Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-09 / 50. szám
50-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. : Modern rnhafestés: bármily divatszinre. Nagykároly, ||Á ít«4ÍAp BÄ1 Legszebb rubaiisztitás nAJ M|vl * m>& Vegyileg száraz utón! Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Minden politikának végcélja a hatalom, de necsak a saját érdekében, hanem a nemzet érdekében. Nálunk sajátságos rendszer uralkodik : a felelősség nélküli kormányzás és a felelősség nélküli ellenzékieskedés. Elv: az uralkodó katonai programmja, aki ezt el nem fogadja, nem juthat kormányra. A 48. és 67. törvényhozás azt akarta, hogy a korona a pártok felett álljon, a pártok küzdelme az alkotmány sáncain belül folyik, amelyből a nemzetnek csak haszna legyen. A mai választási rendszer nem képviseli a nemzeti akaratot. Nálunk, a választási rendszert hatósági presszio, főispán, csendőrszurony, pálinkás hordó meg titkosan dugott pénzek képviselik: ha Bach és Schmerling tudták volna, ezt habozás nélkül megadták volna a parlamentarizmust. Ezeken csak a választójog segít, amely Kossuth Lajos szellemében a demokratikus és socialis állásponton mindenkineb megadja a jogot, aki erre érdemes, de kiűzi mindazt, aki az adott jogot a nemzet ellen használja fel. Ezért varr az obstrukció. Az ellenzék bebizonyította, hogyha ha komo;y dologról van szó, nem él ezzel a kétélű fegyverrel, de bebizonyította azt is, hogy mindenkor a legnagyobb energiával száll síkra a magyarságot és az országot veszélyeztető érdekekkel szemben. A lelkesen megtapsolt és nagyhatású beszéd után Preszky Elemér függetlenségi képviselő mondott el egyet-mást a politika kulissza titkaiból s hevesen tamadta Hazai minisztert magyar ellenes politikájáért s vitatta meggyőzően az obstrukció jogosultságát, önzetlenségét. A tomboló lelkesedés lecsillagultával az elnök úgy a képviselőnek, mint a vendégeknek köszönetét mondott, beszédeikért, biztosította a képviselőt a kerület tántorithatlan bizalmáról s arra kérte, hogy az általános, titkos községen- kinti szavazati jognak legyen lelkes apostola. A király és a haza éltetésével nagy tetszés közepette bezárta a gyűlést. A politikai hatóság képviseletében Demi- dor Ignác rendőrfőkapitány volt jelen. Petronius. Képviseiőtestüieü közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 3.-án d. e. 9 órakor közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb pontja az a 100.000 kor. hozzájárulás volt, amelyet Dr. Farkas Imre ügyvéd, mint a Nagykároly—peéri vasút engedményese kért a várostól. A közgyűlést Debreceni István polgár- mester, kir. tanácsos nyitotta meg a szokásos formák között. A közgyűlés tárgysorozatának első pontja a folyó évi városi költségvetés keretén belöl való hitelatruházás engedélyezése iránti kérelem volt. Ezt a bizottságok javaslata alapján a közgyűlés megadta. A jövő évi városi költségvetés végrehajtása tekintetében a közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy a meg nem támadott előirányzat keretén belül a pótadókat és egyéb jövedelmeket behajthassa és eszközölhesse az utalványozásokat. Dr. Farkas Imre bpesti ügyvéd beadványa kapcsán vezércikkünkben szólunk álláspontunkról, amelyet a képviselőtestület is szótöbbséggel (39 szavazat 20 ellenében) magáévá tett. A vitában N. Szabó Antal, Csipkés András, N. Szabó Bertalan, Dr. Vetzák Ede és Dr. Adler Adolf pro, Rooz Samu, Komóldi kontra szólaltak fel. A Teremi-uti városi földterület bérbeadását kát. holdanként 83 koronáért jóváhagyólag tudomásul vették. Ujfalussy Jolán óvónő kérelmét, amely szerint lakása és a dajkalakás fűtéséért 1909. évtől kedve járó összeget a város térítse meg, elutasították. — Ugyancsak elutasították Bogsch Kálmánnak kisajátítási kártalanítási összeg leszállítása iránti kérelmét. Ezután több kisajátítási vételár elintézése után a november 25-én eszközölt pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet tudomásul vették és irattárba helyezték. — Szabó Sándor telepedési dij összegének leszállítása iránti kérelmét elutasították, meri ez szabályrendeletbe ütközik. — Indítvány nem lévén, a jegyzőkönyv hitelesítésére Albanézi Mihály, Csipkés András, Griszháber Antal, Lőwy Dávid és Somrák János tagokat kérték fel. A hitelesítés után az elnök a gyűlést berekesztette. pÉTRŐL-flÉTRE. A pénzügyminiszter ur ő kegyelmcssége a megszavazandó hadügyi kiadások reményében igen kegyes kijelentést tett a parlamentben. Ázt mondotta ugyanis a parlament osztatlan helyeslése közepette, hogy drágasági és családi pótlékot akar kiutalványozni az állami tisztviselőknek s az erre vonatkozó törvényjavaslatot legközelebb beterjeszti. Mindez igen szép és üdvös dolog, ami a tisztviselőket megilleti, de a készülődésekből látjuk, hogy a kegyelmes nr megelégedett azzal, ha javaslata csak megihleti a nyomorgó tisztviselőket. No de az örömbe üröm is vegyült. A boldog halandók azt remélték, hogy visszamenőleg kapják a drágasági pótlékot, amely időközben családi pótlékká vedlett. De hát Lukács tervez, a parlament végez; s igy nem lesz költségvetés. Helyette?!! — Indemnitás!! — Ezzel is úgy van a kormány, mint a modern nők a szerelemmel: nálunk ugyanis az érzelem állandó, csak a személyek váltakoznak. Így a kormánynál is az indemnitás állandó, csak az időpont váltakozik. * A társadalom liova-tóvább áldozata lesz j a különböző egyleteknek, amelyek gombamődra I szaporodnak s mindenik a humanizmus jegyé- I ben indul meg. Mindez igen szép és nemes törekvés: csakhogy ezeket az egyleteket önzetlenséggel nem igen lehet vádolni. Legtöbbje a társadalom jóhiszeműségére, no meg a zsebére appellál. S csodálatos: ekkor az emberek mindnyájan idealisták lesznek s a Taine-féle művészetelméletre esküsznek, amely szerint a művészet — mihelyt üzletet csinálnak belőle — megszült művészet lenni. Ez tény, hogy menynyiben jogosult az elmélet kisajátítása, azt talán azok a tiszavirág-életű társadalombölcső tudnák bizonyítani, akiknek önzetlenségéhez és komolyságához igen sok szó fér. S mig a társadalom talmi tudósai ezeken az egyleteteken rágódnak, addig kétségtelenül vannak olyan egyletek, amelyek a házi tudósok szellemeskedése nélkül is komikus jellegűek., Ezeknek hazája persze Amerika. No de hát a kontinens sem akar konkurense mellett elmaradni s Angliában a napokban alakult meg egy egylet, amely a járni-tudást tanitja, Ez az egylet kétségtelenül bebizonyítja, hogy nemcsak a csecsemők, hanem a felnőttek sem tudnak a maguk lábán járni. Különösen — s ez már kissé bosszantó — a gyöngéd nem az, akinek járásáról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy kecses. A divat rafinériája sok mindenfélét talált ki, amelyek a gyengéd nem eme gyengeségét hivatva vannak palástolni: igy az ajouros harisnyákat, az emeletes sarkú, sokszor lehetetlen alakú s a hottentottákra emlékeztető ornamentikával