Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-21 / 4. szám
-E NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. ERMELLEK. indokolatlanul megvárakoztatják, nem azért, mintha e hivatalokban oly nagy volna a munkától lódás, hanem mert az illető hivatalnok igen kényelmesen végzi a munkáját, vigyázva, hogy : az Istenért valahogy meg ne erőltesse magát. Igen érdekes és jellemző a következő kis eset is, amelynek lapunk főmunkatársa volt a szemtanúja: „F. hó 15-ikén este a 8 órás vonattal Budapestre szándékoztam utazni; amint kimentem a III-ad osztályú váróteremben lévő jegypénztárhoz, láttam, hogy az ott lévő mintegy 100 ember izgatott hangon kiabálja: Ez nem járja! Ez mégis csak disznóság! stb. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Amint azonban közelebb jutottam a pénztárhoz, láttam, hogy a pénztároskisasszony igen kedélyesen diskurálgat egy fiatal emberrel, ahelyett hogy jegyeket adna ki. Mire én sorra kerültem és bekiáltottam, hogy kérek egy másodosztályú jegyet Budapestre, ismét vendégei érkeztek a pénztároskisasszonynak. Egy ur és két hölgy. Csók, ölelés. Én csak álltam és vártam, mig a hátamnál már nagy volt a lárma és a kifakadások özönével hullottak. Végre, amikor már körülbelül öt percnyi idő elmúlott, megkaptam a jegyemet.“ — Ehhez igazán nem kell kommentár. Ha egy hivatalnoknak valami privát megbeszélni valója van, intézze el otthon, úgyszintén fogadja otthon az udvarlóit és ne várakoztassa meg a türelmetlenkedő publikumot, elvégre megfizet azért a jegyért és el is várhatja, hogy gyorsan szolgálják ki. Ajánljuk e sorokat a helybeli állomásfőnök figyelmébe. A jégpályán. Az Athletikai Klub uj jégpályája f. hó 17-ikén megnyílt, azonban a mostani abnormis időjárás miatt a szezon még eddig igen tiszavirág életű volt, mindössze 2 napig tartott. Estélyek és lakadalmak, társas összejövetelek felszolgálását privát házaknál, úgy helyben, mint vidéken elvállalja Kovács József pinczér Nagykároly, Árpád-utcza 73. sz. Kívánatra teljes teríték felszereléssel szolgál. Levélbeli megkeresésekre személyesen megjelenik. Kavarodás a mátészalkai biróválasz- tás miatt. Mint lapunk múlt számában már megírtuk volt, a mátészalkai főszolgabíró Jeszenszky Sándort, a volt főbírót a mostani választásnál nem kandidálta, noha tekintélyes pártja volt. A „Mátészalka“ alapján a „Nagykároly“ f. hó 18-iki számában azt irja, hogy e miatt Mátészalka forrong. Ezzel szemben mi a legbeavatottabb helyről nyert értesülésünk alapján közölhetjük, hogy e forrongásból egy szó sem igaz, nem igaz pedig annál kevésbbé, mert magának Jeszenszkynek párthívei is nagyon jól tudják, hogy miért nem kandidálta őt a főszolgabíró. Tudják, hogy Jeszenszky egy fegyelmi ügyből kifolyólag arra kötelezte magát, hogy a főbírói állásra többé nem reflektál. 4. számé Felhívás előfizetésre. 1911. január 1-ével előfizetést nyitunk a „Nagykároly és Érmellék“-re. A ,,Nagykároly é s Érntellék“ minden politikai párttól teljesen függetlenül, csak a radikális magyar érzés és igazság sugallatát követve fog harczolni Nagykároly és Érmellék közös czéljaiért. Szépirodalmi részének nívós voltát több jeles tollú fővárosi és vidéki iró tevékeny részvétele biztosítja. — Hírrovata élénk tükre lesz Nagykároly város és vidéke és Érmellék heti eseményeinek. