Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-14 / 42. szám

42-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. ÉRMELLÉK. Város és falu. A politikai és közéleti harcnak za­jában jól esik aggódó lelkűnknek olyan orvosszereket és gyógymódokat keresni, melyek segítségével bár lassú tempóban, de következetes haladással megmenthetők lesznek azok az ellentétek, melyek ma nemcsak az embereket, hanem azokat a helyiségeket is elválaszthatják, melyekben élünk és dolgozunk önmagunkért, a kö­zös hazáért. Sajnos tapasztalat, hogy ebben az országban semmi érzelmi kapocs nincs a város és falu között. Az ország intel­ligenciája, müveit közönsége nem érez, nem gondolkodik együtt a falu népével. Így aztán hiányzik a közös, az intenzív munka. Pedig bizony a jó városi politiká­nak a legnagyobb titka: a józan taka­rékossággal párosult haladás forrása ott fakad, ahol megadjuk a falunak legalább az elébbi feltételeket. A falunak is éppen úgy szüksége ,van a közegészségügy lelkiismeretes fej­lesztésére, mint a városnak. A jó, a fej­lődő és virágzó népiskola első és fő feltétele a község népe erőteljes művelt­sége megteremtésének, amiket támogatnia kell a tapintatos és becsületes közigaz­gatásnak. Ne pusztán és kizárólag adózó alanyokat tekintsünk a falu népében, ha­nem az ország alkotó részét. A sokféle eszközök és módok sorá­ban, amelyekkel a falut emelni, népe jólétét, műveltségét, közérzését a város lakosságáéval egy színre emelhetjük, mindenkor elsőnek marad a szövetkeze­tek munkája. Ezek eszméjét kell ápol­nunk kitartással és fáradhatatlanul, hogy azokat a gyakorlati életbe eredményesen átültethessük, mert a mindennapi élet azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek a nép megerősödésére rendkívüli hatást gyakorolnak. A statisztika azt bizonyítja, hogy a városok népe a faluról beözönlőkkel gya­rapodik. A falun lakó abban a hitben él, hogy városban könnyebb az élet, a bol­dogulás utjai ott nem olyan göröngyö­sek, mint az elhagyott falu ösvényei. Ott hagyja tehát szülőföldjét s kis birtoka után kapott pénzével eljön a városba nyomorogni, mert bár bizonyos mérték­ben könnyebbé válik gyermekei nevelte­tése, s munkát is talál, mégis jórészben csalódik, mert a város lakosságának élet­viszonyai nehezebb, mint volt az övé. A város és falu közötti ennek az ellentétes érzelmi és értelmi állapot meg­szüntetésére kell törekednünk, mert a jelenlegi állapotok e tekintetben egyálta­lán egészségtelenek. Átalakításán dol­gozni kell mindannak, aki a város és falu népét közös, az egyenlő jólét, meg­elégedés és boldogság birtokába óhajtja juttatni. Ezt pedig óhajtanunk, kívánnunk és sürgetnünk kell, mert a város és falu érdeke egy és ugyanaz a nemzet érde­kével, —sz.— Fráter Loránd beszámolója. Fráter Loránd a székelyhídi kerület orsz. gyűl. képviselője f. hó 8-án kerületének har­madik legnagyobb községében beszámolót tar­tott. Teljes számmal gyűlt össze Ermihályfalva és vidéke választó közönsége, hogy szeretett lelkesen tüntessen. A beszámolók között az ér- mihályfalvai volt leglelkesebb, legünnepélyesebb. De nem is csoda, mert Érmihályfalva a régi lelkesedéssel, a messze múltban gyökerező sze­retettel ragaszkodik Fráter Lorándhoz. Már a pályaudvaron meglehetett állapíta­ni, hogy mily általános, melegséges ünnegelte- tés vár a képviselőre, mert a pályaudvart már jóval a vonat megérkezte előtt hatalmas nép­tömeg lepte el. A vonat megérkezte után, mi­kor az összegyűlt sokaság a képviselőt meg­pillantotta szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. Az érmihályfalvai daloskor a Szózatot éne­kelte el s utána Üregi Sándor üdvözölte ne­hány szóval a kedves vendéget. A képviselő meghatottan mondott köszönetét az őszinte ra­gaszkodásért fejezte ki háláját a lelkes fogad­tatásért s amenet gyalogindult a városba. Elül lovas bandérium haladt, utánna a tűzoltóság vonult, majd pedig az előkelőségeK és a nép beláthatatlan áradata folyton éltetve az érkező vendégeket. A Rákóczi induló mellett a me­net az elkészített diszemelvényhez vonult. A népgyülést Lovass István nyitotta meg nehány szóval, utána pedig Fráter Loránd mondotta el beszámolóját. A jelenlevők mindvégig a legna­gyobb figyelemmel hallgatták a képviselő fejte­getéseit, melyeit sokszor szakított félbe a he­lyeslő éljenzés. A népgyülés bizalmáról és ragaszkodásá­ról biztosította képviselőjét A beszámoló után beszélt még gróf Károlyi József a nagykárolyi választókerület képviselője. A fiatal mágnás to­vábbi kitartásra