ékített cipőket. Azonban mindezek dalára a kecses járás nagy ritkán sikerül. A csónakázás, a táncmozdulatok jutnak a szemlélő eszébe, ha maga előtt egy-egy libbenő divatbabát lát, aki inkább kocog, mint libeg; nem is szólva azokról, akik különös előszeretettel járnak cipőjük külső felén, mint sarkukon. Nos hát a hires egyesület ezt akarja megakadályozni. Sok sikert kívánunk működéséhez s erős a gyanúnk, hogy fiókegyletek felállításával az egylet valóságos aranybányává lesz. Addig pedig a gyengéd nem nyugodjék bele abba, hogy a járás művészet?! Cyrano HÍREK. Mikulás. A Mikulás megint ellátogatott a gyermeksereg közzé. És megvolt a Mikulás öröme. Hozott cukrot, hozott virgácsot. Ijesztő külsejét hamar elfelejti a szepegő gyermek-sereg s megmarad az örömet okozó cukor, amely még a vásott lurkóknak is kijár a virgács után. — Ezért kedvelt alak a Mikulás, habár ijesztő ördögi formájúnak mondják is. A fő, hogy megtelik a gyermek asztal és az ajtó elé kitett ci- pőcske édesseggel s más egyébb jóval s megvan a teljes s örvendetes ünnep. A Mikulás napi s többi örömosztó ünnepségek felkarolásában a társadalom jó szive lüktet. Tiszta, ártatlan örömöt okozni, szivbeli örömöt nyújtani egy olyan körben, ahol még az élet súlya ismeretlen fogalom, az egészséges társadalmi s családi élet felemelő ideája. Oly szívnek, amelyben a szeretet tüze lobog tulajdonsága, hogy maga körül sz:retetet áraszt. Az élet keserveit nem ismerő gyermek lelkekben pedig legkönnyebb az öröm boldogságának édes virágait fakasztani. Nem sok kell hozzá, csak a Mikulás-nap meg egy kis ajándék, egy kis cukor . . . Örömmel látogatunk hát el a gyermt' obába, hol csekélységgel tiszta öröm melegségét, boldog gyermek arcok mosolygását okozhatjuk. S ez nekünk is az öröm forrása. Mert nincs nagyobb boldogság, mintha azt, aki közel áll a szivünkhöz, örülni látjuk. Ez az öröm a legmélyebb, a legiga- zabb. Jólesik a mai széthúzó, a létért való küzdelem okozta gyűlölködés és irigység közepette látni az egymást szerető sziveknek összekapcsolódását. Szükség van ilyen ünnepélyekre, hogy szorosabbra fűzzék a családi köteléket, vonzák közelebb az embereket. S te jó Mikulás, csak térj vissza minden évben, oly nehezen vár a gyermek-sereg, elfelejti büntetésedet, csak jutalmadat várja — s érzi, sejti a kisded csapat, hogy te az ajándékokon kívül egyebet is hozol, amire nagyobb szükség van............. kölcsönös szeretetet. Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja szerdán Szatmárra utazott a a hol elnökölt a szatmári bíráló választmányi gyűlésén. A főispán ugyanaz este székhelyére visszaérkezett. — Majthényi Gézajpénzügymi- niszteri titkár a helybeli pénzügyigazgatóság ügykezelésének megvizsgálását f. hó 4-én befejezvén, visszautazott a fővárosba. Bankett a „Magyar Királyiban. A képviselői beszámoló alkalmából a „Magyar Királyiban bankett volt. A főhelyen dr. gróf Károlyi József, jobbján Deésy Zoltán, balján Debreceni István kir. tanácsos, polgármester, Falussv Árpád s a többi vendégek ültek. Az első felköszöntői dr. Falussy Árpád mondta úgy a vármegyei, mint a kerületi pártelnök nevében, a képviselőre. Dr. Vetzák Ede ügyes, legszebb ékszerek, ezüst éteszközök dísztárgyak és pontosan járó zsebórák a legszolidabb árban beszerezhetők. Javítások jól és olcsón eszközöltetnek PINTÉR GUSZTÁV ékszerésznél DEBRECEN, PIAC-UTCA 26. |ZÁM------------------ (Barak-épület.) ------------------
