Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-02 / 36. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 36-ik szám. Meghívó. A Nagykárolyi Atlétikai Klub választmánya, miután az augusztus 26-ára összehívott rendkívüli közgyűlés határozat- képesség hiányában megtartható nem volt, szeptember 5-ik napjának délutáni 6 órájára a fény-utcai sporttelepre uj rendkivlüi közgyűlést, ugyanazon nap délutáni 5 órájára pedig vá­lasztmányi ülést hiv össze. A közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz a tárgysorozat felett. Egyedüli tárgyát képezi a közgyűlésnek elnök és alelnök meg­választása, melynek megejtésére a választmány a klub tagjait ezúton hívja meg. A moloch torka. Bátran lehet Szatmár városát a moloch torkának nevezni, mert nincs az az intézmény, nincs az az 1—2 személyből álló hivatal, amit mások kárára elnyelni kedve ne volna. Hát még a vármegye székhelyére hogy fáj a foga! Meg a pénzügyigazgatőságra hogy kacsint! De hát ettől nem fog kopni a foga. Pedig a mi hizó, terjeszkedő szomszé­dunk még a saját hivatalait sem tudja tisztes­séges helyiségekben elhelyezni s igy történt az, hogy a város ambiciózus rendőrkapitánya Tan- kóczy Gyula ultimátumot küldött a pénzügy- miniszternek, hogy 90 nap alatt épittesen az állami adóhivatal részére tisztességes helyisé­get, ellenesetben kifogja lakoltatni az adóhiva­talt. — Ha ez nálunk történt volna, Szatmár már deputaciózott, kilincsezett volna az illeté­kes helyen; tartotta volna az üres tarsolyát, hátha beseperhetné a prédát a moloch tor­kába. Benne vagyunk a kolerában ? Bizony azt jó volna mielőbb tudni, nem pedig akkor, mikor hullani fognak az emberek, mint ősszel a legyek. A héten városunkban koleragyanus eset volt. Pelcz Lajos fazekas-utcai 26. számú hazában megbetegedett s azonnal a ragály­kórházba szállíttatott. Belének ürülékei a gór- csövi vizsgálatok megejtése végett a budapesti baktereologiai intézetbe szállíttattak; hozzátar­tozói és az egész ház lakói rendőri felügyelet alá helyeztettek. Nyomdász mulatság. A szatmár—nagy­károlyi könyvnyomdászok helyi csoportja 1911. évi szeptember 3-án Szatmáron, a Pannonia- szálloda dísztermében zártkörű táncvigalmat rendez a nyomdász-szanatorium javára. Belépő­díj : személyjegy 1 kor. 40 fillér, családjegy 4 korona. Karzatjegy 50 fillér. Éelülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a ren­dezőség. Mulatság Érkötvélyesen. Vettük a kö­vetkező meghívót: Az Érkötvélyesi Vadásztársa­ság 1911. évi szeptember hó 3-án saját pénz­tára javára, az Olvasókör helyiségében zárt­körű táncvigalmat rendez. Belépődíj: személy­jegy 1 kor. 40 fill., családjegy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Ételek és italokról, valamint jó zenéről gondoskodva van. A vonaton érkező vendégeknek az állo­másnál fogatok állanak rendelkezésre. Az iparos tanonciskolái beírások a következő 1911 —1912. tanévre szept. 7-től be­zárólag 14-ig, naponként d. u. 5—6 óra között eszközöltetnek a ref. fiúiskolában. A tanítás szept. 15-én kezdetét veszi, amikor is már az elkésve jelentkezők beírása csak d. u. 4—5 óra között tartatik. Felkérem azért a tanonctartó iparosokat, hogy tanoncaikat e jelzett időben pontosan írassák be, mert a szept. 