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK“ előfizetési ára: Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivatalában : Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám. Fráter Lóránt interpellációja Kerületünk népszerű képviselője, Fráter Lóránt f. hó 18-ikán az Operaház válsága ügyében nagyszabású interpellációt intézett a kultuszminiszterhez, ki nyomban válaszolt is. Beszédének a vázlata a következő volt: Az Operaház kulturális hivatását fejtegette elsősorban s azt a nagy érdeket, mely az államot ez intézményhez fűzi. Aztán áttért a válságnak és a válság okainak ismertetésére. Zárószámadásokkal bizonyította, hogy az Operaház deficittel küzd. E mellett még az intézet művészi színvonala is hanyatlik. A válság közvetetlen okait a sok vendég- szereplésben, a vezetés hibáiban és a megcsökkent fegyelemben látja. Energikusan tiltakozott az ellen, hogy megengedjék az Operában a német nyelvű éneklést. Fráter Lóránt beszédét, mely mint a „Budapesti Hírlap“ irja: „magas színvonalú, minden személyes kérdésen felülhelyezkedő, hozzáértő és lelkesen hazafias volt“, a Ház osztatlan tetszése kísérte. A beszéd közben, amikor Fráter ezeket mondotta : „Tovább megyek, leszögezem“, egy munkapárti közbekiáltott: „Már megint szögez“, erre Fráter a következő szellemes módon vágott vissza : „Bocsánatot kérek, tisztelt képviselőtársam, nem vagyok abban a helyzetben, — mert pártom határozatát sérteném meg, — hogy erre a közbeszólásra reflektáljak; tudniillik abban állapodtunk meg magunk közt, hogy csak szellemes közbeszólásokra válaszolunk.“ Természetesen lelkes taps és derültség fogadta ezt a kis ügyes visszavágást. Jakab Rezsőt visszahelyezték! Egy örömhír járta át a napokban Érmihályfalvát, hogy Jakab Rezsőt a község méltatlanul meghurcolt főjegyzőjét, Biharvármegye alispánja a fegyelmi ügyében a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül állásába visszahelyezte. Itt is volt már az ideje, hogy elfoglalja állását az a férfiú, aki a község felvirágoztatása és előhaladása körül oly sokat tett. Megérezte Érmihályfalva eddig is az ő hiányát. Különösen örvendetes tehát ez a visszahelyezés azért is, mert éppen akkor jött, mikor a községet érdeklő nagyobb alkotások vannak napirenden. A visszahelyezés már pár nap múlva megtörténik és ebből az alkalomból a község lelkes ünneplést fog rendezni tiszteletére annak a demonstrálására, hogy a visszahelyezést a község érdekében üdvösnek és kívánatosnak tartotta. Villanyvilágítás Érmihályfalván. A villanyvilágítás létesítése ügyében kiküldött bizottság folyó hó 17-én értekezletet tartott, amelyen részt vettek Benedek Zoltán, Grosz Béla, dr. Klein Jenő, Mátray Ákos és Hintalan Ede. Az ülésről a következő jegyzőkönyvet vették fel: Jegyzőkönyv. Felvétetett Érmihályfalván 1911. január hó 17-én, a községi közvilágítás kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság üléséről. Jelen voltak: Dr. Klein Jenő, Benedek Zoltán, Mátray Ákos, Grósz Béla, Hintalan Ede és Rogge Károly h. jegyző. Tárgy : A községi képviselő testület 121/1910. számú véghatározata értelmében a községben felállítandó villanytelepre kiírandó pályázati hirdetmény megszövegezése. Határozat. Miután a bizottságnak ezen mindenesetre nagy szakismeretet igénylő kiírás elkészítésére képes tagja nincsen a kiírási művelet elkészítésére Terebesi Mihály má- ramarosszigeti városi mérnök urat kéri fel. A közvilágítási szükséglet 200 darab 32 gyertya fényű fémszálas Volfram izzó lámpában s 10 darab ivlámpában állapíttatott meg, mint kiindulási pont. Kelt mint fent: Rogge sk. jegyző dr. Klein Jenő sk. Igazán örvendetes, hogy a villanyvilágítás ügyében a kezdő lépések már megindultak és remélhetőleg nem is lesz semmi akadálya a megoldásnak sem s egy esztendő múlva már 10 ivlámpa és 200 fémszálas lámpa fogja önteni fényes sugarait az érmihályfalvai korzón sétáló elegáns közönségre. Uj ügyész. Az Érmelléki hitelbank uj jogtanácsosa dr. Nagy Albert, a „Nyugat“ irodalmi folyóirat szerkesztőségének tagja, Grósz Hermann érmihályfalvai nagykereskedő fia lesz. A községi gazdasági ismétlő iskola bizottságának