Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-22 / 30. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 30-ik szám. tűzoltói intézmény javítása és tökéletesítése volt a célja. Ez az intézkedés azonban célt tévesztett, mert ez csak fegyelemlazulásra vezethet a tűzoltói és rendőri intézmény embereinél, ha főparancsnokukról, illetve kapitányukról, ki évtizedek óta szolgálja a várost becsülettel, a felsőbb hatóság ilyen végtelenül elitélő módon nyilatkozik. Ha a rendőri és tűzoltói intézmény tökéletesítése és javitása a cél — amit hiszünk — úgy arra kérjük a mélyen tisztelt főispán urat, hogy szíveskedjék előterjesztést tenni a kormánynak, hogy a végtelenül kevés városi államsegélyt emelje fel, hogy ebből a rendőrségünket és tűzoltói intézményünket megfelelően tökéletesíteni és fejleszteni tudjuk. Más gazdag városok — köztük Szatmár is — aránytalanul nagyobb államsegélyt kapnak, mint a mi szegény, pótadóval agyon terhelt városunk és igy, ha a főispán ur indokolt előterjesztést tesz a kormánynak és hathatos befolyását érvényesíti, lehetetlen, hogy a mi jogos kérelmünket az meg ne hallgassa. Ez az egyedüli helyes ut, amelyen a rendőrségi és tűzoltói intézményt fejleszteni és tökéletesíteni lehet. Polgári fin- és leányiskoláink értesítői. Legutóbki számunkban városunk iskolái közzül főgimnáziumunk értesítőjét ismertettük, jelen számunkban a két polgári iskola ezidei értesítőjével foglalkozunk. — Ha elszámolunk a múltról, állapíthatjuk meg, mit várhatunk iskoláinktól a jövőben. A nagykárolyi állami polgári fiúiskola még csak 3 éves múltra tekinthet, de e rövid idő alatt is mutatja a fokozatos fejlődés képét, tanítványaink száma évről-évre fokozódik, úgy hogy ez évben már 134 volt a tanulók száma. Az iskola ez évi munkálkodásáról a nagy gonddal összeállított értesítő számol be, amelyet Patek Béla igazgató szerkesztett. Nagy tudással és helyes történeti felfogásra valló értekezéssel Septimius Severus római császárról irt életrajzzal vezeti be az igazgató az értesítőt. A minden részében gondosan feldolgozott értekezés tiszta képben mutatba be életét a nagy római csássárnak, aki a már—már összeomló birodalmat újra a jólét oly magas fokára emelte, amilyenen nem volt sem előtte, sem utána. Majd a jelen tanévről számol be rászlete- sen az igazgató. Az ifjúságra sem tanulmányi, sem magaviseleti vagy erkölcsi tekintetben nincs súlyosabb panasz csak mintegy másfél százalék kapott magaviseletből gyengébb osztályzatot, a túlnyomó többség dicséretes és jó magaviseletét tanúsított. Tanulmányi előmenetel tekintetében az ifjak általánosságban elérték a megkívánt eredményt. A tanulók 70%-a teljes sikerrel végezte az évet s csak mintegy 12% utasittatott a teljes osztályismétlésre. A tanulók egészségi állapota a könnyebb lefolyású, mulékonyabb bajokat leszámítva — kielégítő volt. Hosszabb ideig tartó, makacs természetű vagy ragályos jellegű betegségek nem fordultak elő. Sok tanuló részesült segélyben, tandíj elengedésben, ami — tekintve, hogy az iskola növendékeinek szülei többnyire szerény anyagi viszonyuak — nagyban elősegítette az iskola látogatásának lehetőségét. Az elengedett tandijak összege mintegy 420 koronát tesz ki. Nagy gondot fordított az intézet az ifjak testi egészségére s hazafias érzésük növelésére. Tanáraik vezetése alatt gyakran tettek a tanulók a közelben fekvő alkalmas helyekre kirándulást, sőt mintegy 49 tagból álló csoport tanulmányi útra kelt s Budapest nevezetességeit tekintette meg. A hazaszeretet, a koronás király iránti hűség és hódolat ápolása, valamint országunk nagyjai iránti tisztelet, hála és kegyelet ápolása céljából több ízben tartott az iskola ünnepélyt, így Erzsébet királyné halála évfordulóján, márc. 15-én, az áprilisi törvények szentesítésének évfordulóján, Ő Felsége koronázásának évfordu- lóján, mindannyiszor tartalmas és élvezetes programmal. Meg kell még emlékeznünk az igazgatóság azon jogos panaszáról, amelyben említést tesz azon körülményről, hogy hely és tanerő szükséglet miatt sokszor csaknem megakad a tanítás rendes menete. Reméljük azonban, hogy az illetékes tényezők megtalálják a módot ahhoz, hogy ezen — inkább a kezdet nehézségeivel járó hiányok is pótoltassanak. Polgári leányiskolánk ez idei értesítője nem kevésbbé kedvező eredményekről számol be az elmúlt iskolai évről. A 18 év óta fen- álló intézet növendékeinek száma idők folyamán annyira felszaporodott, hogy a jelen iskolai évben szükségessé vált egyelőre az I. osztályban párhuzamosítás. Az intézeti vezetőnek helyes pedagógiai érzésére vall ez az intézkedés. A meglévő tantermek ugyanis nem képesek 40—50 tanulónál többnek befogadására s igy a fel nem vehető többi jelentkező természetszerűleg — mint ahogy a gimnáziumnál is tapasztaltuk, megy Szatmárra. — Mig igy az igazgatóság helyes és célszerű intézkedése folytán felvehető minden jelentkező s nem kell a nevelésügy és a városi érdekek kárára őket visszautasítani. Az intézet növendékeinek száma 255 volt, akik mind erkölcsi magaviselet mind pedig tanulmányi tekintetben a tanítónői kar teljes megelégedését vívták ki. A legtöbb tanuló igen jó eredményt tanúsított s csak igen csekély azok száma, akik nem ütötték meg a mértéket. A testi nevelést szolgálták a növendékeknek tanítónőik vezetésével igen gyakran megtett hosszabb sétáik a szabadban rendezett tornajátékok, porkötő alkalmazása, vizszürövel, tisztán tartott ivóvíz, az intézet jó fűtése, mig a kedély érzelem és a hazafias érzület fejlesztését a nagy számban megtartott iskolai ünnepélyek. A tanári és ifjúsági könyvtár gazdagítása és kibővítése is évről-évre fokozott gonddal történik, amennyire azt a rendelkezésre álló anyagi eszközök megengedik. Sok tanuló részesült tandíj elengedésben, ösztöndíjban és részint pénz, részint könyv adományban. Gyásza is volt az intézetnek. Cservenyák Károly doktor az intézetnek öt éven keresztül működő egészségtan tanára hunyt el váratlanul. Mélyen sújtotta ez a tanári testületet és az intézetet is hol nemeslelküen, önfeláldozó ember szeretettel munkálkodott. Említést kell még tennünk a kézimunka tanfolyamról, mely gyakorlati értékénél fogva fontos. 18 tanuló látogatta az előadásokat, melyek az alsó osztályokban szerzett kézügyesség tö- kéletesbbitését célozzák. Megemlítjük, hogy a tanulók gyakorlatának fokozására az intézet a jövő évben mérsékelt dijak mellett megrendeléseket is elfogad. A polgári leányiskolára vonatkozó adatainkat a Cs. Tattay Irén igazgató által szerkesztett értesítőből vettük. Mindkét polgári iskolánk ezen az utón — Érdemös állat a bürge. A szögény embör mindöne. Taharékja, húsa, teje, min- döne az. Aztán olyan szögényös koszton is el van, mint a gazdája. — Azám, mindene a szögény embernek, — szólok én is, hogy lássa, mint érdekel az ő ügye baja. Jól esik neki az ilyen beszéd. Szinte örömtelt hangon mondja: — A jó Isten a szögény embörnek te- remtötte, hogy lögyön áldott az ő neve . . . Itt megemeli kalapját. Elégedett, megnyugvásteli az ábrázata. Pedig valamit még tudna mondani az öreg, ha kérdeznék Ez onnan is érthető, mert beszélget a lovaihoz. — Gyi na ! Citrom, Julcsa . . . Hátra fordítja a fejét. — Milyen szépen esik. Pedig a lapályos helyekre ölég volna belőle. Elvöszi a viz a vetést . . . Lesárgul mindön . . . Én közbe vetem a kérdést: — Aztán van-e családja? . . . Kellemetlen kérdés. Úgy tesz mintha nem is hallaná. A szűrével bajlódik. Kis vártáivá azonban megszólal. — Csak olyan örökből fogadott . . . — Leányféle ? — Nem a’! Gyerök . . . Felségös. Úgy fogtam föl örökbül ... Azt tudtam jót töszök vele . . . Olyan árva volt, mint magam is . . . — Talán rossz életű ? — Nem ! Vétközik, aki azt mondja. Rondos, munkás embör . . . — És mégis! . . . Beszéd helyett hátra legyint a kezével. Csak aztán felel. — Mögtévesztötték . . . — No! — Osztozkodni akar! — Miből? — A vagyonbul. A saját keserves szür- zeményömbül. — Abból ? . . . — Abból ám ! pedig nem hozott semmit. Én házasítottam ki. Jó hizlalt tehenet vágtam a lakodalmára. Két posztó ruhát csináltattam a számára, hogy lögyön illendős ruhája az esküvőre. — És mégis osztozkodni akar . . . — Osztozkodni ám. Azt mondja, ha bé- rösképen szolgált volna is, lönne mán kere- setje. No, mondom, hány olyan bérös van, akinek még tisztösségös ruhája se nincsen. Neköd még subád is van. Vadonat uj, mög viseltes is. — Ott van kérőm a báttya. Szolgál az is. Régebben mint ő és mégis szögény. Mondom neki, fiam, ami az enyim. az a tiee is. Nem viszöm én el sírba. Itt hagyom nektök, csak öreg napjaimra gondozzatok. De ü csak azon erőlködik, hogy csak adjam ki a just. El akar mönni, nem lösz velünk tovább. Jó, mondom, elmöhetsz. Kapsz 400 pöngőt, mög egy fias tehenet. Asztán elmöhetsz, de úgy ám hogy innen egy gazszálat sem viszöl el többet. — Okosan teszi! Ha úgy bánik magával megérdemli. — Mög ám ! De úgy nem akar. Nem ! Csak az osztozkodást várja. Aszondja ügyvédAz Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében saját készítésű férfi, női és gyermek box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Elv: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! Szives pártfogást kér tisztelettel: az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.
