Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-11 / 7. szám
6. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. A járásbíróság és adóhivatal kérdése. Előbbeni czikkünkben — úgy véljük — sikerült nyomós érvek alapján beigazolnunk, hogy mennyire indokolt s mennyire múlhatatlanul szükséges mielőbb Érmiháiyfalván a községnek páratlanul rohamos fejlődése s végtelenül kedvező földrajzi központi fekvése folytán — a mi hatalmas nagy népességnek igazi központjává teszi, — a kir. járásbirósági hivatal létesítése. Nagyrészben ugyanezen okok kiáltanak hangosan az Érmiháiyfalván immaror elodázhatatlan, égetően szükséges kir. adólr. ;atal mielőbbi, — lehető legrövidebb idő alatt történő — felállítása mellett is. Ha a kir. járásbirósági hivatalnak Ér- miháiyfalván leendő létesítése kérdésénél területi, földrajzi viszonyokkal is igazoltuk s támogattuk a kérés jogosultságát, úgy legyei szabad az adóhivatal felállításának kérdésénél is a földrajzi helyzetre, helyesebben képtelenségre hivatkozunk. E téren valóban olyan helyzettel állunk szemben, a mely páratlan bizonyára széles e nagy világon, s igazán csak itt, e mi szerencsétlen — helyi közérdekkel és az adózó nagyközönség érdekével vajmi keveset törődő — hazánkban lehetséges. Érmihályfalva nagyközségétől alig 6—7 kilométerre fekvő, a községgel közvetlenül határos, szomszédos törvényhatóságok községei, a melyek forgalom tekintetében egyedül s teljesen Érmihályfalvához gravitálnak illetve tartoznak, — az úgy sem kedves adólefizetése végett hová s mennyire kénytelenek fáradni! így a Szatmármegyében fekvő Érkört- vélyes, a mely község Érmihályfaiváhc,; cs-är: 6, mond hat kilométerre van, s ezzel vasúttal és állami müuttal van összekötve, — a teljes 32 mond harminczkét kilométerre levő nagykárolyi kir. adóhivatalhoz van beosztva. Úgy anilyen szerencsétlen helyzetben van Penészlek községe is, mely Érmihályfalvától csak 8, adóhivatalától pedig, mely Nagykárolyban van, szintén 32 kilométerre fekszik. Vagy a Szabolcs- vármegyében levő s Érmihályfalvától csak 7 kilométerre fekvő s azzal állami müuttal ösz- szekötött Ábrány község nagykállói adóhivatalától egy teljes napi járóföldre esik akár vonaton, akár kocsin. Már pedig ha az érmihályfalvai járáshoz tartozó Piskolt község a nagykárolyi, Szabolcs pedig a margittai adóhivatalhoz tartozhat, akkor méltán megkívánhatja sőt elvárhatja illetve helyes kifejezéssel élve megkövetelheti az előbb említett 2 község, hogy az ő viszonyaiknak mindenben megfelelő központjukon, az Érmihály- falván felállítandó adóhivatalhoz tartozzanak. De közigazgatásilag is teljesen indokolt az Érmiháiyfalván létesítendő adóhivatal. Érmihályfalva Biharvármegyéből kisarkalva 3 vármegyével határos. Az egész járás összes községei minden érdekükkel és forgalmukkal Érmihályfalvához vannak kötve. Ide a központhoz granitálnak ők gazdasági, kereskedelmi és köz- igazgatási ügyekben is, — itt lévén a járás főszolgabírói hivatala. Nem természetes-e, többet mondunk, nem szűkségszerü-e, hogy 140,000 kát. hold földnyi területen, 19 nagyközsége 80000-nél több lelket számláló népességének adóhivatala is ott legyen, a hol az ő főszolgabírói hivatala van ; ott intézhesse el adóügyét, a hol több apró ügyeinek elintézése végett úgy is többször megjelen a főszolgabiróságnál. Végül az adóügyek mostani állása is teljesen indokolttá teszik egy uj adóhivatal felállítását Érmiháiyfalván. A székelyhídi kir. adóhivatalnál ugyanis, a melyhez a 79000 kath. holdon levő 13 nagyközség tartozik s a melyhez Érmihályfalva is tartozik, maga Érmihályfalva az évi ügyforgalomnak 40%-át teszi ki. Hogy az Érmiháiyfalván felállítandó adóhivatal mennyire megkönnyítené a székelyhídi adóhivatal nehéz munkáját a közügy javára — talán említeni is felesleges. Végül nem kicsinylendő, ellenkezőleg teljes mértékben méltánylandó az a nagy áldozat- készség is, a melyet Érmihályfalva községe a létesítendő adóhivatal érdekében meghozni kész. A község ugyanis a kir. adóhivatal részére 10 évig teljesen díjtalanul helyiséget hajlandó adni és biztosítani, a mi pedig — tekintve a mostani lakásviszonyokat s ép a közintézmények számára kiadandó helyiségek lakbéreit — valóban tekintélyesen nagy összegnek felel meg s igy elismerésre méltó nagy áldozatkészségről tesz tanúságot. A fenti érvek és okok alapján — ha azokat kellő tárgyilagossággal mérlegelik az illetékes tényezők — bizonyára belátják az immáron mulhatatianul szükséges adóhivatal felállításának égető szükséget Érmiháiyfalván. Ily körülmények közepette mi bizton hisszük, hogy a derék községnek eme hő és fővágya mielőbb megvalósul! Az „Érmelléki Hitelbank“ közgyűlése. A nevezett Hitelbank január hó 29-én tartotta meg rendes évi közgyűlését a részvényes tagok nagy érdeklődésével. Fráter István gyűlést vezető elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Benedek Mátyásról, ki a banknak egyik részvényes tagja volt, továbbá dr Rei- chard Manó banki ügyészről és Sólyom Károly volt pénztárnokról, kik a múlt év folyamán elhunytak. Nevezettek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben megörökíteni s a gyászoló családokhoz részvétirat küldését egyhangúlag elhatározta. A közgyűlésen jelen volt 28 részvényes, kik 1296 részvényt képviseltek. Jóváhagyta a közgyűlés az igazgatóság azon javaslatát, hogy az alaptőke 300.000 koronáról 400.000 koronára felemeltessék. Jóváhagyta a múlt évi mérleget s tudomásul vette az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését. A vezérigazgatónak : Grosz Bélának a bank felvirágoztatása érdekében kifejtett ügybuzgó munkásságáért köszönetét mond s fizetését 6000 koronában állapította meg. Alapszabály módositással az igazgatósági tagok számát eggyel kevesbitette, a felügyelő-bizottság számát pedig eggyel szaporította. A Hitelbank elnökévé a közgyűlés egyhangúlag nagy örömmel és lelkesedéssel Fráter István gálos- petrii nagybirtokost, igazgatósági tagokká : Draneczki László, Kocsák Árpád, Kocsák Lajos, Nagy Károly és Takács Zsigmond részvényes tagokat, felügyelő bizottsági taggá pedig Dobozy Kálmánt választotta meg, Benedek Zoltán indítványára az igazgatósági tagok tiszteletdijául évi 1000—1000 koronát állapított meg a közgyűlés. Rosenfeld Samu javaslatára végül a közgyűlés a bank vezetőségének és tisztviselői karának ügybuzgó működéséért köszönetét mondott. Az Érmelléki Hitelbank birtokvétele. Az Érmelléki Hitelbank megvette a napokban 210000 koronáért özv. Gencsy Albertné 450 kát. hold. érmihályfalvai homokbirtokát. Úgy Érmihályfalva község, mint az érmihályfalvai úrbéres gazdaközönség megakarta a birtokot legelő czéljaira venni, de a formák nehézsége nem engedte s igy talán a Hitelbank segélyével jut egyik vagy másik reflektáns idővel hozzá. Uj közút Szatmárból Biharba. Köztudomású dolog, hogy a mi megyénkből Bihar- vármegye felé igen rossz a közúti közlekedés. Belátta ezt a vármegye törvényhatósága is, ép azért felszólította Biharvármegyét, hogy az Érendréd—Szalacz—Kér és Margittá községek között a közutat építsék ki, minek folytán Nagykároly felé a közlekedés könnyű lenne. A mi törvényhatóságunk kijelentette, hogy a vármegye területére eső utrészletet haladéktalanul kész kiépíttetni. 5A »*.*?* «?» »?• »?* »?. **« a?» »?. m.*o **» *•» »*<* *,»« **£ *»* *•» «;»*4» 4?*;»»*»«»*«4»**»»i»«4»Ví »i» »i»»i».»«*»»»;»»;»»;»»;• «;»5;?«;* ÉRTESÍTÉS. ft ft ft ft ft ft ft ft f i w ft ft ft ft ft «?• Ä w tu» ft ft ft Nagykárolyi Polgári Takarékpénztár Részvénytásaság g Széchenyi-utcza 26. sz. alatt a Makay-ház I. emeleti helyiségében 44 | ft ÜL működését megkezdette. § Váltókat leszámítol a legalacsonyabb kamatláb mellett. ismmr Betéték után 44 s Jelzálog kölcsönöket *•>* 44 folyósít a legelőnyösebb feltételek Vjf mellett házakra és földbirtokokra a legmagasabb értékig. tisztán 5°'o-ot ad. 44 w «sjg» w il Sí Fríplrnsmirnlrítí vesz> elad> megőriz, kezel, azokra előleg- W Vf Ll ICKpdpii UKíU kölcsönöket ad és foglalkozik a takarék- W W és banküzlet összes ágaival. W || Az igazgatóság. || »i« *Js »i« »i» »ä* «£• »£* vfro Pi» »i» »ä» »J« «Ja »i* »in •£•«£• eja *£a *4® »Ja »*a aja
