Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-14 / 3. szám
3. sz'ánr NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Cigányok garázdálkodásai Szatmár- vármegyében. Úgy látszik megyénkben már nagyon elmérgesedett a cigányügy. Nap-nap után értesülünk cigányok által elkövetett betörésekről, Ratóházán özv. Bandula Jánosnét f. hő 12-ikén úgy elverte ifj. Horváth Jóska, a patóházai első. cigány prímás, hogy az asszőny súlyos belső sérüléseket szenvedett. Kocsordon öt helyen törtek be, még a templomba is, ahol a perselyt ürítették kj. Mi minden tilos a községházán. Szat- máivármegye egy kis falujának községházán olvasható ez a: Figyelmeztetés! I. A biróy hivatalban tilos az asztalterítőt lepiszkolni vagy ászt összeirkálni. II. Tilos az asztalon levő bármily tárgyat avagy irótolakkal a pipákat kiszurkálni, vagy a bagót szétszórni, vagy a padlóra köpködni. III. A Xárgyaláspn halgajó közönségnek a tárgyhoz szólni nem szabad, a tárgyak ineg- birálására a Jegyzők, bírók és eskütek jogosok. IV. Tilos a bírói hivatalba káromkodni és egymást sértegetni avagy nagy zajjal beszélni mert a többi hivatalban a munkákat zavarja aki ezen szabásokat áthágja az hivatal sértés követ el. Az Elöljáróság. Egérkárok a buzavetésekben. Országos a panasz, hogy a múlt ősz folyamán rendkívüli módori elszaporodott egerek főleg a búza földeken óriási károkat okoztak. S igy még nagy kérdés, hogy lesz-e mit aratnunk? Furfangos asszony. Libahúsra éhezett meg a városunkban részegeskedéseiről és apróbb lopásairól jól ismert Görcsiné. Lőwy Jónás megbízta, hogy mivel „tréfli“ lett a 2 szép kövér libája adja el. Görcsiné azonban gondolt nagyot és merészet a két libát eltulajdonította, s beállított a réndőrbiztoshoz azzal a mesével, hogy a Honvéd-utcában Őt egy cigány megtámadta és elrabolta a 2 libát. A rendőrbiztos természetesen nem ült fel a mesének, nyomozni kezdett7a két liba után, meg is találta azt egy kapualjban elrejtve, Görcsiné őnagyságát pedig kitoloncoltatta. Felhívás előfizetésre. 1911. január 1 -ével előfizetést nyitunk a „Nagykároly és Érmellék“-re. A Nagykároly é s Érmellék‘‘ minden politikai párttól teljesen függetlenül, csak a radikális magyar érzés és igazság sugallatát követve fog harczolni Nagykároly és Érmellék közös czéljaiért. Szépirodalmi részének nívós voltát több jeles tollú fővárosi és vidéki iró tevékeny részvétele biztosítja. — Hírrovata élénk tükre lesz Nagykároly város és vidéke és Érmellék heti eseményeinek. A „NAGYKÁROLY és ÉRMfLLfK“ előfizetési ára: Egész évre ... 8 korona, Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivatalában: Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám. Közjegyzőséget ErmihályfalYának! Érmihályfalva mindenkor mostoha gyermeke volt az államnak. Innen aztán, hogy ebben a virágzó kereskedelmü és iparú e 7000 lakossal biró városban sem járásbíróság, sem adóhivatal, de még közjegyzőség sincs. Folyománya még ez annak a szerencsétlen viszonynak is, amelyben Érmihályfalva SzékelyhiddaJ van. Székelyhid lévén ugyanis a választókerület központja, a kerület országgyűlési képviselői inkább Székelyhid érdekeit védik meg, Székelyhid érdekeiben járnak közre a kormánynál, s igy ott fenn Érmihályfalva érdekei mindig