14-ig be nem iratkozottak mesterei a hatóság által bün­tetve lesznek. Köteles minden tanonc a beírás­kor magát ellenőrző és olvasókönyvvel, vala­mint iró és rajzeszközökkel ellátni. Megjegy­zem még, hogy azon mester, kinek két vagy több tanonca van, nehogy véletlen mindenik tanonca egy estére irassék be iskolázásra, ta- noncait beírásra egy időben azon utasítással küldje, hogy azok előttem a körülményt beírás előtt előzetesen jelezzék. Nagykároly, 1911.aug. 31. Lukács Mihály, iparos tanoncisk. igazgató. Csőd városunkban. Birócsák Jánosné helybeli bejegyzett szabóiparos ellen a szat­mári kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Csődtömeggondnokul dr. Várady János helybeli ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelen­tésére határidőül ez évi október hó 13-ik napja, felszámolási határnapul ez év október hó 25-ik napja, a esődválasztmány választására október hó 28-ik napja tűzetett ki. „Házi gyógytár“ cimen egy kis köny­vecske jelent meg a Kölcsey-nyomdában ma­gyarnyelven, egyszerű, világos irányban. Ez a Raniler Frigyes „Házi Gyógytár“-a, mely két részből áll. Áz első tanácsot ad, mit kell tenni a beteggel, mig az orvos eljön, a második részben a halált okozó betegségek előjelei van­nak leírva, melyekkel kezdődnek, hogy a beteg maga ismerje fel komoly helyzetét s azonnal hivasson orvost. E könyvecske főkép azon vi­dék lakói számára van írva, kik messze lak­nak az orvostól. Orvos irta, tehát közelebb van a beteg az orvoshoz hozva, ez az egész­ségre pedig fontos. Sokan nem tudják, hogyan kell élni s bele merülnek az éles örvényébe s elhalnak korán, vagy gyógyíthatatlan beteg­ségbe esnek, melyből csak erőszakos halállal szabadulnak meg. Ezt akarja e könyvecske a a fiatalságnak tudtára adni, valamint azt is, mikép szerzünk szép finom, üde arcbőrt, mi­kép tüntetjük el arcunkról a szeplőt. Az alko­holt mikép lehet megutáltatni s hogyan érjük el a tisztes őszkort és a hosszú életet. A köny­vecskét Boross J. evang. lelkész fordította né­metből. Kapható a szerzőnél és a könyvkeres­kedésekben 60 fillérért. Tudomásul. A nagykárolyi m. kir. pén­zügyigazgatóság 35838/911. sz. alatt kelt ren­deleté folytán ezennel hözhirré tétetik, miszerint Nagykároly városi illető s az 1911. évre pénz­ügyigazgatósági jóváhagyási záradékkal ellátott I. il-ik osztályú kér. adólajstrom 1911. évi szepf. hó 2-ik napjától 1911. évi szept. hó 11-ik napjáig bezárólag Nagykároly város adóhivata­lánál közszemlére kitétetik. Figyelmeztetik tehát az adófizető közönség, hogy a kivetés ellen ne- táni felszólamlásait és pedig; a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva szeptember hó 12-ig napjától; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben először rovattak meg, adótartozá­saiknak az adókönyvecskéikben történt bejegy­zését követő 15 nap alatt ezen városi elöljáró­sághoz annyival is inkább adják be, mert az el ésetten beadott felebbezések figyelembe vé­tetni nem fognak. A lajstromok a városi adó­hivatalban a hivatalos órák alatt tekinthetők meg, a felebbezések ugyanott nyújthatók be. Erjedést okozó lassú emésztés, mely porokra és cseppekre csak ritkán javul, a Ferencz József-keserüviz természetes tisztitó és elvezető hatáséra könnyen gyógyul. A fel­fúvódás, gyomorégés és ideges fejfájás már az első adagolás után megszűnik. Redszeres hasz­nálat mellett a valódi „Ferencz József“-viz a gyomrot és az egész bélcsatornát keresztül­mossa, még nagy evőknél is lehetetlenné teszi újabb torlódás képződését — Éhgyomorra egy fél pohárral veszünk be. Könnyű keresethez szerettek volna szert Neumann Jakab és Mendel Izsák