Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-21 / 4. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 5-ik szám. nézheti nyugodtan, hogy a „szent haza- fiság nevében mint intéznek nap-nap után“ támadást a kereskedelmi osztáiy becsülete vagy tisztességes keresete és munkája ellen. Nem is az fáj az agrárius uraknak, hogy a kereskedő osztály is igyekszik megvédeni az ő érdekeit, hanem, hogy az 0. M. K. E. küzd az ellen is, hogy egyházi személyek és közhatósági közegek ne avatkozzanak be jogosulatlanul a kereskedelem ügyeibe. íme az 0. M. K. E. programmjában egy pont sincs, amely akár nemzeti, akár felekezeti szempontból kifogásolható lehetne. A czélja tiszta és szent. „Hasznos, termékenyítő munkára kívánja egyesíteni a magyar kereskedelmet; szolgálatába kívánja állítani az egész magyar közgazdaságnak, az ipari és a mezőgazdasági termelés jogos érdekeinek és nagy nemzeti czélok rendszeres szolgálatával akarja bizonyítani, hogy a magyar kereskedelmet szolgálni annyi, mint a hazát szolgálni.“ Ezeket a tiszta és magasztos czélokat fogja szolgálni az 0. M. K. E. nagykárolyi fiókja is, ezeknek a céloknak elérése és kivívása érdekében alakul meg. Hisz- szük, hogy e munkája sikerrel is fog járni. Pedig nálunk az agrárizmus e nagy fészkében, ugyancsak erős küzdelme lesz. Kecsegtető már az 0. M. K. E.-be való belépés azért is, mert az évi tagsági dij nem fix összegben van megállapítva, hanem mindenki anyagi helyzete, tehetsége mérve szerint tartozik az ügy érdekében áldozatokat hozni és hogy az Egyesület tagjainak díjmentesen eljár és értesítést ad mindennemű közigazgatási és kereskedelmi ügyben és valamint a tagok 40 koronán aluli követeléseiket az ország egész területén az ügy értékével arányban álló általányösszeg ellenében szedhetik be az 0. M. K. E.-vel megállapodásra lépett ügyvédek utján; koraérett volt a tekintete. Aztán a térdére ereszkedett s zörögni kezdett a küszöbön. Megtalálta. . . . A mankóját. Mert bokájában el volt a lába vágva szegénykének. A kis vézna karján, is, a hogy felcsúszott róla a szellős, kopott kabát ujja, hajszálnyi vékony forradás helyek látszottak. Kispál János megdöbbent. A fiú a kutyára nézett és keskeny szájszélei megremegtek : — A Bundást is ugy-e ? János mester fütyentett: — Ne te, ne . . . 11. Immár tizedik esztendeje, hogy Kispál János neveli szépben, jóban az ő egyetlen fiát. A Péter gyerek ősszel tölti be a tizennegyedik esztendejét, de csak akkora, mintha nyolcz esztendős volna. Nem akarja neki venni magát sehogyse. Pedig tömné Kispálné is minden jóval. Az anyja betegsége, vélik a szomszéd- asszonyok és rázzák a fejőket hozzá. A mes- ternének köny gyűl a szemébe és csak hirtelen ölébe kapja a kis leányát. Majd el is felejtettem mondani, hogy a gólyák mégis csak meggondolták a dolgot. A tizedik esztendőre elhozták, amire oly sokáig készültek. A kisleány most öt esztendős. — Pedig ez is hogy szereti, mondja Kispálné. Senki sem tud úgy elgünyögni vele, mint ő. Másnap reggel vásárra készültek. Alig pitymallott. Szürke köd borult a kopasz fákra, apró mohos nádtetőkre, Kispál uram sürgött- forgott, két ládára való portékát készült bevinni. Őszi vásár jól fizet. A fuvaros is beállott már az udvarra a kis görbe lovakkal. Kispálné jól bekötözi kendőkkel Katikát, dehogy is hagyná | ezenkívül még ingyen kapják