Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-05 / 32. szám
32. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. OMKE Érmihályfalván. Lapunk jelen rovatában már a múlt számban foglalkoztunk az érmihályfalvai kereskedőknek a nagykárolyi csoporthoz való társulásával és ezzel az OMKE-be való belépésével. Annak idején — még mielőtt az érmihályfalvai kereskedők eme lépéséről csak sejtelmünk is lett volna, — megírtuk egy ízben részletesen az OMKE céljait, terveit és ismertettük hivatalos programmját. Hogy mennyivel fontosabb lesz most a nagykárolyi fiók munkája, amely kebelében egy szomszéd és az országos egyesületbe eddig még nem tartozott város kereskedelmi társadalmát viszi be magával, megállapítható azokból a gazdasági körülményekből, a melyek Nagykárolyt az Érmellékkel és pedig elsősorban Érmiháiyfalvával összekötik. Csak egy kis részben közeledés kell s egyszerre megindul a két város között a legszükségesebb egyesülés. Az ország kereskedelme megérezte azt, hogy hatalmas, egységes, országos szervezetté való tömörülése most már elengedhetetlenül szükséges; látta, hogy a magyar kereskedő osztály nem foglalja el a közbecsülésben azt a polcot, a mely hivatásánál és gazdasági jelentőségénél fogva teljes mértékben megilletné. Ezért sorakoztak a kereskedők egy erős, impozáns társaságba, amely „gátat vessen minden olyan áramlatnak, mely a kereskedelem jogos érdekei ellen, a kereskedők becsülete, avagy tisztességes megélhetése ellen támad“. Az egyesülésnek ezt a szükségességét a központban érezték meg; ott indították meg azt a nagy mozgalmat, a mely ma már az egész kereskedelmi osztályt szárnyai alá vonja. Tehát ott, ahol pedig aránylag sokkal jobb a kereskedők helyzete, mint a vidéken. Minél kisebb a hely, minél szükebb a kör, annál nagyobb szüksége van ott a kereskedelemnek az egyesülésre, mert annál nagyobb mértékben érzi a kereskedelem azokat a hátrányokat, amelyeknek korrigálására, rendezésére, illetve eloszlatására az egyesülés történt. Természetes tehát, hogy amig nagy mértékben szükséged ezt Nagykároly város kereskedelme, úgy aránylag még nagyobb mértékben szüksége van Érmihály- falvának, amely egymagában EMKE-fiókot nem alkothatván, egyesül a nagykárolyi csoporttal. Ha majd ez az egyesülés továbbra is ily öntudatosan halad, ha majd minden legkisebb helyiség rájön arra, hogy ilyen utón juthat bele abba a nagy társaságba, amint azt Érmihályfalva tette, akkor keresztülvinné az Omke azt célját, mely szerint életre akarja kelteni a magyarkereskedők szunnyadó önérzetét, el akarja érni, hogy ennek az érdemén alul értékelt osztálynak minden egyes tagja tudatára ébredjen hivatása fontosságának s eléri azt a magas és szép, igazán a modern haladáshoz méltó célt, hogy: „legyen béke a magyar társadalomban, legyen összhang a gazdasági élet tényezői között.“ Szerves egészszé óhajt tömörülni a kereskedelem; nem azért, hogy háborút indítson, hanem azért, hogy békét csináljon. Ma ember ember ellen, osztály az osztály ellen küzd. Téved, aki azt hiszi, hogy az egyesülés támadókká teszi a zárt sorokat. Nem. Csak tekintélyt szerez az egyesült erőnek és épen megakadályozza azt, hogy egy épen a rendezetlenség miatt gyöngének tartott csoportot folytonos apró-cseprő, de néha nagyobb támadásokkal rendezetlen chaotikus harcba kényszerítsenek olyanokat, akika tisztességes és nem harci, csupán a kor haladásával lépést tartani vágyó szándékokkal egyesült kereskedelem előtt barátságosan kalapot fognak emelni. Az egyesülés egymagában már olyan jelentőséges tényező egy ilyen impozáns osztály beléletében, hogy még minden további munka nélkül is tiszteletet kell, hogy ébresszen a társadalomban önmaga iránt. Annál nagyobb mértékben fog ez fennállani akkor, ha az egyesült erők nem térnek pihenőre az egyesülés után, hanem komoly, igazi társadalmi munkát fognak kifejteni. Ezért ünnepeljük mi Érmihályfalvát akkor, amikor a nagykárolyi csoportba lép, ezért üdvözöljük abból az alkalomból, amikor bevonul az Omkébe és kiveszi részét abból a társadalmi mozgalomból, amely ma már minden vonalon megindult és sok helyen már rég munkában van. Mert igy Nagykároly város társadalmához érdekkel is fűzött várost, sokkal, nagyon sokkal közelebb érezzük most magunkhoz az érmihályfalvai kereskedőket és velük Érmihályfalvát. Aki a csendőrrel szembe száll. Az ellopott 60 korona. Verekedés a vasúti állomásnál. Virág János reszegei pályamunkás e hó 2-án Mihályfalvára jött fizetését felvenni. Ez megtörténvén Papp József szaniszlói társával egy pohárka borra egy vendéglőben betértek Onnan kijővén Papp József azt vette észre, hogy 60 kor. pénze, amit szintén az imént felvett eltűnt. Azonnal jelentette a dolgot az állomásnál szolgálatban levő csendőrőrsvezetőnek s közölte vele, hogy