szatmári ci­pészek s azért a Takács Zoltán nyomdokain haladva megtanulták; miképp kell a szódás­üveg cinkfejéből olcsó ötkoronásokat előállítani. Hamisítványaik készítésében elég szépen halad- tak, iparuk már-már virágzó fejlődésnek is indult volna, ha kevésbbé utánzásra méltó buz- gólkodásuk napfényre nem jut. Reményük ha­jótörést szenvedett, de ők még is biztos révbe a debreceni kir. ügyészség fogházába mene­kültek. Birtokváltozás, ifj. Kálnay Gyula és neje Ilosvay Blanka helybeli lahosok megvették Illés Olivér és neje Gyibak Emma helybeli la­kosoknak a nagykároly, 1401. számú betétben foglalt 299/1 f 300, hrszámu házas belsőséget 9000 koronáért. Szabad a verekedés. Legalább ezt kell hinni, ha helyes volna a nkárolyi 19-es számú rendőrnek a felfogása. Az ő tudománya és tu­dása szerint, hogy ha a verekedés fedett helyi­ségben történik, ahoz a rendőrnek semmi köze s ezért nem is avatkozott be, egy verekedés alkalmával, amely Schwartz Áron üzletében le­folyt. Hát bizony nem ártana a t. 19-est jobban kioktatni. Testvéri szeretet. Hirtelen haragos em­ber Lőrincz György fiatal cserepes-segéd. A házbeliek ismerik természetét s kerülik a vele való összetűzést. E hó 27-én 12 éves húgával valami csekélység miatt összekülönbözött. Ha­ragjában a kezében levő bicskát állítólag olyan erővel vágta a földhöz, hogy az testvérére visszapattant s olyan szerencsétlenül fúródott hasába, hogy belei kifordultak. A súlyosan sé­rült kis leányt a kórházba szállították, hol dr. Sternberg Géza szerencsésen megoperálta, álla­pota még mindég veszélyes. Tűz Csegöldön. Félelmetes tűz pusztí­tott f. hó 26-án Csegöldön, melynek 9 ház és sok melléképület esett áldozatául. A Sáji György gazdálkodó kenyér sütőjéből kipattant szikra pár perc alatt lángbaboritotta a falu szalma- fedelü házait s általános lett a vész. Hiába­való volt a Vécsey-uradalom összes személy­zetének emberfeletti munkája, mert az elhatal­masodott elem az egész fal it felperzselte volna, ha a derék jánki tűzoltók idejében meg nem érkeznek és gátat nem vetnek a sok öles Ián - goknak. Mikorára a szatmári tűzoltók megér­keztek, a tűz lokalizálva lett. Az óriási kár csekély része térül meg biztosítás utján. Népmozgalmi adatok. 1911. augusztus 26—2-ig. Születtek: Heim Ignác gazdálkodó leánya Katalin róm. kath., Major István csizmadia leánya Ilona ref., Braue József leánya Erzsébet róm. kath., Ruha Lajos zenész leánya Piroska róm. kath., Dávid Ábrahám gyümölcskereskedő le­ánya Szeréna izr., Rozencveig Dávid napszá­mos fia Ernő izr., Kalmár Imre napszámos fia István ref. Kihirdetésre jelelentkeztek : — Házasságot kötöttek: Keiner Béla Aurél bányamérnöh Kapnikbányai lakos Hetey Etel­kával. Meghaltak: Ozsváth Sándor 6 hónapos ref. (bélhurut), Buchmán József 15 napos róm. kath. (bélhurut), Szabó János 22 napos (bél­hurut), Török Károly 2 éves róm. kath. (gü- mőkór. Pályázati hirdetmény. A Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület ezennel pályázatot hir­det a lemondás folytán megüresedett gS GM m SS GM £» es m gm .ek gM ß* GS Gíi P* S3 GM m PÉNZT ARNOKI Pályázati kérvények az Igazgatósághoz címezve legkésőbb 1911. évi szeptember hó 15-ig nyújtandók be. Biztosítékul a megválasztott 4000 korona készpénzt vagy annak meg- j felelő értékpapírt tartozik letenni. ÜBT Az állás azonnal is elfoglalható. Nagykároly, 1911. augusztus hó 29. Az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom