Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-04 / 45. szám

44-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. HÍREK. Halottak napján (V.) Hogy az élők felkeressék a halottak csendes birodalmát és az élet forgatagából egy nap azoké legyen, akik „voltak“, — egyetemes érzés a világban. Mindenüvé, ahova a keresz­tény kultúra behatolt, elvitték a halottak iránt való kegyelet érzését. Ez a szokás, a kegye­letnek ez a meleg éizése évezredekig tartó. S következzék bármilyen világszellem, a kegye­letnek ez a meleg érzése nem vesz ki az em­berből Van idő, midőn hánytorgatjuk a teme­tői halottaknapi luxust, melyben, — mint az élet minden jelenségében — van sok hiú csil­logás és hazugság, — de alapjában mindnyá­jan a halottakra való emlékezés kegyelete szép szokásának rabjai vagyunk és örülünk, hogy ebben az utilitarius korban a kegyeletnek ily magasztos és tiszta érzésére képesek vagyunk. Régi a halottakra való emlékezésnek ez a meg­szentelt napja. Meghatva járunk Calixtus kata kombáiban, ahova az első római keresztények temetkeztek. Mennyi tiszta érzés és mily sok emlékeztető arra, mely az emberi nyomorúsá­gos léten túl más világot sejtet. Nem is igen hisszük, hogy a haloítak-napi temetői hangulatnak akármilyen korszellem árt­hasson. Legyen az ember akármily felvilágo­sodott, amikor megkondui a halálharang, fel kell tenni önmagának a kérdést: Hová leszünk, mi következik az élet után. A jövendő ködbe vesző sejtelmei, az a tudatlanság, amelyben va­gyunk afelől, hogy ez a világrendszer miként alakult ki, a vég, melyet Madách Ádámja sze­rint „csak el tudnánk feledni“ — ezek adnak halottak napján méla, fájdalmas hangulatot, még azoknak a keveseknek is, akik senkit se siratnak. És a halál, Hamlet szerint: „ez ismeret­len tartomány“ titokzatos és megdöbbentő. Miért ? Mert szeretjük az életet. Maecenás, aki pedig bölcs ember volt, midőn a római puha élvezetek következtében elvesztette majdnem minden érzékét, igy sóhajtott föl: „Én nem bánom, legyek süket, legyek vak. legyek béna, csak élje’ Ojek ! Pedig a halál Herder szerint az elszenuerülés és soha fel nem ébredés szende pillanata; pillanata a csendnek, melyet semmi zaj, a nyugalomnak, melyet semmi földi baj többé nem háborgat. Még a legfájdalma­gosan csöngetett ott elől, mire kijött a pap bácsi, hajlongott s nagyon szép dolgokat mon­dott az aranyos lépcső előtt. Jóska urnák e szokatlan látni való úgy megdobogtatta a szivecskéjét, hogy szinte fel- jajdult. A pap bácsi mondott valamit a cifraruhás fiú erősen csöngetett ... a sok bácsi, néni pedig, mintha egyszerre felsírt volna vala­mennyi, énekelni kezdett harsányan, lelke­sülten. Ez a nagy áhitatos hozsánna fellelkesi- tette, magával ragadta Jóska urat is. Lám, itt mindenki énekel, ki vékonyan, ki vastagon, de reszkető gyermekhangok is csengenek minde­nütt. Azt hitte, hogy neki is énekelnie kell, különben a jó Istenke megharagszik reá az en­gedetlenségért. Pedig az Istenkét nem szabad megharagitani. Reágyujtott hát ő is lelkesen, csengőn a legszebb dalra, amelyet Marci bá­csitól tanult és úgy fújta, hogy mindnyájan el- álmélkodának körülötte, de még a távolabb lévők is figyelének: „Jaj, de huncut a német! . . .