az Egyesület lapját és évkönyvét. Ily sok fontos erkölcsi, szellemi és anyagi czél elérése érdekében, nem hisz- szük, hogy Jenne Nagykárolyban egy kereskedő is, aki ne sorakozna az 0. M. K. E. zászlaja alá ! A szerény Szatmár. Szatmár szabad királyi város, ami drágalátos szomszédunk, tudvalevőleg igen szerény egy kis város. Mcst, hogy meghallotta, hogy a kereskedelemügyi miniszter szaporítani fogja a vasúti üzletvezetőségeket, nyomban elkezd kiabálni a szerény kis ibolya, hogy igy meg úgy, Szatmári, mint Északkelet gócpontját okvetlenül megilleti az uj üzletvezetőség és mindjárt meg is bizza a polgármestert, hogy haladéktalanul tegye meg a lépéseket. Szép,, szép ez a nagy kapaszkodás, de nem hisszük, hogy most az egyszer sikerülni fog! Az egyik helyi laptársunk azt Írván, hogy Nagykárolynak is van annyi joga az üzletvezetőséghez, mint [Szatmárnak, lett aztán erre odaát nagy felzúdulás. „Hát, hogy is mer Nagykároly üzletvez^jőséget követelni miféle jogon ? Miért van több joga Nagykárolynak az üzletvezetőséghez, mint Szatmárnak!“ stb. Mi erre csak azt kérdezzük ismét, hogy miért van kevesebb ? No erre feleljen kedves „Szatmár“ ! A mi kedves szatmári laptársaink a népszámlálásról írván, bizonyos kárörömmel konstatálták, hogy horribile diktu, Nagykárolynak 2000 lélekkel kevesebb ma a lakossága, mint volt 10 év, előtt, 1900-ban. Furcsa, hogy a mi szatmári kollégáink előbb tudják meg a károlyi híreket, mint mi. Ők már tudják, hogy hány ezer lakosa van Nagykárolynak már akkor, amikor még 3 számlálóbiztos még most sem fejezte be munkáját. Az eredmény tehát ma még teljesen ismeretlen, hirük tehát, hogy enyhén szóljunk, legalább is idő előtti. No kedves szatmári kollégák, most az egyszer alaposan felsültek! Fizessünk elő a „ Nagykároly és Érmellék“-re. otthon. Eldicsekszik a kis lányával a másik faluba, beviszi valahová, ha hideg talál lenni kint a sátorba. Mjert rendesen úgy szokott lenni, biztosan vásárkor lesz eső vagy zimankó. Veszedelmes ez a köd is, különösen a révi gátnál, a minek a tetején, ha két kocsi kerül szemközt, bizony egymáshoz dörgölődzik. — Péter a fáklyát el ne felejtsd! kiáltja Kispál mester. Felköti a kocsi elejére azt is. Jó hasznát veszik hazajövet a sötét éjszakában. Meszelő- rudra fehér szurokba meg gyantába áztatott kendercsomót kötnek s meggyujtják. Nagyobb világot vet az útra, mint a lámpás. A két kis'görbe lovacska vidáman koczo- gott hazafelé. Po^oszkáltak, a hogy tőlük ki- tellett. Már fölértek a nagy gátra. Kispálné asszony hátul bóbiskolt. Katika is aludta az angyalok álmát. Tán még a mester ur is szundikált. Napközben ivott egy kis szil- vóriumot, elfázik az ember az ácsorgásban, de hogy nem igen szokta, kábult volt tőle. A kocsis is aludt. Egyszerre nagyot zökkentek s ugyanakkor egy kiálló vastag faág nekifeszül a fáklyának. Megrecscsen a gyenge rúd, eltörik s a lobogó láng belekap a mesterné berlini kendőibe, a kisleány szoknyácskájába. A Péter gyerek úgy ugrik fel, mint a villám. Elfelejtkezik a hiányzó lábáról. Egy rántásra letépi az égő ruhafoszlányokat, de közben elveszti az egyensúlyt . . . A garati mélységnél jártak épen . . . III. „Az a szép fényes csillag a szegény Pé- terke lelke“, mondja a kisleányának János mester, a hogy langyos nyári estéken kiülnek a ház elébe. Mányiné Prégl Olga. Rendőri büntető bíráskodás. Irta: Nagy Zoltán, kir. törvényszéki biró. Január 1-én lépett életbe a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1910. XX. t.-cikk II. fejezete: a rendőri büntető bíráskodásról. Megszűnt az az útvesztő labyrint, a mely az egyes kihágási eljárásoknál hatóságoknak, feleknek annyi zűrzavart és bizonytalanságokat és ebből kifolyólag állandó jogbizonytalanságot teremtett: egységes, egyöntetű lesz az eljárás minden rendőri kihágási ügyben. Nincs tételes törvény, a mely azt mondaná meg, hogy mi képez kihágást. — A tudomány csak azt és úgy tanítja, hogy általában valamely rendőri tilalom vagy rendelkezés ^megszegése: kihágás. — Kihágást pedig törvény, miniszteri rendelet, a törvényhatóság vagy a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város, sőt rendezett tanácsú is alkothat |szabályren- deletben. E szerint van kihágás, a mely törvényben, miniszteri városi rendeletbenvanannak kimondva. Elképzelhető tehát ezek száma. Hiszen 51 különböző törvény állapit meg kihágást, százakra megy a miniszteri és ezrekre a városi szabály- rendeletben megalkotott kihágások száma. És ne feledjük, a hány kihágást megalkotó, annyi eljárás, annyi hatóság, annyi jogorvoslati rendszer. — Eddig legalább úgy volt, de január 1-től másként lett: egységes, egyöntetű. Kell, szükséges, hogy tájékoztatóul tudjunk valamit, hiszen ha majd kinek-kinek a maga bőrére kell megismerni és kitapasztalni, akkor tandijat is kell fizetni. Az eljárás a vád-rendszerre van alapítva. A vádat a hivatalból üldözendő kihágások esetén — a közvád képviseletében eljáró megyei és városi tiszti ügyész, nemkülönben a kirendelendő ügyészi megbízottak képviselik, de fel vannak jogosítva azon szakképviselők, kiket erre a törvény, miniszteri, vagy más rendelet megjelöl. — A sértett, kinek jogát sértette; vagy veszélyeztette az elkövetett kihágás, mint pótmagán- vádló jár el az ilyen ügyekben. — Magán indítványra folyamatba tett kihágásban a fő- magánvádló képviseli a vádat, de közérdekből a tiszti ügyész bármikor átveheti a vád képviseletét. Az előzetes eljárás a legszűkebb mértékre van korlátozva. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A magánjogi igények tekintetében a jogvita az eljárás bármely szakában egyezkedés tárgya. A jogorvoslat háromféle: Perújítás, feleb- bezés és igazolás. Kétfoku felebbezésnek van helye. — Korlátozás csak annyiban van, hogyha az elsőfokon a pénzbüntetés 5, a másodfokon pedig 30 koronát felül nem halad, csak az eljárás során felmerült alaki semmiségi ok alapján van helye felebbezésnek. A büntető parancs intézményét is meghonorálja a törvény. Ennek csak pénzbüntetéssel büntetendő kihágás esetén van helye, de csak akkor, ha a pénzbüntetés is 30 koronát meg nem haladó összegben mutatkozik kíszabandónak. De még akkor is előfeltétele a büntető parancs kibocsátásának az, hogy a feljelentést hatóság, közhivatal, hatósági közeg hivatali hatáskörében, vagy közvetlen tapasztalat alapján tegye és valósága ellen ne merüljön fel aggodalom. Eredhet a feljelentés magánféltől is, de akkor a büntető parancs csak akkor bocsátható ki, ha a kihágás elkövetése köz-, vagy magán- okiratvalószinüsittetik és a rendőri bíróság a vád alaposságáról meg van győződve. A 15 nap alatti ellentmondás következménye a büntető darancs végrehajthatlansága és tárgyalás.