háttérbe szorulnak. Most azonban egész máskép van a helyzet. A kerület népszerű képviselőjét, Fráter Lórándot. Érmihályfalva választotta meg, elvárja tehát tőle, hogy érdekeit támogassa. Hogy pedig Érmihályfalva mennyire megérdemli és mennyire meg is illeti őt a közjegyzőség, annak az illusztrálására álljon itta következő pár adat: Érmihályfalvának öt élénk forgalmú pénzintézete van, amelyek közel 4 millió korona váltóforgalmat eszközölnek egy esztendőben. No most már ezeknek a bankoknak a lejárt váltókat vagy Debrecenbe, vagy Székelyhidra kell vinniük óvatolás végett. Elgondolhatjuk, hogy mennyi költséggel jár ez. De nemcsak a bankoknak van szükségük a közjegyzőre, hanem a kereskedőknek és magánosoknak is. Egy 7000 lakossal biró városban plédig, ahol oly élénk a kereskédélmi, ipari és gyári élet, mint Érmihályfalván, ott a közjegyző egész bizonyosan igen szépen meg fog élni. A közjegyzői intézmény annál könnyebben nregvalósitható, mert meghonosítása az állam- háztartásra semmi terhet sem ró, s igy szinte érthetetlen, hogy eddig még nem jutott hozzá Érmihályfalva jogos óhajához. Az ok minden valószínűség szerint abban rejlik, hogy a vezetőség mindezideig nem lépett fel e kérdésben energikusabban az igazságügyi kormánynál. Biztosan tudjuk, hogy a kerület országgyűlési képviselője, Fráter Loránd, aki családi összeköttetésénél fogva is jelentős súllyal léphet fel az igazságügyiminiszternél, a kezébe fogja yenuj, ügyet, és kellő fellépésénelj; meg is lesz az eredménye; a közjegyzőség Érmihályfalván njjejióJbb, létesülj jog,!, csak úgy lehet lelkiismeretes szolgálatot követelni, hogyha az meg is van fizetve, s a mai drága világban 40 koronából egy család nem élhet, kéri a képviselőtestületet, hogy a kért IQ korona fizetésemelést adja meg és akkor szóló reméli, hogy a rendprök kötelességüknek lelkiismeretesen meg fognak felelni. Bujanovics Béla és még többen ellenzik a fizetésemelést, mire a közgyűlés Hintalan Ede javaslata alapján úgy döntött, hogy az eddigi 480 koropa évi fizetést 50Ó koronára kerekíti ki. Szpval kaptak a rendőrök havi 10 korona helyett évi 20 koronát. Igazán csodálkozunk, hogy a képviselő- testület nem Timkó okosan megindokolt érvei alapján döntött. A gazdák biztositó szövetkezének ajánlatát a községi ingatlanok biztosítására, mivel az az eddiginél jóval olcsóbb, a képviselőtestület elfogadta.- Nagyobb és szenvedélyes vitát keltett Ruszkai Élek azon indítványa js, hogy mivel a község kisgazdáinak égető szüksége van a legelőre, vegye meg a község a Gencsi-féle legelőt, amit ma a viszonyokhoz képest jutányos áron lehet megszerezni. Ez indítvány tételnél heves összekocczanás történt az indítványozó és Mátray Ákos között. Ajátray azon kijelentése miatt, hogy mindig ilyen kis emberek akarnak a községnél ilyen nagyobb dolgokat forszírozni. — Elsőnek Bujanovics Béla szólt az indítványhoz és a legelő megvételét ellenzi és azt mondja, hogy vegyék meg azok, akiknek arra szükségük van. A főbíró előadja, hogy a község bírja a kormány ígéretét, hogy a legelövételhez 5000 korona segélylyel járul. Timkó István pártolja és elfogadásra ajánlja az indítványt, mert arra a községi kisgazdáknak elkerülhetetlen szüksége van és a községnek kötelessége a legelő, megvételét elősegíteni. A képviselőtestület ily értelemben döntött is aztán és megbízta Rogge Károly h. jegyzőt Kovács Sándor főbírót, Csuka Lajost, Kocsár Lajos és Máté Sándor képviselőtestületi tagokat, hogy a legelő vétel körül járjanak el. A vámos ut tisztántartásának elérése céljából Mátray Ákos ajánlja, hogy a felügyeletet adják ki Marosi Imre utbiztosnak, aki csekély díjért hajlandó azt elvállalni. Timkó István hasonló értelemben szólalt fel. A képviselőtestület azonban érdemleges határozatot nem hozott. Még egy pár kisebb jelentőségű ügy, valamint a pénztárkezelés körüli jövőbeni eljárás került megbeszélés alá. Ezenkívül megválasztották a gazdasági iskola bizottságának tagjaiul: Bujanovics Bélát, Csuka Lajost, Rusz- kay Eleket, Máté Sándort, Hintalan Edét és Grósz Bélát, mjg a többi bizottságokban a régi tagolj maradtak meg. Kováid gyárban tisztított gallérok, kézelők, ingek :: Q fehérebb, fényesebb, keményebb f :: az ujjonnan vásároltnál. :: * Ruhanemiiek vegytisztitás és festés által eredeti uj szint kapnak. Felküldés minden szerdán. Egyedüli képviselet Nagykároly és vidéke részére Nagykároly. I^irteten, halál. Nagy csapás érte Grosz Béla vezérigazgatót, veje dr. Reichard Manó, az Érmelléki Hitelbank és Kereskedelmi bank ügyésze, aki Érmihályfalván köztiszteletnek örvendett folyó hó 7-ikén Debreczenben hirtelen elhunyt. Az elhunyt még az előző nap teljes egészségben. Érmihályfalván volt a Benedek Mátyás temetésén és már másnap, éppen amikor el akart hazulról menni, a lépcsőn összeesett és szivszélhüd]ésben azonnal meghalt. A Kereskedelmi bank uj igazgatója és ügyésze. Benedek Mátyás halálával megüresedett vezérigazgatói széket az élhunyt fiával, az Érmihályfalván közszeretnek örvendő Benedek Zoltánnal fogják betölteni. Mig hir szerint az intézet uj ügyésze dr. Kepes Ármin érmihály- falvai fiatal ügyvéd lesz. Súlyos baleset. Súlyos baleset érte f. hó 10-én Schwarcz Adolf érmihályfalvai könyvkötőt. A ref. templom szojogzédságában lévő épülő félben lévő házánál egy ócska épület bontása közben egy meglazult fal ledőlt és rázuhant az ott foglalatoskodó Schwarcz Adolfra oly szerencsétlenül, hogy súlyos zuzódásokat és lábtörést szenvedett. Beszállították a debreceni közkórházba. Képviselőtestületi gyűlés. ÉrpiihályfaljVa község képviselőtestülete f. hó l|0-én délután, 2 órakor Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott, a melyről tudósítónk a következőkben számol be : A közgyűlésen jelen voltak : Rogge Károly h. főjegyző, Bujanovics Béla, Koprád László, Mát.ray Ákos, Draveízky László, Kocsim Lajos, Máté Sándor, Tinikó. István, Csuka Lajos, Sza- lay Zsigmond, Hintalan Ede, Ruszkay Elek, Kun Mihály, Szász Imre és még többen. Elsőben a rendőrök fizetésemelési; kérvényét, yettéJfi tárgyalás alá. Előadó pártoíplag terjeszti a rendőrök kérelmét a közgyűlés elé s javasolja, hogy fizetésüket 40 koronáról 50 koronára emeljék fel tekintettel a nagy drágaságra. A képviselőtestület nagy része egy biliért sem hajlandó adni s maga a főbíró is a mellett van, hogy a rendőrök nem érdemelnek fizetésemelést, mert dacolnak és a rendelkezéseket nem teljesitik. Tirnkó István hosszabb beszédben pártolja a kérelmet, mert valakitől