és hűségre kérte a választókat a függetlenség eszméjéhez. Hoszasan ünnepel­ték tüzes beszédéért. Az ünnepséget a Him­nusz magasztos akkorcja rekesztette be, s az összegyűltek nagyrésze szivében a hazaszeretet édes érzetével nemesedve és felvillanyozva tért vissza mindennapi foglalkozásához. Gyűlés után a rendezőség bankettre hívta meg a képviselődet s a választók íekintélye- sebbjeit. A 100 terítékű banketten, melyet a Nagy vendéglőben tartottak Székelyhidról és Diószegről is többen vettek részt. Pohárkö­szöntőket mondtak Szőke János, Szatmári Sán­dor, Lovass István, Grosz Béla és még többen éltetve a képviselőket. Fráter Loránd politikai működésének ér­mihályfalvai beszámolója a legszebb bírálata s hiszük, hogy mindig jóleső érzéssel fog erre visszagondolni. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érniellék“-re. hírek. Székelyhid képviselőtestülete f. évi 7-én délután rendes gyűlést tartott a következő tárgy- sorozattal: 1. Az uj járásbirósági épület utcai vonalának az igazságügyi kormány által történt megállapítását. Sérelmesnek tartja a képviselő- testület, hogy a kiküldött mérnök, a járdavo­nalon túl terjeszkedett az épület alapvonalával, noha a község csak a közbeeső területet en­gedte át építés céljaira. Beható vita után ha­tározatba ment, hogy a sérelem dolgában, egy szakértő alatt készítendő vázrajz alapján alapján felírnak az igazságügyi kormányhoz. 2. Az aszfaltjárda vállalkozó mintegy 22'000 koronás számláját azzal küldik fel az alispáni hivatalhoz, hogy az átvételhez küldjön ki szakembert. 3. Gerster és társai vállalkozó mérnököknek a Nagyiéta—székelyhídi vasút ügyében beadott kérvényére, melyben a megszavazott segélyt cégük részére igénylik, elhatározták, hogy an­nak adják a hozzájárulást, aki előbb fog az építéshez. 4. Balogh István segélyezés iránti kérését nem teljesíti a képviselőtestület, mert még van tőkevagyona, ellenben özv. Boldizsár Jánosné részére 5 kor., özv. Kelemen Mihályné részére pedig 6 kor. segélyt szavazott meg ha­vonként. Eljegyzés. Baitz Jenő csendőrhadnagy volt székelyhídi szakaszparancsnok f. hó 10-én eljegyezte Babos Évikét, dr. Babos János szé­kelyhídi ügyvéd bájos leányát. Szívből gratu­lálunk. Atüzoltó-nap eredménye. A székelyhídi önkéntes tüzoltótestület által a „Tűzoltó-otthon“ javára Székelyhidon 1911. szeptember 24-én rendezett Tüzoltó-nap alkalmával volt: bevétel 191 kor. 65 fillér. Kiadás 38 kor. 33 fillér. Tiszta jövedelem 153 kor. 32 fillér, mely ösz- szeg a magyarország tőzoltó-szövetség elnök­ségéhez (Budapest VII. Rákócy-ut 38.) bekül­detett. Felülfizettek : Szunyogh Barnabás 1 kor., dr. Kiss Vilmos 1 kor., dr. Babos János 1 kor., Dravecky Zoltán 1 kor., Bokor Lászlóné 1 kor., Szabó Lajosné 1 kor., Farkas Gábor (kőműves) 2 kor., Fándly József 1 kor. Fel nem jegyzett nevű felülfizetó 1 kor., Kac Lajos tanító 1 kor. Jókerti szüret. A jókerti dűlőben a szü­ret f. hó 16-ától 31-ig lesz megtartva. A villanyvilágítás. Érmihalyfalva villany­világítására 2 pályázat érkezett be és pedig Glück Benő malomiulajdonos és a Rolling Gvörgy és fia malomtulajdonosoké. Az ajánla­tok felett a bizottság csak a szakvélemények beérkezte után fog dönteni. A székelyhídi szinügyi egyesület pénz­tárába pontosan folynak a havi befizetések, uj beiratások minden nehézség nélkül eszközölhe- tők. A jelenlegi pénztár állomány 1286 kor. 28 fillér. Tragikus halál. Beöthy Dávid élesdi tb. főszolgabíró f. hó 11-én Nagyváradon vérmér­gezésben meghalt. Beöthynek arcán az előző napokon egy pattanás támadt, melyet elvakart. A seb inficiálódott s a szerencsétlen emberen nem tudtak orvosai segíteni, iszonyú kínok kö­zött meghalt. A főszolgabíró hosszabb ideig lakott Érmihályfalván is, hol különösen az ipa­rosság körében nagy népszerűségnek örvendett. Halála úgy ismerősei, mint tisztelői és barátai széles körben nagy részvétet keltett. Felülfizetések. A kálvinenum ünnepélyre utólagosan a következő felülfizetések történtek : Lackovics László 5 kor., Futó Zoltán 4 kor., Gebedu Lajos 3 kor., Komorócy Ferenc 3 kor. Veszett eb garázdálkodása. Kiskerekü- ben e hó elején egy kutya Ökrös József 8 éves gyermekét megmart. A kutyát sikerült elfogni s azt Scwarc Frigyes m. kir. állatorvos meg­vizsgálta és veszettnek találta. A megmart gyer­meket a Pasteur intézetbe szállították, ahol be- oltatott. : : Modern és tartós : : plissézés és gouvlérozás. : : Nagykároly, : : Széchenyi-utca 4. sz., a róm. kath. fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom