Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-30 / 40. szám

40-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. „Érmelléki Pinceszövetkezet.“ (Folytatás.) Lapunk legutóbbi számában e he­lyen említést tettünk egy oly irányú moz­galomról, amely az Érmellék régi jó hírnevének felújítását s a bortermelők munkájának érdemesebb megjutalmazását tűzte ki célul s ennek elérésére egy a kor igényeinek teljesen megfelelő „Pin­ceszövetkezet“ létesítésén fáradozik. A kettős cél: a szőllők jövedelmezőségének biztosítása s a termés legelőnyösebb ér­tékesítése. Ezen kettős cél elérésére a belépni szándékozók szövetkezetét alkotnának. A szövetkezet működésének megkezdéséhez szükséges tőkét részben a tagok fizetnék be, részben kölcsön utján volna beszer­zendő. A szövetkezet tagjai termésük jobb értékesítését azzal biztosítanák, hogy azt a szövetkezetnek szolgáltatnák be, amelyeknek feladata a lehető legjobb feldolgozás, kezelés és értékesítés volna. De, hogy a termelő az annyira szük­ségelt pénzhez már ekkor hozzájuthasson, tehát legsürgősebb szükségleteit fedez­hesse, a szövetkezet minden tagjának a beszolgáltatott termés arányában bizo­nyos kulcs szerinti előleget nyújtana. Ily módon a termelő a termés leszedése után azonnal pénzhez juthat anélkül, hogy termését elkótyavetyélni volna kény­telen. Az előleg nyújtásnál természetesen a szövetkezet a beszolgáltatott szőlő fi­nomságát is tekintetbe veszi, aminek logikus következménye, hogy ezután a termelő kipusztult, avagy elsatnyult tő­kéjét megfelelő finomságú tőkékkel cse­rélné fel. A szövetkezet a tagok által beszállított szőlőt együttesen feldolgozná, okszerűen kezelné s összehasonlítás után arra törekednék, hogy nagyobb mennyi­ségű egyöntetű és egyminöségü bort ál­lítson elő. Ezen, valamint a fent említett finomság szemmeltartásával, nemkülön­ben a szőlőbetegségek ellen való közös egyöntetű védekezéssel a szövetkezet el­érné azt, hogy a termés igy mennyisé­gileg rövid idő alatt meghatványozódnék. Igen áldásos működést fejthetne ki a szövetkezet, még az értékesítésnél. El­tekintve az előbb említett előleg nyújtás­tól, a mintaszerű kezelés, a minőségnél, fajnál fogva értékesebb bort saját neve, saját cége alatt hozná forgalomba s tud­juk, mily előnyt jelent az a borra, ha olyan termelőktől ered, akiknek minta­szerű kezelését mindenki ismeri. A borok értékesítését a szövetkezet igazgatósága bor árverések rendezésével, nagyban és esetleg szükség esetén kis mértékben való elárusitás utján esz­közölné. Mindezeken kívül a szövetkezésből még más haszon is háramolnék a ter­melőkre. Hogy csak egyet említsünk — ami különben a szőlőtermelésnél igen fontos — a szövetkezet feltétlen legked­vezőbb jégbiztositási feltételeket esz­közölne ki tagjai részére. — De foly­tathatnék tovább is. Úgyszólván meg­számlálhatatlan az az előny, amely a szőlőbirtokosokra egy ilyen modern in­tézményből háramolnék. Az az intéz­mény amely az ő részvételükkel, az ő anyagi exisztenciájuk felhasználásából merítené létét, — legbiztosabban viselné szivén érdeküket. És amikor mi hőn óhajtjuk, hogy a jó eszme, az Érmelléki munkás nép felsegitésének eszméje mielőbb testet ölt­sön s ne maradjon néhány nemesebb gondolkodó elme megvalósíthatatlan ideál­jának — egy figyelmeztetés cseng fü­lünkbe. — A munka a legszebb jog, a legnagyobb kötelesség — de népünk munkaképességének, haladásának, bol­dogulásának előmozdítása minden becsü­letes magyar ember kötelessége. HÍREK. Egy képviselő az Érmellékért. Jaczkó Pál orsz. gyűlési képviselő az Érmellék kis­gazdáinak felsegitése tárgyában a képviselő­ház legközelebbi gyűlésén interpellációt fog mondani. Kinevezés. A pénzügyminiszter Bráz János adóhivatali pénztárnokot a székelyhídi adóhivatalnál a Vili. fizetési osztályban való meghagyása mellett adóhivatali főellenőré ne­vezte ki. _ Meghívó. Az Érmelléki Református Egyházmegye 1911 év október hó 4-én a székelyhididi Fürdő vendéglőben a „Kál- vineum“ (lelkész árvák otthona) javára Dr. Bal­tazár Dezső püspök és Gróf Dégenfeld József főgondnok védnöksége alatt jótékonycélu hang­versenyt és utána tánczmulatságot rendez. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Belépő­díj : Személyjegy 3 korona. Családjegy 8 korona. Jegyek előreválthatok Dr. Penkert Mihály gyógy- tárában. Feliilfizetéseket köszönettel fogad és hírlap utján nyugtáz a rendezőség. Az estély zártkörű a meghívó kívánatra előmutatandó. A vidékiek elszállásolásáról ha a székelyhídi ref. lelkészi hivatalnál bejelentik gondoskodnak. Műsor: 1. Megnyitó beszéd tartja Dr. Baltazár Dezső ref. püspök. 2. Fráter Loránd dalai. Előadja a szerző czigányzene kísérettel. 3. Bala­toni emlék, Székely Imrétől. Zongorán előadja, Konrád Lászlóné. 4. Ének szám. Előadja Dr. Fráter Pálné Károlyt Leona, zongorán kiséri Várady Aladár. 5. Bezáró beszéd. Előadja Kiss Ferencz ref. esperes. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselötestüle f. hó 29-én délelőtt 11 órakor gyűlést tartott. Tárgyalás alá került az 1886. XXII. t.-c. 39. §-ának rendelkezése. Vá­lasztmány kiküldése a községi választók név­jegyzékének a kiírására. 2. A községi és kör­jegyzők egyesületének megkeresése 100 darab Erzsébet árvaház sorsjegy megvétele végett. 3. Kiskorú Matyuska Anna illetőségi ügye. Áthelyezés. Baitz Jenő m. kir. csendőr­hadnagyot a székelyhídi csendőrszakasz parancs­nokát felettes hatósága Nagyváradra helyezte át. Helyébe báró Orbán Bódog helyeztetett Székelyhidra. Választás. Székelyhidon a f. hó 24-én délután 2 órakor megejtett óvónő választáson három pályázó közül, Nagy Erzsébet diószegi lakos kapott szavazattöbbséget s igy óvónővé megválasztatott. Tanonciskolái tanító választás. Az ér­mihályfalvai iparos tanonciskola bizottsága f. 27-én Vasadi Sándor Bíharmegye kir. tanfelü­gyelőjének jelenlétében tartott gyűlésen a köz­ismeretek előadására rendszeresített tanítói ál­lásra Fodor Géza róm. kath. tanítót, Blum Sá­muel izr. tanitóval szemben egyhangúlag meg­választotta. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete 1911 évi szeptember hó 23-án délután 2 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott. Az aszfaltjárda építési költ­ségére felveendő kölcsönről a határozat hoza­talt október hó 25-ére halasztották. A kép­viselőtestület a bihari h. é. vasutak r.t-nak 2000 kor., hozzájárulást szavazott meg 10 éven keresztül megfelelő számú törzsrészvény elle­nében Balogh András és társai kérelmére a nagykárolyi utcán felálitandó ártézi kút költ­ségére 1090 koronát szavazott meg a kép­viselőtestület s egyben elhatározta azt is, hogy a sürgősségre való tekintettel, az alispán enge­délyét kérik az azonnali megvalósításra. Elhatároztatott a járdaépítési felügyelői állás megszüntetése. Tudomásul vették Kacz Lajos tanító köszönetét a nyújtott 50 korona segélyért. Kántor választás. Az érmihályfalvai gör. kath. egyház kántortanitói állásra már egy év óta van üresedésben. F. hó 24-én éjtetett meg a választás, amelyen a hívek nagytöbbsége nagylelkesedéssel Barota György nyirábrányi tanítót választotta meg, Fekete János volt ér- mihályfavai tanitóval szemben. Barota 22, Fe­kete 2 szavazatot kapott. Ezzel talán vége sza- ■ kadt annak a harcnak amely oly régi időn keresztül ép e tárgyból merítette erejét. Tüzoltó-nap. Székelyhidon mint tudósí­tónk jelenti a múlt vasárnap tartották meg a tűzoltó napot. Délután a Fürdő-vendéglő kert­jében folyt a gyűjtés mely 67 kor. 05 fillért eredményezet, este pedig a városi színházban volt jól sikerült műkedvelői előadás a tűzoltó alap javára. A szereplők u. m. Király Piroska, Stettner Margitka, Penhert Miska, Olasz Böske, Fandly Margitka és Vámos Bandi dicséretes összjátékot produkáltak. Az előadás belépti­dijaiból és felülfizetésekből begyüit 112 korona. Gör. kath. egyházi állapotok. Az ér­mihályfalvai gör. kath. egyházban olyan szo­morú állopotok uralkodnak, hogy azt az anél­kül is igen primitiv viszonyok között levő kis egyház alig bírhatja ki. Egyenetlenség és vi­szálykodás, széthúzás és marakodás folyik nap nap mellett az ülig pár száz lelket számláló kis egyházban. Az iskola tanító híján többet van bezárva, mint nyitva, s egyébként is a ta­nítási állapotok nem valami örvendetesek. — Temploma nincs, az istentiszteletet egy alig 20 embert befogadni képes kápolnában tartják. Még ez is olyan állapotban volt a legújabb időkig, hogy kénytelen volt a hatóság bezá­ratni. A hívek legnagyobb része földhöz ra­gadt szegény, a jobb módúak pedig nem tesz­nek semmit s igy marad minden a régiben. Nagyvásár Székelyhidon. Székelyhid legnagyobb vására a Szt.-Mihálynapi vásár f. hó 28 és 29-én tartatott meg. Első nap a baromvásár, másodikon a kirakodóvásár. Mind­két nap igen nagy volt az idegen forgalom. PÖSZVÉK NÁNDOR oki. gazda; a szatmármegyei gazd. egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej. cég. = Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda.-----­S Z A T M Á R. Távbeszélő 14. szám. Kazinczy-u. 7. szám Földbirtokok, háza dás-vétele, bérletek, elő­nyös biztosítások k'?vetítése, jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása, gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítései üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekben felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képvi­selet, bírósági szakértői tisztség elvállalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom