Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-28 / 44. szám
44-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ERMELLEK. Állami segély iparfejlesztésre. Az utóbbi évtizedben igen sok intézkedést tettek a kereskedelemügyi minisztériumban az ipar fejlesztésére. — Hova-tovább nyilvánvaló lesz ugyanis az ipar fejlettségének rendkívül beható ereje a nemzeti vagyonosodásra. A kormány elkészült már az 1912. évi költségvetéssel, melyben örömmel kell konstatálnunk az e téren való fokozatos haladást. A kormány ugyanis iparfejlesztési célokra az 1912. évi költségvetésbe felvett hét milllió koronát, vagyis épen kerek egy millióval többet, mint az előző évben. Persze ennek az összegnek túlnyomó része a gyáripar előmozdítására szolgál. De a kis iparnak is jut belőle. A kereskedelmi miniszter jelentése szerint kisipari célokra engedélyeztetett az 1910. évi szeptember hő 1-től az 1911. évi julius 31-ig kerek 509,980 K. Ebből esik 4 ipari szövetkezet segélyezésére 62 ezer korona. Ebből azonban csak 10,000 koronát kell visszafizetni, mert ez kölcsön gyanánt adatott, ellenben 22 ezer koronát üzemsegélyre és 30 ezer koronát berendezési segélyre adtak. Kisipari gépadományozásra engedélyeztetett 89,659 korona; ezenkívül, hogy kisiparosaink benzin szükségleteiket 4 koronával olcsóbban szerezhessék be a napi árnál, engedélyeztetett 94,891 korona. És pedig állami gépeket adományoztak 35 kisiparos részére 43 ezer 579 korona értékben; 7 szövetkezet részére 28 ezer 830 korona értékben. ■Egy ipartársulat, két intézet és két egyesület részére 7250 korona értékben. A tanoncok nevelésére és kiképzésére szintén jelentékeny összeg fordittatott. Számszerűit 34.795 korona, mely ösz- szegből segélyben részesült egy egyesület, ifjaknak iparosoknál való elhelyezésére és egy kereskedelmi és ipari kamara tanoncok elméleti tpvábbépzése céljából. Itt említjük meg, hogy a fiatal iparosok kiképzése céljából külföldön utaztatás végett szintén jelnntékeny összeg állott a kormány rendelkezésére és pedig 39 iparosmesternek és segédnek külföldi tanulmányútra 22,800 korona; 9 iparosmesternek és segédnek belföldi szakiskola elvégzésére 3040 kor. Ezen összegen felül ugyancsak iparosmesterek és segédek kiképzésének céljaira rendezett tanfolyamok támogatására a kormány 8000 koronát adott az iparművészeti társulatnak, mely ezeket a különféle ipari tanfolyamokat végezte. A kereskedelmi kormány kezdi felkarolni a tanoncotthont, amelyeknek létesítésében a társadalmat illeti meg az úttörő munka dicsősége. Budán már évtizedek óta működik egy tanoncotthon, de ezenkívül több vidéki városban is van már tanoncotthon. Legutóbbi években Kalocsán létesült egy ilyen áldásos intézmény, mely az iparos inasok testét és lelkét egyaránt védi a megrontástól. Nyilván a kereskedelmi kormány is ezen példák kitűnő hatását látva, tanoncotthon létesítése céljából 144 ezer 891 koronát engedélyezett egy város és két egyesület részére. ü. 1. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete f. hó 24-én gyűlést tartott, amelyen a következő határozatok hozattak: 1. Tárgyalás alá vette a képviselőtestület a vadászterület bérbeadására hozott 12171. sz. alispáni véghatározatot, melyet az előadó Be- rényi Sándor jegyző tudomásul vétetni javasol. Konrád László és többek hozzászólása után a képviselőtestület a vadászterületek kíilön-külön bérbeadása végett felebbez. 2. Foris Mihály pénzügynök telepedéci kérelmének hely adatott. 3. Róth Sándor és Róth Rezső debreceni lakosoknak illetőségük elismerése végett benyújtott kérvényét a képviselőtestület elutasítja. Ugyancsak el lett utasítva Nyákó Juliánná és Papp Juliánná ez irányú kérvénye is. 4. Az állandó választmány megalakítása tárgyában hozott 48 számú képviselőtestületi határozatot megsemmisítő törvényhatósági b;- zottsági végzést a képviselőtestület tudomásul vette. 5. A vásártéri vízvezeték tárgyában hozott törv.-hatósági véghatározat előterjesztése volt a gyűlés legérdekesebb része. — Ebben az ügyben már a tavaszsza! határozott a képviselő- testület és az építésre pályázat is lett hirdetve az áilamépitészeti hivatal által elkészitett tervek szerint, amely munkálatok a községnek 10 ezer koronájába kerültek volna. Amikor azonban a munkát ki kellett volna,,adni, a képv.-test, gyűlésen Konrád László ügyvéd és Lovas István takarékpénztári igazgató abeli agályukat fejez ték ki, hogy a 10000 korona költséggel megépített vízelvezetés nem fog több szolgálatot tenni, mint ha azt egy más terv szerint sokkal kevesebb 3—4 ezer korona költséggel épitenék meg. Ekkor a képviselőtestület igv is határozott. Ezen határozatot Beck Izidor és 17 társa megfelebezték és követelték, hogy a vízvezeték a 10 ezer koronás költségvetés szerint építtessék. A felebbezésre a törvényhatóság a határozatot megsemmisítette és utasította a községet, hogy a 10 ezer koronás költségvetés szerint építéssé vízvezetékét. A képviselőtestület azonban mérlegelve a a község anyagi helyzetét ezen határozat ellen a minisztériumhoz felebbezett, indokolásában azt hozva fel, hogy az amu !y is nagy köz ■ költséget nem szaporítja ilyen hatalmas öszeg- gel, de meg miért fektessen a község a vízvezetékek építésébe 10300 kor.-t, mikor ez negyedrész költségből is a célnak megfelelően • elkészíthető. HÍREK. Eljegyzés. Ács Gábor hajdusámsoni fodrász eljegyezte özv. Páll Andrásné érmihályfal- vai lakos kedves leányát Etelkát. Megvadult állatok. Érmihályfalva utcáin nagy riadalmat okozott két elragadt ló. A lovak valamitói megijedve eszeveszett iramodással ragadták a szekeret, s kissé pityókás kocsisuk sehogy sem tudta Őket megfékezni. Növelte a látványosság izgatóságát azon körülmény, hogy a s.ekeren több asszony ült, akik iszonyú sikoltozásban törtek ki. Á kocsis hirtelen ránci- gálásával a lovak a szekeret oldalt ragadták, úgy, hogy ez felborult. Több asszony sérüléseket szenvedett. A lovak azonban újra lelrántották a szekeret s iramodtak tovább. Nagyobb szerencsétlenség azonban nem történt, mert a járókelőknek végre sikerült a neki vadult állatokat megfékezni. Már az asszonyok is. Tóth Gáborné és Szabó Gáborné érmihályfalvai lakosok, szomszédok és ellenségek voltak. Sokszor szórakoztatták már a környékbelieket sikerült veszekedéseikkel. A múlt szombaton azonban Szabóné egyet gondolt — s mivel a gondolat igen jó volt — azt végre is hajtotta : berúgott s igy virtusban megnövekedve beállított Tóthékhoz. Csak a leány volt otthon s az látva a szomszédasszony virágos verekedésre stimmolt kedvét egy gyöngéd - mozdulattal az utcára helyezte őt. Szabóné ekkor revolvert hozott, de szerencsétlenségére, a leány mielőtt a fegyvert használhatta volna egy kis székkel úgy fejbe kollintotta, hogy ettől félig kijózanodott s elment a kedve — a nemes sport folytatásától — busán haza vonult. Mindketten bűnügyi feljelentést +eftek. Tűz. Ermihalytalva községben r. no i^-en d. e. háromnegyed 11 órakor, özv. Szabó Im- réné tulajdonát képező ház kertjében 15 szekér búza és rozs szalma meggyuladt és leégett. A tűz úgy keletkezett, hogy menye, a kenyérsütés alkalmával összegviilt pernvét a kazal mellé öntötte és nem locsolta le. Zár. Nagyiétán Gaba József két darab sei.tése. Kákádon Juhász Jószef öt darab sertése sertésorbáncban elpusztulván, mindkét község erős zár alá vétetett. Halálos elgázolás. Jakab István bihar- diószegi lakos, életével fizetett virtuskodásáért. Te.szelegni akart magának azzal, hogy a robogó vonat elül az utolsó pillanatban ugrik félre. Hasztalan figyelmeztették őt a jelenlevők, — nem aiiott félre idejében — a kocsi elüttötte a Keresztül ment rajta. A rajta keresztül száguldó vonat csaknem a felismerhetetlenségig összeroncsolta s pár perc múlva meghalt. Betörések. Vakmerő bűnszövetkezet látogatja Érmihályfalva üzleteit. Nap-nap mellett nagy jártassággal és szakértelemmel végrehajtott betörések történnek. Először Dérer Mihály hentes üzletét látogatták meg, hol kevés pénzt találtak, de kárpótolták magukat Dérer uram jó szalonnájából és kolbászából.—Éhét keddjén Zih Rezső divatáru üzletében garázdálkodtak a betörők az egész üzletet felforgatva >öL értékes árut emeltek el. — Ugyanekkor ni még Beckmann órás üzleténél is szerencsét próbáltak. Ki ásták a falat, de az éber kc.e kedő elriasztotta őket. A betörök után a csen dőrség napok óta széleskörű nyomozást folyt'’;. Akik igy fizetnek. Paluska József székelyhídi lakos öcscsével együtt betért Rosenfeld Lipót kiskágyai korcsmároshoz egy korty italra. A korcsmában Kerekes Józsefné szolgálta ki őket az izr. ünnep miatt. Mikor az italt elfogyasztották, fizetésre került a dolog, fizetés helyett káromkodásban törtek ki, aztán pedig összetörtek ablakot, ajtót, üvegeket, mind-.... mi kezükügyébe került. A dühöngő legényeket a naav 7,aira előkerült szomszédok akadáb meg a további garazdatkodasban. bolyi ^ székelybidi kir. járásbíróság előtt. Tüzek. Ottoniány községben f. hó 15-én a reggeli órákban Tóth Jánosné a sütő kemencében és a vaskályhában felgyűlt pernyét a ház végén ievo szemétgödörbe dobta, m.e.d férjével és evermekeivel egvütt távozott hakniról a szüretre. A még élő parazsat a szél fel- gerjesztvén lángra lobbantotta és a gödörtől 5 méternyire levő szalmakazalt felgyújtotta. Ettől meggyuladt a ház, majd az istálló, a sertésól S a padlásra felhalmozott búza, tengeri, gazdasági eszközök stb. leégtek. A tűz ekkor átcsapott a Károly János házára és annak is Ösz- szes épületei leégtek. A kár 4150 korona. — Ember és állat nem esett Álmosd községben f. hó 16-án hajnaloan. 3 órakor ifj. Szabó Dániel, midőn jószág gondozáshoz felkelt és égő pipával szájában elment a hátsó udvarba szalmáért. A pipatüz beieescV a szalmába, s egy fél óra múlva lángban á" r a kazal. Ettől fogott tüzet a bükköny, a gyep-; széna és már a melléképületek is lángra gyul- tak, mikor sikerült a tüzet lokalizálni. A ka. 2480 kor. 80 fillér. Kiskereki községben f. hó 20-án délelőtt 10 órakor Deák Ferenc házának udvarán levő széna és szalma boglyák, valószínűleg gyújtogatástól, meggyultak és leégtek. A kár 100 K
