Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-04 / 45. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 45-ik szám ÉRMELLÉK. Iparosok állami segélyezése. Legutóbb a jövő évi költségvetésnek a kisiparosokat támogató részével foglalkoztunk. A költségvetésben kidomborodik az a szempont, hogy a hazai iparnak képzett munkások, jólétnek örvendő kisiparosok álljanak rendelkezésre. Jól esik- ezt megállapítanunk. Másrészt azonban nem kevésbé fontos az a körülmény, hogy az egyes uj iparcikkek előállítására létesülő vállalatok megfelelő állami kedvezményekkel, pénzbeli segéllyel, adómentességgel támogatassanak. A kereskedelemügyi kormány tehát gondoskodik arról, hogy az arra érdemes iparosok anyagi segítségben részesüljenek, különösen azok, akik képzettségük szorgalmuk és kedvező anyagi viszonyaiknál fogva alkalmasaknak látszanak arra, hogy iparukat továbbfejlesszék, vállalkozásukat mindig szélesebb és szélesebb körben űzzék. A kisiparosok állami támogatása gépsegély alakjábau történik. Az iparosok bizonyos, az iparnak folytatására és tökéletesítésére szükséges gépeket kapnak, de csak azok, akik üzletükbe a sajátjukból is már számbavehető tőkét fektettek. A gépek bizonyos ideig még az állam tulajdonát képezik s ezen idő eltelte után csaK az esejben válnak a segélyezettek végleges tulajdonává, ha azok a segéllyel szemben kikötött feltételeknek megfelelnek, a gépeket kellőképpen kihasználják. Ha ez nem történik, a kormány a gépeket már időközben is visz- szaveszi és más érdemesebb iparosoknak juttatja. A gépeket az iparosok az államtól ingyen kapják. A folyamodvány és mellékleteinek bélyegköltségén kívül semmi mással nem tartoznak, minthogy szorgalmas munkájukkal bizonyítsák be utólag is azt, hogy a segélyre érdemesek voltak. Pénzbeli segélyt az iparosok nem kapnak, mert az ellenőrizni, hogy azt a kívánt célra forditsák-e, úgyszólván lehetetlen volna. Hasonlókép nem ad az állam pénzt, találmányt és szabadalmak értékesítéséhez, mert ez a magánvállalkozás feladatainak körébe tartozik. Az különben is eléggé védi a feltalálók érdekeit az által, hogy találmányukat utánzás ellen tizenöt évi szabadalommal védelmezi. Jó szolgálatot véltünk tenni, mikor az állam ilyen irányú segítségét iparunk fejlődéséhez, kisiparosaink megizmosodásához megismertettük. Mert tény, hogy sokan e kedvezményt azért nem veszik igénybe, mert nem is tudnak róla. Érmihályfalva kösbiztonsága. Kevés a rendőrség. Amint a fejlődés és vagyonosodás útjára jut egy község olyannyira, hogy ides-tova város külsejét ölti magára, úgy alig képzelhető el e fejlődés folytonossága a polgárság személy- és vagyon biztonsága nélkül. Annyira elemi követelménye ez a mai társadalmi helyzetnek, hogy minden fejlődő város vezetőségének legelső gondja és kötelessége ezt a lehető legmagasabb fokra emelni. A társadalmi élet vezetésével felmerülő kiadások, a társadalom mai formájának igazgatási költsége óriási mértékben nehezedik a társadalom tagjaira. Joggal várhatja tehát egy község, vagy város lakossága, hogy legalább nem ellenértékképen teljes személy- és vagyon biztonságot élvezzen. Mikor azonban Érmihályfalva község viszonyait ilyen szempontból vizsgáljuk, szomorúan kell megállapítanunk, hogy bizony mi igen messze állunk e két legelemibb és legjogosabb követelményektől. Bátran mondhatjuk Érmihályfalva közbiztonságára, hogy „horribile dictu“. Szinte páratlan a vidék fejlődésben levő kisvárosai között olyan helyzet, amely mi nálunk van. Hogy szavunkat igazoljuk is, elég ha a száraztényt adjuk elő. A rendőrség létszáma 6 emberből áll. Ebből 2 kézbesít, egy napos, 1 pedig toloncokat kisér. Így tehát a legkedvezőbb helyzetben 2 ember teljesít rendőri szolgálatot. Bizony nagy szegényszégi bizonyítvány ez olyan arányokban fejlődő községre, mint Érmihályfalva. No meg aztán az éjszakai szolgálatról nem is jó beszélni. Négy éjjeli őr lépegeti végig az utcákat, de, hogy ez az intézmény menyit ér, arról beszélni sem érdemes. Még a régi jó kipróbált házőrző kutyát is kénytelen elpusztítani a lakosság a nagy adó és folytonos zaklatás miatt. Mindez azonban nem volna baj, ha rövidesen megváltoznék. De erre kilátás nincs. Olyan közönyt találunk a község intézőségénél ebben a kérdésben, hogy ma csak beszélni is vakmerőség a változásról. A képviselőtestület hagy mindent a régiben, hogy meddig azt csak a jó Isten tudja. . Pedig ez a kérdés van any- nyira fontos, hogy megérdemelne egy kis megvitatást. HÍREK. Járási tisztviselők értekezlete. Kovásznay Marcell főszolgabiró elnöklete alatt a járási központi tisztviselők és a községi jegyzők okt. 24-én értekezletet tartottak. Megbeszélés tárgyát képezték az időközben felmerült közigazgatási kérdések. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid város képviselőtestülete f. é. október 25-én d. u. 2 órakor gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya az Érmelléki takarékpénztártól felveendő 30000 koronás kölcsön volt az aszfalt járda építési költségére. Halálozások. Csedmszki Jánosné szül. Szirmai Erzsébet érmihályfalvalvai lakos hosz- szas szenvedés után okt. 26-án elhunyt. Temetése okt. 28-án volt nagy részvét mellett. — Özv. Jánck Jánosné f. hó 2-án rövid szenvedés után hirtelen meghalt; temetése f. hó nagy közönség részvételével folyt le. Választás. Székelyhid község képviselőtestülete a f. évi október 31-én tartott gyűlésének tárgya a segédjegyző választás volt. Vá- radi Árpd volt a pályázó, akit közfelkiáltással meg is választottak. Az uj segédjegyző az esküt azonnal le is tette, mely után Kovásznay Marcell elnöklő főszolgabiró mondott nehány üdvözlő szót. Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést : Özv. Molnár Albertné sz. Vitányi Juliánná életének 62. évében október 26-án Cso- kalyon meghalt. Az elhunyt Molnár Béla cso- kalyi körjegyzőnek édesanyja volt. — A temetés a falunak és környékének nagy részvétele meltett ment végbe. A biharmegyei tűzoltó szövetség közgyűlése folyó hó 29-én délelőtt 10 órakor folyt le Nagyváradon, a megyeház nagytermében. Résztvettek rajta: 210 vidéki tag, valamint a nagyváradi önkéntes és hivatásos tűzoltók kiküldöttei. Az orsz. tüzoltószövetséget dr. Vass János szöv. előadó képviselte. A napirend előtt az elnök meleg szavakban paren- tálta el a szövetség elhunyt elnökét Mezey Mihályt, kinek érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. Általános lelkesedéssel fogadták el az elnök azon indítványát, hogy diszelnökül Bi- harvármegye agilis alispánját dr. Fráter Barnabást válasszák meg, akit a közgyűlés e célra alakult bizottsága meg is hivott a közgyűlésre. Az uj diszelnök igen szép beszéd keretében köszönte meg a kitüntetést. A következő tárgy az elnöki jelentés volt, az eddigi működéséről, melyből kitűnik, hogy Lukács Ödön agilis egyénisége révén a szövetség teljes bizalommal nézhet a jövő elébe, mert tervbe vett Programm, óriási haladást jelent a biharmegyei tűzrendészet terén. A biharmegyei szövetség érdemes alelnöke Fándly József székelyhídi fő- parancsnok általános érdeklődést keltő tanult- ságos felolvasása következett. A gyűlést egy 300 teritékü bankett követett, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Bérlő változás. A székelyhídi Fürdő részv. társ. vendéglője bérletét Szentes Antal vendéglős vette át. A bérleti szerződés 10 évre szól. Az uj vendéglős a Fürdő ünnepélyes megnyitását a legközelebbi napokban fogja megtartani. Halálos operáció. Bűnös könnyelműségnek lettt áldozata Schissler Ágostonná bihar- diószegi lakos. A fiatal, életerős asszonyt, kinek már négy gyermeke volt és ismét családi örömnek nézett elébe, rábírta egy javasasszony, hogy vesse alá magát az ő operációjának s akkor minden rendben lesz. Az asszony sokalva a bő istenáldást végre engedett a rábeszélésnek s a javsasszony bűnös operációt végzett rajta. Az eset után igen rosszul lett és az odahivatotott szülésznőnek bevallotta a bűnös manipulációt, A szülésznő miután a nagybeteg asszonyhoz orvost hivatott, kötelesség- szerüen feljelentette az esetet. A szerencsétlen asszony meghalt. A nagyváradi kir. ügyészség elrendelte a vizsgálatot és a hulla felboncolását. A bonclelet teljesen igazolta a feljelentést. A bo ícoló orvosok megtalálták a sebzést. A nagyfokú vérvesztés és fertőzés okozta lázaknak nem tudott ellentállani a különb.n erős és fiatal szervezet. Az előállított javasasszonyt Kató János székelyhídi kir. járásbiró hallgatta ki. Az eleinte mindent tagadó bűnös később töredelmes vallomást tett, amelynek során elmondta, hogy a műtétet egy nagy ludtollal hajtotta végre. Vallomásából sejthető, hogy ez nem első ilyfajta cselekménye volt. Gázol a vasút. Ismét egy nagy vasúti elgázolásról kell beszámolnunk, amelynek, hogy emberélet nem került áldozatául, csak a véletlennek tulajdonítható. Az érmihályfalvai múlt heti csütörtöki vásárról igyekezett haza-felé egy gyékénnyel fedett ekhós szekér. A tulajdonos egy jámbor hagymás atyafi örömében, hogy jó kelendősége volt a hagymának megszopogatta az üveg száját s amúgy jó vásár utáni pityókás hangulatban zavarta a sovány gebéket. A lovak kocogtak a szekérrel s mikor a vasúti töltéshez értek szunyókáló gazdájuk nem vette észre a közelgő vonatot. így történt, hogy a Székelyhid felé robogó tehervonat, melynek vezetője a kanyarulat miatt nem látta a szekeret elütötte és összetörte. A hagymás ember-
