Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-21 / 43. szám
43-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. ÉRMELLÉK. Szervezzünk, taiitsnnk. Negyvenhárom évvel ezelőtt alkották meg az iskolatörvényt. Nem hisszük, hogy maguk az iskolák előre számítottak volna olyan eredményre, amilyet ezen törvény hozott létre városban, faluban. Nem különösen azért, mert a törvény lassan ment át a nép vérébe. Idegenkedtek tőle, — nem érezték át fönséges hivatását. Lassanként azonban megváltozott az az előítélet, egymásután emelkedtek iskoláink s ma 30,000 tanitó oktat betűvetésre, olvasásra, számolásra, elemi ismeretekre. A maradi elődök tanulni vágyó unokái áhitják, szeretik a betűt. A mostani időben még olyan földtnivelő és munkás is tanul, beül az iskolapadba, akinek haját már az öregedés tisztes fehérsége borítja. Nem szégyel gyermek módjára a könyv mellé ülni. Mert nemcsak a jó pap tanul már ma holtig, hanem a jó gazda is. Ősszel a mezőgazda bevégzi munkáját, beszedi az Isten áldását. Beköszönt a tél a maga unalmas délutánjaival, hosszú estéivel. Mennyivel jobb, ha tétlenség helyett sok hasznos tudnivalót szerez meg a gazda. A gazdasági egyesületek, gazdakörök, vármegyei, mezőgazdasági egyesületek, bizottságok, népművelési egyesületek, földműves iskolák, gazdasági szaktanárok már most fáradoznak, hogy célszerű gazdasági témákat állítsanak össze. Cél a gazdasági ismeretek terjesztése, a földműveseket érdeklő törvények, intézmények és értékesítési módok megismertetése. Hogy milyen eredményes az ily irányú tevékenység, azt minden szóbeszédnél jobban bizonyítja egy kis összehasonlítás, Az 19Ó8— 1909. év tHén összesen 49 vármegyében 1337 községben 4025 ilyen előadáson 272,490 hallgató vett részt, mig az 1909—1910. év telén tartott előadások hallgatóinak száma csaknem megkétszereződött. Ez pedig világosan bizonyítja az intézmény életrevalóságát. Miért ne volnának vidékünkön is ilyen hasznos előadások tarthatók, ha már az élethasznosságukat dokumentálta. Csakhogy az igaz, hogy a néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. El sem képzelhető, hogy csak a mi vidékünk munkás népe ne szeretne tanulni, ne szeretné hasznos ismeretek gyűjtésére a hosszú téli napokat felhasználni. Az első lépéseket a községi elöljáróságnak kellene megtenni. A községi elöljáróságnak kellene a vármegyei Gazdasági Egyesülethez fordulni s kérni, hogy mivel ők is várják, szeretnék az újfajta gazdálkodás ismereteit elsajátítani, ne kerüljék el az ó falujokat sem. — Hisszük, hogy ha közénk is szakavatott előadó jönne, lenne érdeklődő gazda és munkás egyén sok, hogy szűk lenne a tanácsház, — kicsi az iskola. Az ilyen télies beszélgetésekből, oktatásból sok jó fakadhat a község lakóira. Megtanulhatnák az értékesítés módját, jó vetőmag, jó tenyészállat beszerzését, szakszerű gazdálkodást. Ahol igy cselekszenek, ott a tél nem röpül el haszontalanul, ott a nép nem alszik szellemileg téli álmot, ott előrehalad, vagyonosodik. És mivel csak anyagilag erős nép lehet független és boldog, — a kicsiny községi ügyből országos érdek származik. Ezért törekszünk, küzdünk, fáradunk. Szeretnénk, ha gyermekeinket jobb helyzetbe hoz- hatjuk. Ezért vállaljuk a munka örömeit, terhét, ezért hallgatjuk meg a téli előadásokat, hogy az anyagi gyarapodásunkra felhasználjuk. K. HIRE K. Utcák elnevezése. Érmihályfalva község képviselőtestületének figyelmét most, hogy a község a múltban hasonló mértékben még nem tapasztalt fejlődésnek, építkezésnek indult, egy fontos körülményre kell felhívnunk. Érmihály- falván nemcsak az idegennek, sőt sok esetben a község lakosainak is sók kellemetlenséget okoz az utcák rendetlen elnevezése. Helyesebben szólva nem is lehet ezí elnevezésnek hívni, mert sok utcának még neve sincs, mig egy másik utcának 2—3 neve is van, de ezek az elnevezések minden logikái nélkülöznek s az ember azt hinné, hogy gúnyból hívják a község egyik utcáját „Morjó“-nak, a másikat szarkaszeg stb. Ideje volna, hogy érmihályfalva szépen épülő utcái tisztességes elnevezést kapjanak. Más községekben és városokban is voltak hasonló elnevezésű részek, azonban a község jó esztétikával bíró képviselőtestülete mindenütt jó hangzású elnevezéseket hozott be helyette. Reméljük, hogy Érmihályfalva képviselőtestülete is rövid időn belül rendezni fogja ezt a kérdést, ami különösen a községben megforduló idegennél kelt jóindulatú benyomást s a község harmonikus adminisztrációján köny- nyit sokat. Hymen. Gerer Ármin nagyváradi lakos magán tisztviselő jegyet váltott Rosenfeld Micikével. A képviselőválasztás utóhangja. A legutóbbi képviselőválasztási harcban több ér- mihályfalvai választó polgár aláírásával ellátva, egy röpirat jelent meg, amely Dóczi Imréről a kisgazdapárt jelöltjéről nem a leghizelgőbb hangon emlékezhetett meg, mert Dóczi Imre az aláírók ellen a nagyváradi ügyészségnél nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett. A megindult bűnügyi eljárás folyamán az aláírók már igen sok herce-hurcának voltak kitéve, ameny- nyiben már többször megjárták Nagyváradot eredmény nélkül. Úgy látszik azonban, hogy a hosszadalmas ügy a befejezés stádiuma fele közeledik, mert a nagyváradi kir. törvényszék esküdtbirósága előtt november hó 3-án a főtárgyalás meg fog tartatni. A már igy is sok. kellemetlenséget szenvedett választók remélik, hogy a bíróság felmenti őket a vád és következményei alul. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid város képviselőtestülete folyó hó 14-én délután 2 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli gyűlést tartott melyen bemutatta az elöljáróság a kir. kincstár tulajdonát képező járás- birósági épület emelésére szánt 1698 sz. betétben felvett belteleknek, az abból, a Mészáros-utca kibővítésére elveendő résznek és az azért cserébe adandó és a beltelekhez csatolandó köztérnek kitüntetésével, Vas Henrik mérnök által készített tervrajzát, továbbá Hübner Jenő budapesti műépítész levelét, aki az igazságügyminiszter által megbizatott azzal, hogy a kérdéses telek végleges szabályozása iránt az elöljárósággal tárgyaljon. A bemutatott vázrajzot tudomásul vették. Kijelenti a képviselőtestület, 1 ogy a már kijelölve levő járdavonalak, épségben hagyandók és nem változtathatók meg és hogy a kir. kincstár beltel- kének a felajánlott csere elfogadása esetén az a terület tekintendő, mely az Árpád-tér felől megépített aszfaltjárda, a Kossuth-utcai oldalon az Árpád-téri aszfaltjárda és Dr. Várady Miklós tulajdonát képező ház előtti járdával egyenes vonalban — törés nélkül — kiépítendő kőjárda. A Mészáros-utca felül a kir. kincstár által átengedendő 8 négyszögöl területnek az úttesthez csatolása után építendő kőjárda; végre az Érmelléki Takarékpénztár szomszédos telke által határolt részen belül esik és amelynek területe az átengedett köztérrel együtt a vázrajz szerint 544 négyszögöl leend. — Ez a véghatározat és a vázrajz Hübner Jenő műépítésznek azzal küldendő meg, hogy a vett használat után az igazságügyminiszternek terjessze be. 2. Előterjesztetett a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság beadványa, mely sze- reint nevezett részvénytársaság a Drágán patak vizierejének kihasználásával vizimü vek létesítésére a földmivelésügyi minisztertől engedélyt kapott. Ennek alapján 30000 lóerőnyi teljesítőképességű hydroelektromos mü építését tervezi s a termelt villamoserőt villamosvilágitás, motorhajtás és egyéb célokra olcsó áron kívánja a a közönség rendelkezésért bocsátani. Külön levelében a részletkérdések megbeszélésére határidő kitűzését kéri, melyre megbízottját be- küldené. A képviselőtestület az előterjesztett ajánlatot elfogadta; s felkéri a járás főszolga- biráját, hogy a törvényhatóságtól e célra egy szakértő küldését kieszközölje. — Ennek az ügynek — tárgyalásán a község képviseletével az elöljáróságot Vass Henrik mérnök, székelyhídi lakost, továbbá dr. Stettner fános, Halász Zsigmond, Penkert Mihály, dr. Jako- bovics Emánuel, Pospiech Lajos, Kovács Lajos, Berger Benő, Lakatos Lajos, Tunyoghy Lajos, Nussbaum József és Bancsik Dániel községi képviselőket bizza meg. Szüret. A f. hó 9-én kezdődő szüret a napokban ért véget érmihályfalván. Jó közepes termés van, de a must az első minőségű. A must ára 34—38 korona. Szerencsétlenség a borpincében. Szé- kelyhidon f. hó 17-én az uradalom piactéri borpincéjében egy borkereskedő mustját raktározta több munkás. Mivel a must mar erősen forott, a fuvarosok siettek a munkával. Egy nagyobb hordó leengedésénél segédkezett nekik az udvaron tartózkodó Szabó Pál kis- bereki lakos. A hordó azonban megcsúszott, ráesett Szabó Pálra, térden felül eltörte a lábát. A gyorsan előhívott járásorvos gondosan bekötözte 'szerencsétlenül járt ember lábát s intézkedett a megyei kórházba szállítása iránt. Szabó sérülése következtében valószínűleg lábát veszti el. Elvetemült betörők jártak f. hó 12-én az érmiháiyfalvai izr. hitközség templomában. A vakmerő emberek betörtek egy ablaktáblát, kinyitották az ablakot es azon keresztül a templomba másztak. Itt a perselyt rejtő szekrényt feltörték s a persely -tartalmát, nehány koronát elvitték. Utána az ablakon keresztül távoztak. Az elvetemült betörők kézrekeritésére a csendőrség széleskörű nyomozást indított. Lopás. Szentye György reszegei juhász a Schwarcz Adolf juhállom/ nyából egy bárányt szekerén elrejtve a szomszéd községbe akart csempészni. Rajtacsipték a szemfüles csendőrök s ellene lopásért feljelentést tettek. P0SZVÉK NÁNDOR oki. gazda; a szatmármegyei gazd. egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej- cég. ~— Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda.-----S Z A T M Á R. Távbeszélő 14. szám. Kazinczy-u. 7. szám Földbirtokok, háza dás-vétele, bérletek, előnyös biztosítások közvetítése, jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása, gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítései üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekben felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képviselet, bírósági szakértői tisztség elvállalása
