Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-16 / 38. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 38. szám. detüket pedig kétségtelenül bizonyítja az a történeti tény is, hogy a 17-ik században a román papok még nem beszélték a román nyelvet. Tudni sem akartak románul. E nyelven e korból egy sor írásuk sem maradt fenn. 1. Rákóczi György fejedelem rendelte el, hogy istentiszteletük ne szláv, de román nyelven tartassák. A románoknak a 17-ik századig még román bibliájuk sem volt, hanem úgy a szláv nyelvű bibliát, mint a lithurgiát. Rákóczi György fordittatta le román nyelvre, sőt midőn ez ellen a román papok tiltakoziak, szigoiu büntetéssel kényszeritette őket a román nyelv használatára. A románok a magyar állam egysége ellen folytonosan és tervszerűen tüntetnek. Így volt ez az 1906-i i bukaresti román nemzeti kiállításon is, ahol a magyarországi románok kiállítását a katalógusban nem találta meg a látogató, hanem talált egy pavillont Románia színeivel, a melyre ez volt írva: „Románii de peste hotáre.“ Ezen ösmeretien népfaj cime alatt a mi románajku honfitársaink rejtőztek. A mi román- ajkú honfitársaink tehát elh .Ugatják hazájuk nevét, eltüntetik az állam nyelvét, mellőzik a magyar király arcképét, az ország lobogóját. A kiállítás belső berendezése is céltudatos tüntetés volt a magyar állameszme ellen. Erdély összes helyiségeinek nevét elrománositották. Külön térképet készítettek és állítottak ki a Tiszáig terjedő dákó Romániáról. Ezzel azt is is demonstrálták, hogy az ő „Peste hotare“ nevű államuknak külön közreműködési és köz- gazdasági fejlődése van. Kimutatták pénzintézeteik óriási vagyonát és aránylag rövid idő alatt csodálatosabb rohamos fejlődését. Most, amidőn az ország 82 kultur egyesülete az országos közművelődési tanács vezetése alatt kongresszust tart, ez alaptalan vádaskodások és nemzetünk hírnevét egész Európa előtt gyalázó támadások felett tiltakozás nélkül napirendre nem térhetünk. Mert vájjon engedné-e, türné-e Európa bármely nemzete, hogy országa területén lakó és állami kötelékébe tartozó nemzetisége 3000 olyan iskolát tartson fenn, amelyben a tanítási nyelv — az állam nyelvének mellőzésével — kizárólag román. Mi nem erőszakkal akarjuk keresztülvinni, hogy a magyar állameszmének érvényt szerezzünk, hanem az ész és a szív meggyőződésének erejével. Azt akarjuk, hogy a magyar kultúra fénye világítson be a nemzetiségek leikébe, hogy ennek hatása alatt egyetértőén munkálkodjunk e haza minden polgárának közös érdekeiért, hogy senki ne vágyódjék e haza határain kifelé keresni boldogulását, hanem a haza minden polgára — bármely nyelvet beszéljen is — arra törekedjék, hogy az ország egységes, erős és hatalmas legyen. A történelmi tények fényesen bizonyítják, hogy nemzetiségi honfitársaink a külföldi nemzetiségek helyzetével szemben Magyarország földjén valóságos eldorádóban élnek. Van-e joga ezek után a mi nemzetiségeinknek panaszkodni és ellenünk Európa nemzetei előtt vádaskodni ? Nincs joguk és nincs okuk! És mégis teszik. És a külföld sajtója, különösen a romániai és a németországi sajtók a rágalmak egész özönét szórja ránk és teszik ezt különösen akkor, midőn az elnyomott pozeni lengyelek és a romániai csángók szenvedéseiről akarják Európa nemzeti figyelmét elterelni. Adja az Ég, hogy jövőbeli hazafias ténykedése vezéreszméül szolgáljon az első 25 év leszűrt tapasztalata; aggódó kérelemmel kérjük a bölcs vezéreket, vezessék vissza a magyarság elfajzott eloláhosodott és elsatnyult ezreit az ősi magyar hazaszeretetre 1 A szatmári jubiláns ünnepségek és kiállítás programmja. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a szatmári jubiláns kiállítás és az ennek keretében megtartandó nagyszabású gyűlések és kongresszusok programmját közölhetjük. A változatos napirend az előadók közgazdasági életünk eme kiváló vezérei garantálják, hogy a szatmári jubiláris ünnepségek méltóak lesznek a félszázados jubileumát ülő egyesület múltjához, ha mindéhez vesszük azt a méreteiben és tartalomban is gazdagnak ígérkező kiállítást, a szeptemberi szatmári napok közgazdasági és társadalmi életűdben felejthetetlenek lesznek. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, fennállásának félszázados jubileuma alkalmából 1911. évi szeptember hó 21-én d. e. 10 órakor a Kossuth-kertben, a kiállítás kongresszusi termében tartandó jubileumi díszközgyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Károlyi György gróf, Vécsey József báró, Domahidy Sándor, az elmúlt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arcképeinek leleplezése. 3. Az egyesület félszázados történetének felolvasása. A Magyar Gazdaszövetség által 1911. évi szeptember 28-án délelőtt 10 órakor Szatmárnémetiben, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület félszázados jubileuma alkalmából szep- temer 21. október 2-ika között tartandó általános gazdasági és ipari kiállítással egyidejűleg a Kossuth-kertben a kiállítás kongresszusi termében dr. Darányi Ignácz gazdaszövetségi elnök vezetése mellett tartandó országos gazda- nagygyűlése. A debreczeni erdőfelügyelőséghez tartozó erdőtisztek és erdőbirtokosok által a kiállítással egyidejűleg szeptember 23-án délelőtt 10 órakor a kiállítás kongresszusi" termében tartandó gyűlése. Az Északkeli Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége által 1911. évi szeptember hó 29-én d. e. fél 10 órakor Szatrnárron, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával egyidejűleg a Kossuth-kertben, a kiállítás kongresz- szusitermében tartandó közgyűlésén előadók: Bernáth István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész, dr. Pajor Ignácz, a szövetség központi ellenőre, Dobay Péter, sarmasági gazdálkodó. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége által Szatmárnémetiben 1911. évi október hó 1-én d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében megtartannö közgyűlése. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, félszázados fenállása alkalmából 1911. évi szeptember 21. október 2-ika közötti napokon Szatmár-Németiben á Kossuth-kertben tartandó általános gazdasági és ipari kiállítás beosztása: Szept. 21-én d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Szept 21. és 22-én kistenyésztők szarvas- marha és lókiállitása. Szept. 23. és 24-én kistenyésztők sertés és juhkiállitása. Szept. 26—28-án nagytermelők szarvas- marha kiállítása. Szept. 27, és 29-én nagytermelők lókiállitása. Szept. 28. és 30-án nagytermelők sertés és juhkiállitáta. Szept. 27. és 30-án országos baromfi és házinyul kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kívül a kiállítás egész tartama alatt országos gépkiállítás, valamint vármegyei jellegű: bányatermékek kiállítása, mezőgazda- sági gyári-, kézi-, kéziipari- és műkedvelői-, vizszabályozási-, gyümölcsészeti-, szőlészeti-, borászati-, kertészeti-, erdészeti-, vadászati kiállítás mindennap reggel fél 9 órától d. u. 6 óráig. Belépti dijak: A megnyitás napján személyenként 2 kor., a többi napokon 1 korona. Ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, melyek a kiállítás égés? tartamára érvényesek, személyenként 6 koronáéit válthatók. A gazdaszövetségi naggyülés, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége közgyűlése napján belépti dij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándulásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák és gyermekek belépti dija őrmestertől lefelé személyenként 60 fillér. Tudnivalók. A nagygyűlés után délután 1 órakor a kiállítási vendéglőben társasebéd. Egy teríték ára borral együtt 2 korona. A társasebédre jelentkezni 'ehet szeptember 20-ig a kiállítás igazgatóságánál. Akik nem jelentkeznek és nem lesz ebédigazolványuk, azok számára helyet nem biztosit hatunk. Ebédigazolványt a kiállítás igazgatóságánál kell kértii, de az ebéd ára Szatmár-Németiben fizetendő. Kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat úgy az államvasutakra, mint a déli, kassa—oderbergi vasutakra minden résztvevőnek készséggel küldünk, ha részvételi szándékát szeptember 15-ig bejelenti a kiállítás igazgatóságánál Szatmárnémetiben s a bejelentéshez az igazolvány vasúti kiállítási illeték fejében minden darab igazolványért 20 fillért csatol bélyegekben. Mindazok, akik vagy a nagygyűlés előtt érkeznek Szatmárra, vagy azután is itt maradnak s elszállásolást igényelnek, ebbeli szándékukat szeptember hó 10-ig levelező-lapon jelentsék be a kiállítás igazgatóságának, amely méltányos áron gondoskodik az elhelyezésről. Ákik a Nagybányára az arany és ezüstbányák, valamint a vidék megtekintése céljából, avagy Bikszád-fürdőre kirándulni akarnak, annak előkészítése céljából szintén levelező-lapon forduljanak az igazgatósághoz. pÉTRŐL-pÉTRE. Mezítlábas pici gyermekek tipegtek fel drága márványlépcsőkön az országházba. Födet- Ien, bozontos kis fejük fölött milliókat érő, faragványokkal és festményekkel díszes kupolák hajladoztak s a naiv gyermekcsapat csodálkozva nézte a sok drága színes cordót és talán nem is gondolt arra, hogy ha néhány márványlépcsőt terméskővel, néhány aranyozott művészi figurát a kopár üres fallal és néhány drága festményt mondjuk megannyi arany- igazságot tartalmazó, de sokba nem kerülő jelmondattal cserélnének fel, akkor nekik nem kellene idejönni s igy elesnének mindettől a szép látnivalótól, ami most elkápráztatja a kerekre nyitott, bámuló gyermekszemeiket. Nem mondták, hogy „tisztelt Ház !“ nem jegyeztek be kellemetlen interpellációkat, hanem összetették szépen a maszatos kiskacsóikat és azt mondták: : Tanulni akarunk és nem lehet, iskolát keresünk, de nincs. Adj nekünk. Te adj nekünk, mert te vagy a hatalom és te leszel a dicsőség, ha megérzed és megérted, hogy most mit kell tenned. — Ebből azt is ki kell érezni, hogy te megparancsolod a tanulást, kötelességgé teszed, törvényt csinálsz rá, de nem adsz iskolát, a hol tanuljunk. Ezért jöttünk mi most el százötvenen és figyelmedbe akarjuk ajánlani, hogy a kultúra katonáit sem szabad egészen elhanyagolnod a cifra, ragyogó katonáid mellett. Mivel elégítették ki a gyermekeket? Szavakkal ? Hja, a katonásdi, meg a választási költségek sok pénzt felemésztettek! Hogy is lehet ilyenkor tapintatlanul odaállitani és Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. : Gallérok gözmosása: WgA itálAV* Vé 1 Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénnyel hófehérre «Máj wüjvl m dl Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a rom. kath. elemi fiúiskola mellett.
