Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-23 / 52. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMLLLÉK 52. szám. Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róni. kath. elemi fiúiskola mellett. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. December 23-án délután város rendkívüli közgyűlése. December 23-án délután 4 órakor képviselőtestületi megalakuló közgyűlés December 26-án a Kath. Legényegylet műkedvelői előadása. December 28-án vármegyei közgyűlés. December 31-én a Kereskedő Ifjak-körének Szilveszter-estélye. December 31-ig benyújtandók a felekezeti tanítók féláru vasúti jegyek váltására jogosító arcképes igazolványok iránti kérvényei. Január 1-én a színház megnyitása. Január 20-án a Kereskedő Ifjak-körének táncmulatsága. Lapunk olvasóinak és barátainak boldog karácsonyi 'ünnepeket kívánunk. Karácsonyi istentiszteletek sorrendje: A róni. kath. templomban : Hétfőn. Karácsony első napján d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise, utána szent beszéd. Celebráns és szónok Récsei Ede plébános. D. u 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Kedden d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise, celebráns: Récsei Ede. A szent beszédet Tihanyi Béla mondja. D. u. 3 órakor vecsernye. Szerdán 9 órakor énekes szent mise. December 31-én este 5 órakor szent beszéd és hálaadó istentisztelet. Újév napján ünnepélyes szent misét mond d. e. 9 órakor, utána szent beszédet Réssei Ede plébános. —- A ref. templomban : Karácsony első napján d. e. paedikál Palur lstbán s. lelkész, ágendázik Kürthy Károly s. lelkész, vallástanár. D. u. praedikái Palup István. Másodnapján d. e. és d. u. praedikái Kürthy Károly s. lelkész, vallástanár. A;z ág. hi tv. ev, templomban ; Advent 4-ik vasárnapján a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond : Rédei Károly lelkész. Karácsony első napján a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond : Rédei Károly lelkész, utána úrvacsorát oszt ugyancsak e lelkész ; a d. u. 2 órakor kezdődő istentiszteleten praedikái : Nagy Sándor kántortanitó. Karácsony második napján a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond : Rédei Károly, az egyház lelkésze. Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete ma d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. kj. A városi viilamosmü 1912. évi költségvetésének megállapítása. — 2. fj. Szatmárnémeti sz. kir. város megkeresése az 1912. október hó 1. és 2. napján tartandó országos vásár idejének 1912. szeptember 17. és 18-ára leendő áthelyezésének hozzájárulása iránt. — 3. fj. A nagykár >lyi izr. nőegylet kérelme, az általa fentartott népkonyha segélyezése iránt. — 4. fj. Silimon Gyógy városi rendőr kérelme, munkaképtelensége folytán részére végkielégítési összeg megállapítása iránt. — 5. fj. Előterjesztés a bevehetetlen telepedési dij összegek törlése Pánt. — 6. hj. előterjesztés a Luby-tábla nyugati részére nyitott uj utca elnevezésének megállapítása iránt. — 7. hj. Kovács György Nagyhajduváros-utcai telkéből utcaterülethez csatolt 7741 m3 telekterület kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. — 8. hj. Bekker György Akácfa-utcai telkéből utcaterülethez csatolt 5'72 ma telekterület kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. — 9. hj. Feldmann Ábrahám Honvéd-utcai telke Honvédköz-utcai részéhez csatolandó 1506 in2 utcaterület kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. — 10. kj. Képviselőtestületi tagválasztás következtén az uj képviselőtestület megalakulása. Előléptetések* A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a nagykároiyi posta- és távirda- hivatalnál Schnébli János János hivatal-főnököt posta- és távirda-felügyelóvé és Jezsik György posta- és távirda-tisztet főtiszté nevezte ki. Eljegyzés. Molnár Oszkár budapesti lakos karácsony első napján tartja eljegyzését Bagossy Annüskával Nagykárolyban. Szatmárvármegye bíráló választmánya f. hó 18-án ülést tartott. Havas Gyulának Bör- velyben és ifj. Cholnoky Imrének Nagypaládon történt megválasztását helybenhagyta. Esküvő. Orosz Oszkár debreceni máv. tisztviselő karácsony másodnapján esküszik örök hűséget Csernyi József polgártársunk kedves leányának, Juliskának. sének : az ellentét pedig csak kiemeli a való- ggot. Mit is mond erre Chamfort? „La so- cieté, les cercles, les salons, ce qu’ on appeile le monde, est une piece miserable, un mau- vais opera, sans interét, qui se soutient un peu par les machines, les costumes cí les decorations. (A társaság, a klubok és szalonok, amit nagyvilágnak mondanak, egy nyomorúságos darab, valami rossz opera, mely csöppet sem érdekes s amelyet egy kicsit fönntartanak gépezetei, jelmezei és díszletei. Hát nem?! * * * Nagy apparátussal folyik az olasz-török háború. Az olaszok egyre csinálják az állam- adósságot, a törökök — a győzelmi híreket. A közvélemény pedig lázasan érdeklődik: mi is lesz a vége a háborúnak. Mindenesetre jó az egyik félre — s ez valószínűleg a török lesz. Hogy miért? Evidens dolog, ha bepillantunk a diplomácia boszorkánykonyhájába. Az olaszt épp úgy beugratták, mint a boszniai annexió idején akarták a szerbeket: kik ? Az angolok. Az esetleges szerb-osztrák háború az „Atyuska“ birodalmát is belevonta volna a szereplésbe s akkor Perzsiával oly könnyen végeztek volna, mint az orosz-japán háború idejében Tibettel. Sőt mi több az uj törököket épp az angolok izgatták, követelvén a kölcsön visszadását. Azét a kölcsönét, amellyel a régi török régimét megdöntötték. S mit tesz a szerencse ? A monarchia 54 milliós fájdalomtapaszt fizet, a szerbeket pedig maga az „Atyuska“ intette le, amikor Németország, mint a monarchia szövetségese ráüzent az oroszokra. Az angolok étvágya most Egyptomra jött meg; jobb tehát, ha az olasz lesz a szomszédja. Igen ám, de a szerencsés véletlen mit hoz : a törökök átengedik Szolumot az angoloknak, amely a központban fekszik s lehetetlenné teszi az olaszok kedvenc vesszőparipáját, az aegei tengeri flotta-akciót. Már pedig anélkül nem tudnak boldogulni az olaszok, mert ha sikerül is Tripoliszt elfoglalniok, állandóan megszállva kell tartani, amire az olaszok, sem fizikailag, de legfóképen anyagilag sincsenek berendezve. Most tehát az lesz a vége az operett-háborúnak, hogy a talián is fizet. A török pedig elénekelheti magáról, amit magyarországi névrokona 1 állandón hirdet : török szerencséje örök. Cyrano. Egyszer aztán kevés lett a napszám hármuknak, az apja elment Amerikába. És ott is maradt Amerikában egy esztendeig. Akkor irta, hogy hazajön, de nem jött haza. Megint ott maradt egy esztendeig. Balázs Pistának leszakadt a ruhája, könyvet se tudott venni. Pedig a tanító néni örökösen szidta, hogy miért nem vesz könyvet. Pista ilyenkor sirogatott. Szeptember elején egyszerre kiderült az arca Az apja azt irta, hogy bizonyosan hazajön. Sok pénzt hoz, nagyon sokat. Könyv is lesz, pénz is, csizmácska is ! Az a, szép kicsi ráncos csizma! Azt hoz az ő apja. Balázs Pista várt, várt. Eljött október is. Még mindig várt. Pedig, hogy fázott szegény. Odaállott az iskola szegletéhez, onnan nézte, hogy játszanak a többiek a kavicsos nagy udvaron. Didergett, fázott. Novemberben leesett a hó. A gyermekek felhúzták a csizmácskákat. Balázs Pista rendre nézegette őket s mondogatta: neked is van, neked is, neked is ... s mikor az utolsónak is megmondta, hogy „neked is van“, akkor hozzátette azt is: „nekem is lesz.“ Mindennap megszámlálta az iskolában a csizmácskákat. Úgy november végén már nem számlálta. Iskolába sem jött. Beteg volt. Nagyon beteg. Nagy betegen kellett megérnie, hogy hazajött az apja. Hozott könyvet is, ruhát is, csizmácskát is. Balázs Pista az ágyába tette a csizmácskát. Simogatta, ölelgette. Harmadnap erősen szorította a csizmácskát, de már nem ölelgette nem simogatta. Negyednap ravatalra tettték. A lábára ráhúzták a kicsi fényes, ráncos csizmát. A többi iskolás gyermekek szép koszorút vettek Balázs Pistának. Szépen, kettős sorban hozták. Rátették a koporsóra. Csendesen körül állották a ravatalt. Ince Rózsa megrántotta a Kese Ágnes ruháját: „Látod-e, most neki is van kicsi csiz- mácskája.“ * (Lacika.) Pesti gyermek volt Lacika. Az apját nem ismerte senki. A Lacika anyja szobaleány volt, szégyenében ugrott le a harmadik emeletről. A gyermek igy került a faluba. Biri néni vállalta magára a gondozását. Gondozta úgy. ahogy lehetett. Mikor az iskolás korát elérte, iskolába adta. Az első osztályt szépen, észrevétlen járta ki Lacika. Mikor a második osztályba kellett volna mennie, csodálatos dolgok estek Lacikával. A tanítóhoz mentek apák, anyák, kezükén vezették apró csemetéiket. A tanitó beírta a gyermekeket a nagy könyvbe, a szülők megfizették a beirási díjat. Lacika várta, hogy őt is vigyék, de nem vitte senki. Biri néni haragudott a tanítóra. Azért haragudott, mert a tanitó nem orgoná- zott a nyáron, mikor Biri néni fia a lakodalmát tartotta. A tanítónak ugyan ez nem volt kötelessége, nem is kérte rá senki. De Biri néni azért joggal haragudhatott. Ő gazdag volt, a tanitó szegény. Mikor rájuk izent a tanitó a beírásért, Biri néni a cselédjét küldte a tanítóhoz, hogy írja be Lacikát. De- beiratási dijat nem küldött. A cselédet visszaküldte a tanitó. Akkor ismét visszaizent Biri néni: — Mond meg neki, hogy Írja be, mert nem az én kölykem, nem fizetek érte. A tanitó nem irta be. Lacika igy nem járt iskolába. A kapu mellől lesegette, amint mások iskolába mentek. Egy reggel aztán ő is odacsatlakozott a többiekhez. A Biri néni en- gedelme nélkül. És a többiekkel együtt elment, de csák az iskola kapujáig. Ott megállóit. Megvárta, amig jött a tanitó s illedelmesen levette a kalapját. — Vegyen be engem is bácsi az iskolába. Jól viselem magam. Azt hitte szegény, a múlt évben rosszul •viselte magát, azért nem vették be. A tanitó kézen fogta Lacikát s bevitte az iskolába. Az asztalfiókból elővette a nagyköny- könyvet s beírta a többiek után. „Danó Lacika. II. osztályos. Fizetett 50 fillért.“ Mikor elvégezte, becsapta a könyvet. Mielőtt betolta volna az asztal fiókját, a mellényzsebéből krajcáronként vakarta elő azt az ötven fillért. Mikor fiiind együtt volt, azt is betette a fiókba, a többi pénzek mellé. Lacika boldogan mosolygott az első padban. Leghasznosabb karácsonyi ajándék egy elsőrendű varrógép r 10 koronával 10 évi jótállás mellett vásárolhat GUTTMAN varrógépraktárában Nagykároly, Széchenyi-utcza.