a gyanuja Virágra irányul. Az őrsvezető erre felszólította Virágot, hogy kövesse, ki azonban a parancsnak ellenszegült. Nagy nehezen mégis sikerült az ellentálló munkást az első osztályú váróterembe bevonszolni. Ebben a pillanatban Virág hirtelen torkon fogta a csendőrt, ki azonban egy ügyes fogással ugyanazt művelte támodójával, ami neki nem sikerült. Erre a vasútnál levő 30—40 főnyi pályamunkás a lefegyverezett cimbora megmentésére sietett, de a vasúti tisztviselők és a gyorsan előkerült csendőr segitő-csapat a rendet helyreállította. Virág János a csendőrségi laktanyába kisértetett, ahol a dologról jegyzőkönyvet vettek fel s nyomban elbocsáttatott. A 60 korona nyomát Papp József most bottal ütheti, mert a pénz jószivü pártfogója eddig nem jelentkezett. Talán holnap sem. HÍREK. Uj jegyző. Gyanta hözségben a megejtett jegyzőzválasztás alkalmával egyhangúlag Bérezel György jásási Írnokot választották meg. Szarvasmarha- és ló-kiállitás Érmihályfalván. Az „Érmihályfalva és Vidéki Gazdakör“, a nagyméltóságu in. kir. földntivelésügyi miniszter ur, „Biharmegyei Gazdasági Egyesii- sület“, Biharvármegye lótenyésztő bizottsága és a biharvármegyei gazdasági felügyelőségnek támogatásával folyó évi, szeptember hó 3-án Érmihályfalván, a vásártéren szarvasmarha- és ló- kiállitást rendez. A dijakat a m. kir. föidmive- lésügyi miniszter ur adományozte. Cégváltozás. Koling György hengergőzmalom és növény-olajgyár tulajdonos fiát maga mellé társul fogadta s a céget „Koling Cyörgy és Fia" néven vezetik tovább. Földrengés. Ottomány községben az elmúlt vasárnap reggel 6 órakor pár másodpercig tartó gyönge földrengés volt, — amely elvonult Gálospetri és az Érmiháiyfalvához — tartozó tanyákon keresztül is. Nagy volt a rémület minden felé a nép babonás félelemmel telt el és imádkozott az erős Istenhez, aki annyira hatalmában tartja a gyenge embert. Az „Érmihályfalvai Gazdasági Népbank“ részvénytársaság múlt vasárnap tartott közgyűlés az alapszabályokat elfogadta, s a megalagulást kimondta. A megejtett szavazás után: Vezérigazgatóvá Dancinger Lajos, igazgatósági tagokká: Biró Sándor, Freund Rofael, Fekete László, Kuling György, Spilaner Frigyes, Grósz Lajos, Strassner Adolf. Rosenfeld Genrik, felügyelő-bizottsági tagokká: Deutsch József, Róth Lipót, Kállay Lajos, Klór Antal választattak meg. Az alakuló közgyűlés végeztével a megválasztott igazgatóság mindjárt ülést tartott amelyen ügyésszé dr. Jakobovits Emánuelt főkönyvelővé Jakabovits Sándort, segédkönyvelővé, Vajda Rudolfot pénztárnokká, Straszner Adolfot választotta meg. Az uj pénzintézet e hó 15-én megkezdi működését. Kolera hir Érmihályfalván. A múlt hét szerda délutánján nagy rémületett okozott a pályaadvaron az Érsemjénből jelentett ama hir, hogy az Érmihályva felé haladó személy- vonaton egy gyermek kolera gyanús tünetek között meghalt, s egy másik betegedett. — A hir csakhamar bejárta az egész várost, s mindenütt nagy félelmet idézett elő. Bihari Gábor h. állomás főnök intézkedésére csakhamar megjelent Fráter Gáspár vasúti és dr. Andrássy Ernő járási orvos, s várták az érkező vonatot, hogy annak utasait megvizsgálják. A vonaton azonban már a halott gyermeket megvizsgálta Szirmay Vilmos érsemjéni orvos, s konstatálta, hogy bélhurultban halt meg, mig a másik gyermek a rémülettől és a kocsiban levő rossz levegőtől lett rosszul. A vonat megérkezte után ezt az Érmihályfalvárói kiszállt két or1 os is megállapította, s a kishalottat elszállítottak, beteg testvérét pedig kezelés alá vették. Óvatosságból azonban a kocsir, mely a halott gyermeket hozta, mégis fertőtelenitették. Felborult a motor. Ács Károly gépraktáros és Landauer József bádogos segéd motorbicikli versenyt rendeztek. — Mikor teljes gyorsasággal haladtak Ács moiuija felfordult, s tulajdonosa súlyos sérüléseket szenvedett. Vörös kakas. Az érmihályfalvai határban levő Pásztor-féle tanyán elégett egy kazalszalma. A tűz oka még nem derült ki. Véres szerelmi dráma a vasúti állomáson. Reménytelenül szerették egymást Józsa Lajos debreceni géplakatos és Ungvári Nária. A legény a fővárosban dolgozott s a múlt hét elején jött haza. Szombat este együtt sétáltak a nagycserei vasúti állomás mellett a sínek mentén s a legény hosszas rábeszélésére elhatározták, hogy együtt halnak meg. A leányt azonban az utolsó pillanatban félelem fogta el, úgy, hogy Józsa szinte erőszakkal nyitotta fel a száját és háromszor beié lőtt revolverével. Majd karjára vette a leányt s a közeldeő vonat fele vonszolta. A nehéz teherrel azonban nem boldogult. Letette tehát a már közben kiszenvedett leányt a fűbe s magát pedig a vonat alá vetette. A vonat azonban csak súlyosan megsebesítette, életét nem oltotta ki, úgyhogy haldokolva szállították be a debreczení kórházba.
