Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-11 / 7. szám
7. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Gábor tanfelügyelő bejelenti, hogy január hóban számos helyen végzett iskolalátogatást s figyelmébe ajánlja a bizottságnak Zazar községet, hol állami iskola nincs, hanem csak egy tanító s gör. kath. felekezeti iskola és igy 92 gyermek van iskola nélkül. Bejelenti, hogy a közigazgatási bizottság múlt havi felhatalmazása alapján a mikolai bezárt iskola czéljaira bérhelyiség után nézett, de egyet nem tudott találni, mert ha esetleg adnának is ki a községben bérházat, az rondább volna, mint a most bezárt iskola. A gazdasági előadó jelentéséből megtudjuk, hogy bizony a terméskilátások nem a legkedvezőbbek ; a mostani téli idő a vetésekre nincs valami jó hatással, csupán az egerek kártételének vet gátat. Az egészségügyről szóló jelentést Németh Béla olvasta fel, mert dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos beteg s helyettesei is Czukor Lajos és Schönpflug Béla tiszti orvosok is megbetegedtek. A jelentés részletesen számol be a fernezelyi tífuszról, közölvén a bizottsággal, hogy aggodalomra nincs ok, mert a járvány elfojtása iránt minden lehetőt megtettek. Különös, hogy mig a gazdasági előadó szerint január hóban az állategészségügy lényegesen javult, addig a törvényhatósági főállatorvos az állategészségügy kedvezőtlen voltáról számolt be. Néhány szó a közadakozásról czimü lapunk múlt számában közölt vezérczikkünkre vonatkozólag a tegnapi postával az alábbi levelet vettük : Tekintetes Szerkesztőség 1 Tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztőséget, kegyeskedjék b. lapjában a következő sorokat közzétenni. A „Nagykároly és Érmellék“ folyó évi 6-ik számában „Néhány szó a közadakozásról“ czimmel egy igen érdekes és nagyon sok igazságot magában foglaló czikk jelent meg. „A | templomépités czéljaira való gyűjtést“ azonban nem helyes világításban tünteti fel. E tekintetben a szegény egyházak következőkép járnak el. Ha a szegénysorsu egyház temploma vagy iskolája s általában középülete nem felel meg a czélnak vagy olyanok hiányában van, uj megfelelő középület emelésére pedig pénze nincs — szükebbkörü egyházi gyűlésen alaposan megbeszéli az országos gyűjtés kérdését, ép mivel a nagyközönség áldozatkészsége sokszor bizony méltatlan czél érdekében is — nagyon igénybe van véve. E gyűlés beszéli meg azt is, hogy az egyház szegénysorsu, de teljesen megbízható (ez a fő 1) tagjai sorából ki vállalkozik nemes buzgósággal és — mondhatnám — szent lelkesedéssel a tessék elhinni felette sok kellemetlenséggel járó, hónapokon át szülőfalujától s kedves családjától messze-messze idegenben történő gyűjtésre. Ha e szükebbkörü gyűlés (a róm, kath. egyháznál az iskolaszék, az ev. és a ref. egyháznál az egyháztanács (presbyterium) a részletkérdésekre nézve is megállapodott, akkor a közgyűlés tárgyalja ez ügyet. Ha ez is jóváhagyja a javasolt gyűjtést, az esetben az egyház elnöksége a belügyminiszterhez czimzett gyűjtés engedélyezése iránti kérvényt az illetékes főesperesi hivatalhoz küldi fel. E hivatal újra foglalkozik a gyűjtés kérdésével (múlhatatlanul szükséges-e a gyűjtés, nem tudná-e a gyülekezet a tervezett építést esetleg nagyobb önmegadóztatás révén önerejéből is keresztülvinni stb.) s részletes javaslatával a kérvényt a püspöki hivatalhoz terjeszti fel. itt újra megtárgyalják az egyház kérvényét, scsak ha helyesnek tartják, terjesztik fel a belügyminiszterhez. A minisztérium, csak ha elfogadhatónak tartja a felsorolt okokat, megadja az engedélyt, ha azonban aggályai vannak, akkor az alispáni és főszolgabírói hivatalok utján újabb informácziót kér s ennek alapján dönt az engedély megadásának kérdésében. Ha azután a kért engedélyt megkapja az egyház: a megbízhatóbb embereket küldi ki, a kik a begyült összegnek rendszerint V3-át kapják valóban fáradságos munkájuk jutalmául. Semmit mást! „Pályázathirdetésről“ s „átalányösszegről“ tehát szó sincs és szó sem lehet. — Ha azután a 3 vagy 6 hónapra adott engedély ideje lejár, a gyüjtőkönyveket részletes kimutatás s a befolyt összeget igazoló postai elismervények vagy takarékpénztári betétkönyvek kapcsán a főszolgabírói hivatalhoz kell beterjeszteni; ez átvizsgálja az egész ügyet, amiről részletes jelentést tesz az alispáni hivatalnak A gyűjtő egyház ezenkívül igazolni tartozik azt is, hogy a gyűjtött összeget tényleg a megjelölt czélra forditotta-e ? lm ez az eljárás az 'egyházak részéről történő gyűjtésnél. Jelen igénytelen, felvilágosító soraim egyedül csak ázért Írtam s kérem azoknak közzétételét, hogy — sok esetben az állami adójuknak 300—400’ °/o-át egyházi adóban fizető, s mégis nagy szegénységgel küzdő egyházak szegény gyűjtőit S ezzel magát az egyházat ne utasítsd el — esetleg az említett czikk hatása folytán a szegény egyházakat eleddig segítő nagyközönség.1 Egyébként én is készséggel elismerem, sőt szomorúsággal, sokszor pedig megbotránkozással látom, hogy mennyi visszaélés történik e téren a jótékonyság neve és álarcza alatt. Valóban itt volna az ideje, hogy a belügyminisztérium sokkal nagyobb körültekintéssel és alaposabb bírálat után adjon csak engedélyt a gyűjtésre akként, mint azt az egyházakkal tényleg meg is cselekszi. Kiváló tisztelettel, stb. Aláírás. E közérdekű felvilágosító sorokat szives készséggel közzétesszük. A Dalegyesület hangversenye. Városunk Dalegyesülete nagyszabású hangversenyét vasárnap este tartotta meg a vrrosi színházban felette nagy közönség részvételével. Az egyesületnek — mely immáron 30 éves múltra tekinthet vissza, — ez volt bizonyára egyik legsikerültebb s leglátogatottabb kedves estélye. A Dalegyesület gyönyörű, nagy érzéssel és finom érzékkel előadott énekszámaiban, s az egyes szereplők kiváló előadóban igaz élvezettel gyönyörködött a nagyközönség. A nagy erkölcsi siker mellett — tekintve a nagyközönség nagy1 érdeklődését — azt hisszük tekintélyesen nagy anyagi siker is koronázta a minden tekintben kiváló É>álegyesület e nemes hangversenyét! Halálozás. A helybeli főgimnázium Vl-ik osztályának tanulója: Mezei Ferencz hosszas szenvedés után folyó hó 2-án 15 éves korában meghalt. Temetése, melyen a főgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága testületileg vett részt, igen nagy részvét mellett ment végbe folyó hó 4-én délután. Kaszinói közgyűlés. A nagykárolyi régi Kaszinó folyó hó 5-én d. u. 5 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Ilosvay Aladár alispán elnökletével. A múlt évi számadások jóváhagyása, s a folyó évi költségelőirányzat megállapítása után tárgyaltatott az igazgató választmány javaslata, miszerint a kaszinó tartozása akként rendeztessék, hogy a kölcsönösszeg 10°/o-a visszafizettessék a kölcsönző intézeteknek, ezentúl pedig a tiszta jövedelem fele adósság- törlesztésre fordittassék ; a kamatfizetést a takarékpénztárak ne követeljék, sőt tőketörlesztést sem, ha arra a kaszinó képtelen. A javaslattal szemben dr. Vetzák Ede azt indítványozta, hogy a takarékpénztárak kéressenek fel alapitótagként való belépésre nagyobb összeggel s igy a töb- let néhány év alatt fizettessék ki. Ez indítvány ügyében határoz legközelebb a kaszinó. Végül a szokásos igazgató és egyébb választmányi tagok választása ejtetett meg. Éhező gyermekek. Sok szomorú dolog van ezen a nyomorult világon, de talán a leg- szomorubb látvány az éhes és rongyos gyermekhad. Amely nem mer szólni^ nem kér, mert nincsen kérnivalója, nem lázad, mert még nem tudja, hogy más kis gyerek szájak mostan ejtik ki a legfinomabb édességeket. — Bizony Nagykárolyban is igen sok didergő, rongyos ruhás és éhező apró gyerekeket láthatunk, ha úgy reggelenkint a főuiczán megállunk ; a hidegtől megdermedve sirva éhesen haladnak vékony talpú kis czipőjükben az iskolába. Elhisszük, hogy a két Nőegylet sokat megtesz e szegény gyermekek felruházása és táplálása érdekében, de azért van még a jószívű társadalomnak sok elhalasztott kötelessége. A német városokban az a humánus szokás van divatba, hogy a város jóvoltából a tanítás megkezdése előtt, minden gyermek, aki feláll, hogy éhes, reggelit kap. Nem-e lehetne e jószokást Nagykárolyban is utánozni a város költségén? Mert hiába magyaráz a tanító néni, vagy a tanító bácsi bármily szépen, hogy kit dicsér a pacsirta minden reggel, hogy a rossz- lelkű gazdagok égni fognak a másvilágon a pokolban, — de itt a földön az övék a mennyek országa. Csupa nagy, szép és nemes dolog, a gyerekek tágra nyílt szemekkel hallgatják, de egy-két gyereknek ott a hátulsó pádban összefut a világ a szeme előtt, éhes. Nem volt mit reggelizni, de ki kérdi. Lázong, ordít kis szivében az éhség és a tanító néni a túlvilág gyönyöreiről magyaráz ............. Uj gép a villanytelepen. A villanytelepen uj Dyezel motort állítottak be. Ennek fel- szerelési munkáját kedden reggel 2 órától aznap 6 óráig végezték, mely idő alatt természetesen a villanyvilágítás szünetelt. Mindenesetre helyes és illő dolog lett volna erre a nagyközönséget figyelmeztetni, a mi által eleje vétetett volna a sok találgatásnak és még több bosszankodásnak. Elhalasztott Uránia estély. A helybeli róm. kath. főgimnázium javára folyó hó 11-én hirdetett Uránia estély / hó 16-ára, csütörtökön este 6 órára halasztatott el. Egyházi közgyűlés. A nagykárolyi ág. hitv. ev. kér. egyház múlt vasárnap d. e. tartotta meg rendes évi közgyűlését Plachy Gyula felügyelő és Rédei Károly lelkész elnöklete mellett. Jóváhagyta — a számvizsgálóbizottság jelentése alapján — a múlt évi pénztárosi és gondnoki számadásokat s megadta a felmentvényt Kuszka Mihály pénztárosnak és Czupra Károly gondnoknak; megállapította, a folyó évi költségelőirányzatot; az egyház- kerület püspöki állása betöltésének kérdésénél az egyházközség kettős szavazatát egyhangúlag Materny Lajos debreczeni lelkész, tiszavidéki föesperesre adta; elhatározta a czélszerütlen beosztású lelkészlakás czélszerübb átalakítását; kimondotta, hogy felekezeti iskoláját az újonnan létesítendő állami iskolába kéri beolvasztani. Ezenkívül még több kisebb ügyben hozott határozatot. A Csengeri küldöttség az igazságügy ministernél. Régi vágya Csenger nagyközség nek, hogy járásbírósághoz jusson. Az uj járásbíróság felállítását az uj perrendtartás életbe léptetésével remélik a csengenek is. E tárgyban egy nagyobb küldöttség tisztelgett f. hó 9-én az igazságügy miniszternél. A küldöttséget gr. Tisza István vezette és szónokuk Szuhányi Ferencz csengeri orsz. gyűl. képviselő volt. Részt vettek a küldöttségben Szentiványi Gyula, Szálkái Sándor orsz. gy. képviselők, Csaba Adorján és Domahidy Elemér főispán, Ilosvay Aladár alispán, Kende Zsigmond, Szentiványi Zoltán és Tibor kamarások, Képessy László, Péchy László főszolgabirák. A küldöttség azt kérte, hogy Csengerbe már lehetőleg az uj polgári perrendtartás életbeléptetése előtt telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság léte- sittessék. Az igazságügyminiszter igen szívesen fogadta a küldöttséget, válaszában kijelentette, hogy a kérelemnek a perrendtartás életbeléptetése előtt való teljesítése akadályokba ütközik, de mivel a felhozott okokat a maga részéről is méltányolja, a polgári perrendtartás életbelépte- tésénekjidejére azt teljesitendőnek tartja, feltéve, hogy a pénzügyminiszterrel a fedezetre nézve meg tud állapodni és a község sem zárkózik el szükség esetén a hozzájárulástól. A küldöttség a miniszter válaszát örvendetesen vette tudomásul. Az uj csengeri járásbíróság felállítása igen fontos és nyomós érv a nagykárolyi kir. törvényszék mielőbbi felállítása mellett is. Az uj járásbíróságok által ugyanis a szatmári kir. törvényszék már úgyis felette tulhalmazott munkája elannyira szaporodnék, hogy annak megfelelni teljes lehetetlenség volna, mig a
