Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-22 / 17. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 16-ikszám. fizető földbirtokosok is ragaszkodnak a nagykárolyi székhelyhez. Mikor Vajay látta, hogy ez irányú próbálkozásával felsült, a székházépítés ellen azzal érvelt, hogy egy ilyen szegény társulatnak, mint a láp nem szabad egy 40.000 koronás telekvásárlásba belebocsátkozni. Természetesen ez irányú aggodalmai sem maradtak cáfolat nélkül. És érdekes, hogy ugyanaz a Vajay indítványozta, hogy a szatmári gazdasági kiállításra készíttesse el csekély 14,000 koronáért a társulat a láp dombormű térképét, aki székház- épitésékől folyólag tönkremenéstől félti a társulatot. Az előző napi kudarc után Vajay a közgyűlésen már nem is próbálkozott s igy az csendben, minden incidens nélkül folyt le. Az elnöki előterjesztés alapján egyhangúlag elhatározták, hogy dr. Rakovszky György és Tóth Elemér miniszteri tanácsosokat, mint a társulat feletteseit kitüntetésük alkalmával feliratban üd- vözlik. Az igazgató főmérnök jelentésének tudomásul vétele után, a földmivelésügyi miniszter leirata került felolvasásra, melyben a társulat 1911. évi költségvetését jóváhagyta. Felolvasták Szatmárzsadány község volt úrbéres közönségének kérelmét, melynek a földmivelésügyi miniszter teljes egészében helyt adott. A társulatnak a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület Szatmáron tartandó kiállításán való részvételére vonatkozólag úgy határozott a közgyűlés, hogy ha Szatmár városa ingyen területet és a földmivelésügyi kormány 10,000 korona segélyt ad; úgy részt vesz a kiállításon. Végül több apróbb ügy letárgyalása után egyhangúlag elhatároztatott, hogy a társulat megveszi a Fógel-féle házat s arra 103 ezer korona költséggel monumentális 1 emeletes székházat épit. Szatmár tehát ez alkalommal hasztalanul próbálkozott; s csak az a jellemző az egész kis ügyből, hogy mennyire megragad e város minden alkalmat, hogy Nagykároly bőrére uj intézményeket kaparitson meg magának. Node hát egyúttal a már szokásos ingyen telek felajánlása ; ily nagy áldozatkészség sem tartotta meg a társulatot. jíÉTEÖL-JÍÉTRE. A magyar közéletben mindinkább és inkább szembetűnővé válik, hogy a nép, a nagy tömeg napjainkban semmi lelkesedést, semmi izgalmat vagy érdeklődést sem mutat a politika kérdései iránt. Más időben e politikai elfásult- ság talán kedvezőtlennek, talán szomorúnak lett volna mondható, de ma ez a közöny, ez a halálos csönd határozottan kedvező tünet. Kedvező tünet pedig azért, mert ez csak annak a tanúbizonysága, hogy a nemzet immár megundorodván a gravámenes politikától, rátért a csendes munka nemzetfejlesztő és erősítő talajára. Emlékezzünk csak vissza, hogy egy pár év előtt is mily érdeklődést tanúsítottak még e város polgárai a politika kérdései iránt. Ma az ez irányú érdeklődésük nullának mondható. S jól is van ez igy, mert igy ráérünk, vagy helyesebben reákényszerülünk arra, hogy helyi, városi kérdésekkel foglalkozzunk; ráérünk arra, hogy kimutassuk, hogy e mostoha sorsú városban mi minden nincs s ami van is, az sem tökéletes. E hiányok nagy tömkelegéből ezúttal csak egyet ragadunk ki s a következő sorokban reá kívánunk mutatni arra, hogy mily orvos hiány van ma a helybeli közkórháznál. Néhai Áldor Adolf dr. fáradhatatlan tevékenysége folytán Nagykárolyban is megteremtődött egy modernnek mondható, 80 ágyas közkórház, olyan kórház, mely mellett a szat-1 mári igazán elbújhat. E kórházban 2 orvos teljesítette a gyógyítási funkciót, a harmadik pedig a pénztárnoki és könyvelési teendőkkel volt elfoglalva. Ez utóbbi állás most betöltetlen. Hir szerint azonban ez orvosi állást be is szüntetik és helyébe egy könyvelőt választanak majd. Marad tehát az egész nagy kórházban 2: mond kettő orvos. Ez orvosok azonban csakis nappal teljesítenek szolgálatot, akkor is csak délelőtt 10-től 12-ig, mig délután és különösen éjjel az egész kórház orvos nélkül van. Megtörténhetik, hogy éjjel bevisznek egy súlyosan sérültet a kórházba és ez egész nyugodtan el is vérezhetik addig, amíg hazulról kiér hozzá az orvos. Éppen azért már a jövő évi költség- vetésbe fel kell venni egy harmadik, kórházi segédorvosi állás betöltésének költségét is. Ezt a fiatal segédorvost aztán arra kell kötelezni, hogy künn lakjék a kórházban és igy a betegek mellett állandóan lesz egy orvos. így van ez minden város közkórházában. Miért legyen hát éppen Nagykároly kivétel e tekintetben ? * E rovatban már egy Ízben szóvátettük azokat a hazárd kártyajátékokat, melyek a kaszinóban, a kávéházi különszobákban folynak le, felhiván rá a rendőrség figyelmét. Felszólításunknak természetesen nem lett semmi eredménye. Minden maradt a régiben. A kedélyes huszonegyes játék vígan folyik még ma is. Emlitettiik, hogy más városokban is játszanak hazárdjátékot, de másutt legalább a hatóság igyekszik azt megakadályozni, természetesen amennyire módjában van ezt tenni. A szomszédos Szatmáron is mindinkább elharapódzott a „toti-totalizatőr“~nek nevezett veszedelmes hazárdjáték. Úgyszólván már existenciák mentek tönkre. Erre Tankóczy Gyula rendőrfőkapitány egy okos rendeletet adott ki, melyben a csendőrség jóakaratu figyelmébe ajánlja e kisded játékokat. Nem .lehetne-e analogice a huszonegyre nálunk is kiadni ilyfajta rendeletet? * Múlt számunkban a Kölcsey-Egyesületről és a kritikáról irt sorainkat egyesek félremagyarázták. Az igazságnak megfelelően tehát kijelentjük, hogy a „mocskos“nak jelzett cikk nem a „Nagykárolyában, hanem a „Közérdek“- ben jelent meg. —k.— Az olvasóhoz. Április elején uj negyedévbe lép a ,, Nagy károly és Érmellék.“ Hosszas felhívással nem fordulunk közönségünkhöz, mert azt tartjuk, hogy amelyik újság nem beszél magáért, amellett kárbaveszett, hiábavaló fáradtság bőbeszédű ajánlásokat Írni. Aki tárgyilagos hangú, jól értesült újságot akar olvasni: járassa a „Nagykároly és Érmellék“-et. A mi hasábjainkon a vélemény szabad. Hirdetjük a liberálismust, a sovén magyarságot, s szolgáljuk a haladás és a felvilágosodás eszméit. Aki ezeket az elveket vallja, s aki a sajtó tisztességét híven megőrző lapot akar járatni: járassa a ,,Nagykároly és Érmellék“-et. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK“ előfizetési ára : Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivatalában : Nagykároly, „ Kölcsey-nyomda ‘, Széchenvi-ntcza 20. szám. HÍREK. Tájékoztató gyűlésekről, hangversenyekről, táncmulatságokról. Április 22-án Va 8 órai kezdettel a Kölcsey- Egyesület hangversenye. Április 23-án A Katholikus Legényegylet szini- előadása. Április 23-án d. e. 11 órakor az ág. hitv. ev. egyház rendkívüli közgyűlése. Április 27-én A Közgazdasági Bank r.-t. rendkívüli közgyűlése, d. u. 5 órakor. Április 29-én a „Polgári Olvasókör estélye. Április 30-án 6 órai kezdettel a Zenemükedvelők matinéja a polgári leányiskolában. Május 1-én a Városi színházban a tavaszi szezon kezdete. A görög katholikusok husvétja. A görög katholikusok templomában a húsvéti istentiszteletek a következő sorrendben tartatnak meg Vasárnap d. e. 9 órakor sz. mise, utána húsvéti pászka megszentelése. Délután 3 órakor vecsernye sz. beszéddel. Hétfőn d. e. 9 órakor sz. mise sz. beszéddel. Délután 3 órakor vecsernye. Kedden d. e. 9 órakor sz. mise, mely után körmenet lesz. D. u. 3 órakor vecsernye. Kellemetlen incidens. Dr. Serly Jenő járásbiró Olaszországba utaztában tüdőgvula- dásban hirtelen megbetegedett és most Rómában fekszik; állapota azonban nem aggasztó. Halálozás. Barth István földbirtokos f. hó 18-án 71 éves korában Mezőpetriben hirtelen elhunyt. Az elhunytban Bart Béla helybeli asztalosmester és Barlh Gyula festő édesatyját gyászolja. Gyászhir. Czekei Katona Pál érszentkirályi földbirtokos f. hó 17-én 67 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Halála nagy és előkelő családot borított gyászba. Eljegyzés. Spitzer Bertalan Budapestről eljegyezte Eeldmann Erzsikét Tasnádszántóról. Az egészségügyi bizottság ülése. Szatmárvármegye egészségügyi bizottsága f. hó 20-án, csütörtökön d. e. fél 10 órakor N. Szabó Antal elnöklésével ülést tartott. Az ülés egyetlen tárgya a vármegyei főorvosi állásra való jelölés volt. A bizottság az állásra első helyen dr. Schönpflug Bélát, Nagykároly város tiszti orvosát jelölte, akinek a kinevezése biztosnak mondható. A magunk részéről is igen örvendünk azon. hogy az ö kinevezésével a vármegyei közegészségügy igazán hivatott kézbe kér J. A Kölcsey-Egyesület dalos estélye. A ma esti impozánsan fényesnek ígérkező hangverseny iránt a közönség körében igen nagy érdeklődés mutatkozik. Az idei szezonnak ez lesz az igazi első. irodalmi estje. A grogramm változást szenved, amennyiben Szoyer Ilonka akadályozva lévén, helyette Marschalko Rózsika operaénekesnő fog szerepelni. A József-Szanatórium estélye. A József- Szanatórium helybeli fiókja f. hó 18-án Pakots József iró és Komióssy Emma színművésznő közreműködésével úgy erkölcsileg, mint anyagilag sikerült estélyt rendezett a helybeli városi színházban, ahol ott láttuk társadalmunk előkelőségeit és elég szép számú közönséget. Jelen volt őzv. gróf Károlyi Istvánná Öméltósága és közszeretetben álló főispánunk Csaba Adorján családjával. Az ötletesen összeállított s mindvégig érdekfeszitő programm minden száma rászolgált a közönség tomboló lelkesedésére. Pakots József iró talpraesett prológusban aposztrofálta a jótékonyságot. Utána Gáspár Nica briliáns technikával és művészi ízléssel eljátszott zongoraszáma következett, amelyet a közönség lelkes tapsaira egy népdal egyveleggel kellett megtoldania. Majd Komióssy Emma lépett a színpadra s a tőle már megszokott precizitással és művészettel énekelt egy áriát, amelyet azután meg is kellett toldania. Ezután ismét Pakots lépett a színpadra és olvasott fel