“ . . . Hát bizony ebben a hatalmas nagy házban sem hangzott el ilyen ének, amióta áll a világ . . . Lehetetlen, hogy a jó Isten meg ne hallotta volna . . . sabb betegségben is többnyire csendes percek, vagy még világos és derült látványok is elő­zik meg az elbucsuzást; á halál szárnyait fe­lénk csattogtatja s minél inkább közelednek, annál halkabb suttogásuk, mig be nem árnyaz- nak minket. Oly arcokat is, melyek a szenve­déstől eltorzultak, kisimít a halál keze annyira hogy nehány perc lefolyta után némely halott szebb alakot mutat, mintsem bármikor is éle­tében. Nem rémkép tehát ez utolsó barátunk a halál, hanem éltünk bevégzője; egy szép ifjú, aki a szövétneket eloltja és a hullámzó tengernek csendet parancsol, A természet hervadásához, melankóliájá­hoz elmúlásához oly szépen illik a halottak napja. S nagyon rossz ember az, akit meg nem indít a koszoruvivöknek méla, bánatos serege. Szép vagy halottak napján temető. Szen­vedők pihentetője, minden fájdalomnak meg­váltása; de mi, az élettel küzdők, mégis csak élni, élni vágyunk. NAPTÁR. November 30-áig az 1891. évben született had- köteseknek tartózkodási helyükön a községi elöljáróság előtt 10—300 koronáig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt jelentkezniök kell. November 5-én: Nagykároly város képviselő- testületének közgyűlése a városháza dísztermében. November 6-án : országos vásár Nagykárolyban. November 7-én : az üresedésben levő megyebi­zottsági állásokra uj bizottsági tagok választása. November 8-án : a Szatmármegyei Széchenyi Tár­sulat igazgató választmányi ülése és közgyűlése Szat- máron. November 10-én : délelőtt 10 órakor Szatmárvár- megye közigazgatási bizottságának rendes havi ülése a vármegyeháza kistermében. November 12-én: délelőtt 9 órakor a Nagyká- íolyi Szent László Konviktus ünnepélyes megnyitása. November 19-én este 8 órakor: a nagykárolyi dalegyesület tánccal egybekötött dalestélye a városi színházban. November 23-án : Szatmárvármegye egy közigaz­gatási gyakornoki állására hirdetett pályázat lejár November 23-án: városi képviselők választása. Képviselőtestületi közgyűlés. Nagyká­roly r. t. város képviselőtestülete 1911. év no­vember 5. napján d. e: 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozata: M. kir. belügyminiszter ur 129421/1911. sz. leirata a városi rendőri szol­gálatnak a m. kir. csendőrséggel leendő ellátta- tása tárgyában. A nagykárolyi kerületi munkás- biztositó pénztár kérelme a munkásbiztositási járulékok behajtására, általa fizetett végrehajtó alkalmazása iránt. A város és Hajas Demeterné közt megkötött kisajátítási szerződés jóváha­gyása. Előterjesztés az állami polgári és elemi iskola építése ügyében a műszaki munkálatok elvégeztetésére vonatkozó 78—1911. kgy. sz. véghatározat némely rendelkezésének módosí­tása iránt. Kir. tanfelügyelő megkeresése külön iparos-tanonc iskolai helyiség létesítése iránt. Ä város korparéti tagos birtokának bérbeadá­sára vonatkozó árverési jegyzőkönyv bemuta­tása. A város korparéti tagos birtokának meg­vétele ügyében a Roóz testvérek szatmári cég ajánlata. Előterjesztés a vadászterületi béralap összegének a város közigazgvtási szükségleteire leendő fordítása iránt. Az Apolló mozgó fény­kép vállalat kérelme a színház bérösszegének felére leszállítása s egyéb járulékok összegének leszállítása, illetve elengedése iránt. Huszár Jó­zsef városi hagyatékügyi jegyző kérelme, annak megengedése iránt, hogy a „Nagykároly—Erdő­vidéki Takarékpénztár r.-t.-nál a felügyelő­bizottsági tagsági tisztet viselhesse, a) Tompa­utcai 39. sz. telekből utca területéhez csatolt 16.51 m2 telekrészlet. b) A Könyök-utcai 12. sz. telekből utca területhez csatolt 43.21 m2 telekrészlet. c) A Nagyhajduváros-utcai 24. sz. telekhez utca területből csatolt 7.42 m2 utca részlet, d) A Nagyhajduváros-utcai 17. sz. telek Hajduközi részéhez csatolt 23.51 m2 utca rész­let kártalanítási árának megállapítása. A Hu- nyady-utca déli oldalának, az Atilla és Luby­utcák közti részén a szabályozási vonal megál­lapítása s ezen részletes aszfalt gyalogjáró ké­szítésének elrendelése a telektulajdonosok költ- cségére. A Majtény-utca déli oldalának a Fa­zekas-utcától keletre eső részen (Kiskároly) a szabályozási vonal megállapítása. Az Árpád­utca mindkét oldalán a szabályozási vonal megállapítása s ezen utcán asphalt gyalogjáró készítésének — a telektulajdonosok költségére leendő — elrendelése. Az 1911. év október hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek bemu­tatása. Személyi hir. Dr. Cukor Lajos járásor­vos szabadságától visszatért s átvette hivatala vezetését. Főszámvevői kinevezés. Domahidy Ele­mér Debrecen város főispánja Jeney Géza volt Szatmármegyei főszámvevőjét Debrecen főszám- vevőjévé nevezte ki. Kinevézés a honvédségnél. A király a szatmári 12-ik honvéd gyalogezrednél Pozsgay Kázmér főhadnagyot századossá. Theodorovits János, Hanke Tibor és Bereghy József hadna­gyokat főhadnagyokká, Litteczky Lajos Szent- gály Zoltán és Vargha Géza zászlósokat had­nagyokká nevezte ki. Tisztelgés. A róni. kath. egyház és is­kola küldöttsége Récsei Ede házfőnök vezetése alatt vasárnap délelőtt üdvözölte Debreceni István polgármestert kitüntetéséből kifolyólag. Halálozás. F. hó 28-án Szabó Izabella, Szabó Dezső csanálosi körjegyző nővére hirte­len elhunyt. Temetése f. hó 29-én volt impo­záns részvét mellett. Szatmárvármegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 10-én rendes havi ülést tart. Az Atlétikai Club választmánya N. Sza­bó Albert elnöklete alatt tartott ülésén a kor­csolya pálya ez idei létesítését és aláírási ivek kibocsátását határozta el. Városi ügyek. Városunk jog- és pénz­ügyi-bizottsága tegnap d. u. 3 órakor ülést tartott, amelyen a vasárnapi közgyűlés tárgyait készítette elő. Ugyancsak ülést tartott csütör­tökön délután 3 órakor a város villamos-müve felügyelő-bizottsága is. Megyebizottsági tagok választása az üresedésben levő fehérgyarmati, batizi, sár­közi, nagyszokondi, kohói, jóházai és avasuj- falusi választókerületekben f. hó 7-én fog meg- ejtetni. A nagykárolyi Nőegylet vasárnap dél­előtt gróf Károlyi Istvánná elnöklete alatt tar­tott ülésében a szegény gyermekek téli felru­házásának kérdésével foglalkozott. Meghatározta a gyermekek számait és az adakozás tárgyát képező ruhanemű anyagát választotta ki. Egy­ben Debreczeni István üdvözlését is elhatározta, ami levélileg meg is történt. Államvizsga. Lévay Béla pénzügyi szám- vizsgáló az államtudományi államvizsgát a sá­rospataki jogakadémián a napokban sikerrel letette. Eljegyzés. Klintók Micikét, Klintók Ágos­ton meddesi körjegyző leányát eljegyezte Dr. Pável Szilárd belényesi főgimn. tanár. A reformáció emlékünnepe. A refor­mátus egyházak a héten ünnepeltek meg a 394-ik évfordulóját annak, hogy Luther Márton az egyszerű szerzetes a wittenbergi vártemplom ajtajára kiszegezte a 95 tételt azzal a felírással, hogy e tételek felett vitatkozást akar tartani. A vitára senki sem jelenkezett, ellenben Luther ezekkel a pontokkal alapozta meg a Protestan­tismus ma már bevehetetlen várát. Kedden dé­lelőtt 8 órakor ünnepi istentisztelet volt az év­forduló alkalmából. A Nagykárolyi Hitelbank r. t. igazga­tósága elhatározta termény- és áruraktárának 60000 métermázsa áru befogadására való ki­bővítését. mely minden szoba fűtéséhez alkalmas, legolcsóbban kapható Teieion: Fried Samu vaskereskedőnél Nagykároly. (Nagy-piacz) Tel5e8f011

Next

/
Oldalképek
Tartalom