ülése. A községi gazdasági ismétlő iskola bizottsága f. hó 18-án ülést tartott, amelyen a választásokat ejtették meg. Elnök lett: Szatmáry Sándor ref. lelkész, alelnök: Grósz Béla bankigazgató, jegyző: Dersi Kálmán gazdasági iskolai tanító. Á bizottság legközelebbi ülésén állapítja meg a gazdasági iskola munkarendjét. Makucz Gyula állomásfőnököt egy vadászat alkalmával baleset érte; leszakadt alatta a jég s az egy méter mély vízből kellett kijönni ; szerencsére a hideg fürdőnek semmi utókövetkezménye nem lett. Az „Érmihályfalvai Takarékpénztár Részvénytársaság“ f. hó 22-én délelőtt fél 11 órakor saját házában tartja meg ez évi rendes közgyűlését, melyen elnök és igazgató 6 évre és 8 igazgatósági tagnak 3 évre való megválasztásáról is lesz szó. A pénzintézet a különféle leírások után 37.720 K 90 fillér tiszta hasznot mutat fel az igazgatóság elszámolt fizetésén felül s javasolja a közgyűlésnek, hogy a tartalékalapra 3772 K 09 f., veszteségi tartalékalapra 1131 K 63 f., tisztviselői nyugdíjalapra 943 K 03 f., vezérigazgató jutalékára 443 K 02 f., a tisztviselők jutalékára 1131 K 63 f. és jótékony- czélokra 377 K 60 f. fordittassék, osztalékul fizettessék részvényenként 19 K vagyis 28.500 K, 922 K 30 f. pedig a jövő évi nyeremény számlára átvitessék. A szelvények f. hó 23-ik napjától kezdve fognak beváltatni, még pedig Érmihályfalván kívül a „Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankijánál Budapesten, a „Deb- reczeni Első Takarékpénztár“-nál Debreczen- ben és a „Magyar Általános Hitelbank“ nagyváradi fiókjánál Nagyváradon. Az intézet terményáru és borraktára egész szépen prosperál, mert meglehetős jövedelmezőségnek örvend. A közlegelő ügyében a községi képviselő testület 11/1911. számú véghatározatával kiküldött bizottság tagjai közül: Rogge Károly h. jegyző, P. Kovács Sándor községi biró és Csuka Lajos f. hó 18-án Nyirbalkány községbe utaztak, hogy a község részére legelő céljára megveendő földbirtok tulajdonosa özvegy Gencsy Béláné úrnővel érintkezésbe lépjenek, a birtok megvételére egyességet létesítsenek s ha lehet eladóval a testület és felsőbb hatóságok jóváhagyásától függő ideiglenes adásvevési szerződést megkössék. Helyreigazítás. Lapunk múlt heti számában dr. Reichard halála cimü cikkünkben Grosz Hermann veje helyett tévedésből „Grosz Béla veje“ szedetett, mit ezennel rektifikálunk. Közgazdaság. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r.-t. f. hó 14-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését intézeti helyiségében. Berger Ármin elnöklete mellett mutatta be az 1910. évről szóló jelentést, ennek kapcsán a zárszámadást, mérleget és nyeremény felosztási javaslatot. Az igazgatóságnak és a feiügyelőbizottságnak a felmentvényt megadták. Igazgatósági taggá 5 évi időtartamra Kaufmann Izidor megválasztatott, felügyelő-bizottsági rendes tagokká 3 évi időtartamra Feifer Ede, Singer Lipót és Weinberger Ferencz újból, felügyelőbizottsági póttaggá pedig dr. Melinda László részvényesek megválasztattak. Dr. Jékel László indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak, felügyelő-bizottságnak és tiszti karnak sikeres működéséért elismerését és hálás köszönetét nyilvánította és ezt jegyzőkönyvbe foglalni rendelte. Nagykárolyi takarékpénztár-Egyesület az Osztrák-Magyar Bank mellékhelye f. hó 19-én délután 3 órakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Id. Vetzák Ede elnök-vezérigazgató üdvözölve a nagyszámban megjelent részvényeseket, mindenekelőtt az intézet érdekeit mindenkor szivénviselő, fáradhatatlanul tevékeny igazgatójának dr. Jászi Ferencznek el- hunytával az intézetet ért nagy veszteségről emlékezett meg. Indítványára a közgyűlés néhai
