Er­nyei, Csáki elsőranguak voltak szerepeikben, Igen kedves és aranyos volt Neményi Liliké, mint piccolo. Hétfőn a „Leányvásár“-t adták az eredeti szereposztásban nagy sikerrel: kedden az „Ez­red apja“ volt a műsoron, ugyancsak az eredeti szereposztásban. Szerdán Biró Lajos nagysikerű vidéki tör­ténete a „Sárga liliom“ került bemutatásra meglehetős szereposztásban. Spóner Ilonka Juditja igen jó alakítás volt, kedvesen, bájosan játszott. Kifogás csak a má- ,odik felvonásbeli jelenetében lehet, amikor a nagyherceg váratlan megjelenése fölötti meg­lepetést nem játsza meg. No meg talán egy kicsit sokat kedélyeskedik. Mikes ügyes volt. Stella nagyhercege bizony hézagos volt. Az előadása komikus hőst produkált. Kovács Thuzó főhadnagya rendkívül hatásos volt, különösen az utolsó felvonásban. Eleinte elfogódottan in­dult szerepe, bizonyos mesterkéltséggel, de ké­sőbb belejött teljesen. Bay Basarczy-je ügyes, ötletes volt. Kun mint kávés, — Gáspár mint rendőrkapitány elsőrangú volt. A villanytelep \ ezúttal gondoskodott arról, hogy kb. 50 percig gyertyák mellett játszanak!!! Csütörtökön: Ártatlan Zsuzsi ment az eredeti szereposztásban osztatlan sikerrel. Kel­lemes meglepetésben részesült Cs. Füzes Lenke, akit bájos játékáért -a II. felvonásban lelkesen megtapsoltak s egy Ízléses csokorral leptek meg. Ugyancsak szép csokrot kapott Komáromi és Salgó is. Heti műsor: Ma „A hölgyek öröme“ (pi­ros ssinlap!) Vasárnap d. u. Áz „Ezred apja“, este a „Leányvásár“ c. operette, hétfőn 15-én „Obsitos". Kedden 16-án „Kis lord“. Szerdán 17-én „Papa“. Csütörtökön 18-án „Ripp“. — Pénteken 19-én „Kis gróf“. Szombaton 20-án „Kis gróf“. Vasárnap 21-én „Iglói diákok“. HÍREK. Farsang. Karnevál herceg őfensége minden eszten­dőben páratlan pontossággal beköszönt, nem törődve azzal, hogy enyhe időjárás vagy fa­gyok, havazások vannak ; figyelmen kívül hagyva, hogy általános drágaság uralkodik, vagy a nép — ami kizártnak tekinthető — dúskál a jó­módban : ő megjelenik és magával hozza el­maradhatatlan széles jókedvét, határtalan vig- ságát, melegítő derűjét. Tény, hogy amerre jár, amerre kél a bohó csörgősipkás Karnevál, im egyszerre megszű­nik a szomorúság, eltűnik bánat és tanyát üt a vidámság, az öröm, a gondtalanság. A világ ott van a fényes, parkettes bál­teremben. Csupa csillogás, villogás, megannyi fény és pompa, merő ragyogás és tündöklő minden. Egyformák itt az emberek. Mindenki mulat, táncol, tombol és tobzódik. Elvégre igaza van a fiatalságnak, ha mu­lat, farsangol és kitombolja magát, mert hát örökösen csak nem penészkedhetnek odahaza ; hadd mozogjon a test, hadd szórakozzék a lé­lék. Az öregebbeknek se kell visszavonulniok a mulatozástól. Nem mindig van farsang és azért farsang a farsang, hogy szórakozzunk alatta. Azonban nem kell mindent a túlzásba haj­tani ; még a mulatozásunkba is tartsunk rend­szert, mint ahogy civilizált emberekhez illik. A kellemeset a hasznossal összekapcsolni lehet és szemernyit se röviditenők meg magunkat ezen kapcsolat révén. Ne feledkezzünk meg farsangkor a sze­gényekről, a gyámoltalanokról és szenvedőkről; ne feledkezzünk meg az árvákról, az éhezők­ről, a nyomorgókról és fagyoskodókról. Gon­doljunk a fényes tündöklő bálteremben a sö­tét odúk kétségbeesett lakóira s gyújtsunk csak gyér fényű, halvány mécsest a koromfeketeségbe és boldogság fog ott tanyát ütni. Hisz oly tengernyi pénzeket pocsékolunk el bálokra. Helyes! Ezen bevételek tiszta jöve­delmét miért nem fordithatnók a földhöz súj­tottak, az éhezők, a fázok felsegitésére ? A vi­galmi bizottság tagjainak, a rendezőségnek kel­lene előre ily céllal létrehozni a mulatságokat. Azok, kik mulatni akarnak, egy szemernyit se rövidülnének meg, hanem még jótéteményt gya­korolnának embertársaikkal. Tény, hogy a farsang alatt van elég mu­latság, mely a humanizmus jegyében jön létre, de hány és hány oly halat rendeznek, melyek­nek összes horribilis jövedelme rámegy a pá­ratlan nagy fényűzésre, pompára, szóval a kül­sőségekre. Hisz nem hozunk azzal áldozatot, ha a farsangi mulatságok, bálok tiszta jövedelmeit kizárólag jótékony célokra fordítjuk. Ehhez csu­pán egy kis felebaráti szeretet, egy parányi kö- nyörületesség, egy szeinérnyi irgaimassag és egy csepnyi szánalom kell. Mily jóleső érzéssel tölthet el bennünket az a tudat, hogy a mi táncolásunkkal, duhaj­kodásunkkal tulajdonképen gyönyörű ember­baráti cselekedet gyakorolunk ! Táncolunk a nyo­morultak, a senyvedők javára. Némi szerep- ! csere ez. A tehetősebbek izzadnak, verejtékez­nek — a tánc révén — a gyámoltalanok, a koldusok érdekében. Az egész társadalomnak, a nemzetnek, szó­val magunknak és hazánknak teszünk nagy szolgálatot, ha öda hatunk, hogy annyi nyo­morgó, éhező, bár munkaképes embert támo­gatunk, felsegítünk és épen, egészségben meg­tartjuk munkaerejüket arra az időre, mikorra sorsuk jobbra fordul és muukához jutna . Annál is inkább megtehetjük ezt ilyen al­kalmakkor, mint a farsang, amikor nem direkte adakozunk szegény embertársainknak, hanem közvetve, a farsangi mulatozásunk révén. Any- nyit megtehetünk valóban, hogy e daridok min­denkor humánus céllal tartassanak, melyekből mi is kivesszük a részünket, mert mulatozunk, vigadunk és egyben szerencsétlen, erre rászol­gáló embertársainkkal a legszebb erényt: a jó­tékonyságot gyakoroljuk. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Jan. 6. A nagykárolyi Régi Kaszinó hírlap árverése. Jan. 6. A Dalegyesület vig-estélye. |an. 15-től a Közp. Takarékpénztár szelvényei beválthatók. Jan. 18-án Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbauk közgyűlése. Jan. 20-án a Kereskedő Ifjak-körének táncmu­latsága. Jan. 25. Csúcsa—nagykárolyi közút zárt ajánlati versenytárgyalása. Febr. 2-án az Oltáregylet estélye. : Modern ruhafestés: WMfkÍIÁíai* DáI Legszebb ruhafisztitás bármily divatszinre. flLnJ Utjvl m (Al Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom