Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-15 / 29. szám
29 ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. sági dij, egyesületi szabályzat. Mindenki, aki az első segélynyújtás elsajátítására jelenikezik, saját emberbaráti érzését elégítheti ki. Általában a segélynyújtás módjainak elsajátítása egyéni szempontból is oly fontos és szükséges, hogy megtanulásához mindenkinek örömmel kell megragadnia az alkalmat. Tény ugyan, hogy az orvosi kar minden tagja nagy kötelességtudással, teljes odaadással, önzetlen áldozatkészséggel siet a bajba került embertárs megmentésére, ámde sokszor nem rajtuk múlik a gyors megjelenés. Városunkban különösen, ahol a már annnyit hangoztatott orvoshiány tagadhatatlan tény — az orvosok nagy elfoglaltságuk miatt csak későbben értesit- hetők, jóllehet a mentésnél, az első segélynyújtásnál nagyon gyakran a pillanatok is számottevő időt jelentenek. A mentőcsapat megalakításának előnye igy elsősorban abban nyilvánulna, hogy sokan ismernék az első segélynyújtás módját, s igy a nagyobb szám közül segélynyújtás szükségének esetén előbb volna található hozzáértő mentő. De méí abban az esetben is, ha orvos van jelen, mennyire segítségére lehet a képzett mentő a segélynyújtásnál. Az orvos nem tehet mást mint a betegnek az első segélyt nyújtja, illetve nagyobb szerencsétlenség esetén oly helyzetbe hozza, hogy az eredményesebb kezelés végett kórházba legyen rzállitható. Mennyi kimé- letességet, s jártasságuknál fogva mennyi humanitást gyakorolhatnának ilyen esetekben kevés fáradsággal kiképzett mentőink. Az első segélynyújtásban pedig mindenki kiképezhető s annak elsajátítása egyszerű és könnyű. Biztos tudomásunk van arról is, hogy az orvosi kar több tagja kész örömmel tartana előadást az else segélynyújtásról, csak épen a jelentkezésre való felhívás és a jelentkezők csoportba állítására volna szükség. Ezért fordulunk az Önkéntes Tűzoltó Egyesülethez, s miiek derék és fáradhatatlan főparancsnokához Demidor Ignácz rendőrkapi; tányhoz, s bízunk benne, hogy az ő tevékenysége megteremti városunkban ezt az alig nélkülözhető emberbaráti intézményt is. pÉTRŐL-pÉTRE. — „Csúnya a világ!“ — mondják egyesek. — „Milyen szép a világ,“ — mondják mások. És mindegyiküknek igaza van. Elég csúnyaság, bűn, betegség és sok szépség, kellem és jóság van rajta. Az egyik csak ezt látja, a másik csak amazt. Kevesen látnak mindent. Ezt is hallottam már: „Az élet egy rossz vicc. Egy sóhajtás a bölcsőtől a koporsóig.“ Ezeknek kevés. Másoknak sok. Azok meg azt mondják: „Teher az élet. Nyűg, megprópál- tatás egy jobb haza eléréséig.“ De nemcsak a bebeszélt meggyőződés, a hit is igy inog. „Van Isten !“ — kiáltják lelkesülten a vallás igaz hívei. „Hol van ?“ — kérdezik gúnyosan a materialisták és tagadók. A gyönge ember ekkor ítéletet mond. ! Szerinte Ítéletet. Pedig csak különböző befolyásolt szülte vélemény az. Aztán jön egy nagy dolog. Egy nem mindennapi dolog. Mondjuk, jön egy földrengés. És olyan mindegy aztán akkor, hogy milyen szempontból fogjuk fel a földrengést. Olyan mindegy, hogy ez a föld, amely annyi szépet, csúnyát hordoz türelmetlen századokon át mozdulatlanul kenyéradó hátán, a rajta levő sok csúnyától, rossztól borzadt és rázkózott-e meg, vagy a földi szépségek és gyönyörök reszkettették meg kéjes borzongással. Nagyon mindegy, hogy az anyaföld, amely magából adja és magába kéri vissza az életet, miért mozdult meg. A hívek sem vitatják, hogy Isten, a tagadók sem bizonyítják, hogy más egyéb erő reszkettette meg a hatalmas matériát. Hanem az ember, a nagy, a hatalmas, az alkotó, a természet töviskoronája, — hol van ilyenkor hol késik büszke Ítéletével. Olyan nyomorult, olyan kicsi, olyan gyáva, olyan gyámoltalan féreg az ilyenkor, hogy a földnek, ha látná, örökre meg kellene undorodnia attól a teremtménytől, amely jobb napokban büszkén verve mellét, magát a föld korlátlan hatalmú, mindenható urának és koronájának nevezi. * Inog a portugál 1 a köztársaság. Akik csinálták, azok azt mondták, hogy a monarchia szuette alapja tarthatatlan s rajta inog az ország sorsa és hogy be is bizonyítják ingatag mivoltát, egy jól kimért csapással megdöntötték, Legalább azt hitték, hogy igen. Még oda sem telepedtek jóformán a szétrombolt trón puszta helyére, máris érzik a földrengés gyönge lábaik alatt. És a friss köztársaság most jobban reszket, mint az annyit ostromolt monarchia egész hosszú életén át. Melyik hát a jobb, melyik hát a biztosabb ? És ami a legfontosabb, melyiket akarja inkább az a nép, a melyekhez hozzászólni legilletékesebb? A jelekből az következtethető, hogy Portugáliának monarchia kell — még. Nem mondjuk, hogy ez az egyetlen helyes ferma, nefm helytelenítjük a respublicai alapot, de ráoktrojálni valakire, egy népre azt, ami neki nem kell s amit csak erőszakkal lehet beléje gyömöszölni, bebeszélni neki, hogy ez a jobb, amikor amazt jobban szereti, ez a népboldogitásnak olyan merész és lelkiismeretlen formája, ami könnyen az egész eszme hosszú, talán egyszer s mindenkorra szóló bukását vonhatja maga után s olyan színben tüntetheti fel az egészet, mintha egy csomó nagyobb zsánerű stréber önző kalózhadjárata lett volna az egész. — Idővel még sok minden megváltozhatott volna. S lehet, hogy a trónnak önzéstől vezetett emberek közbenjötte nélkül is sikerült volna olyan gyűlöletessé vagy unottá tenni magát, ami az egész népből és nem csupán egyesekből váltotta volna ki a köztársaság utáni vágyat A legnagyobb hiba pedig az, hogy a köztársasági uralom még rosszabb, drágább, keservesebb a népnek, amely cseberből — hordóba jutott a zsarnoki köztársasággal és kezdi hangoztatni, hogy: ne vegyétek el azt, ami helyet jobbat adni nem tudtak. Gamma. HÍREK. Földrengéskor. Remeg a föld, háborog a Duna-Tisza tája Lám megmozdult El nem pusztult Leviátán nyája* Szegény magyar lába alatt Reng-inog a talaj Pusztul megyen .... Vize n s hegyen .... 5 kél leikéből sóhaj. Kunárd fia, Kárpátia Rengeti népünket És oda át, Uj honra lát. Kit a föld kirengett. NAPTÁR. Julius 14-étől—29-éig mindennap megtekinthető a nagykárolyi esküdtek alaplajstroma a polgármesteri hivatalban; ugyanezen idő alatt felszólalás adható be; a szintén kifüggesztett felszólalásokra vonatkozó észrevételek pedig továbli 8 nap alatt, vagyis julius 21-étől — augusztus 6-áig tehetők meg. Julius 15-én és 16-án este 8 és fél órakor mozi a színházban. Julius 16-án d. e. 10 órakor: Nagykároly város képviselőtestületéuek közgyűlése a városháza tanácstermében. Julius 16-án este 8 órakor: a Magyar Táncmesterek Szövetségének táncmulatsága a Polgári Kaszinó kerthelyiségében. Julius 20-án: a vállaji körorvosi állás pályázata lejár. Julius 20-án d. u. 5 órakor: a Nagykárolyi Zár és Lemezárugyár Részvénytársaság rendkívüli közgyűlése a Nagykárolyi Közgazdasági Bank Részvénytársaság üzleti helyiségében. Julius 29-én : az újonnan rendszeresített aranyos- medgyesi körorvosi állás pályázata lejár. Augusztus 12-én : Szatmárvármegye árvaszékénél hirdetett irottárnoki állás pályázata lejár. Augusztus 20-án: a Szatmármegyei Tűzoltó Szövetség nagygyűlése Nagybányán. Augusztus 20-án d. u. 3 órakor : Népünnepély a Lövölde-kertben. Augusztus 26-án d. u. 5 órakor: a Nagy károlyi Atlétikai Klub közgyűlése a Fény-utcai sporttelepen. Augusztus 28-án: a szatmári kir. törvényrzék, járásbíróság, ügyészség és fogház fűtésére az 1912-ik évben szükségelt 707 köbméter tűzifa árlejtési határideje lejár. Szeptember 21-étől — október 2-áig: a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiállítása Szatmáron. Gróf Károlyi Mihály állapota örvendetesen javul. Sebláza nincs, fájdalmai is sokkal kisebbek már, úgy hogy a gyógyulás rövid idő alatt be fog következni. Margit-nap. Gróf Károlyi Istvánná szül. Csekonits Mavgit grófnő f. hó 13-án ünnepelte meg névünnepét, mely alkalomból a nagykárolyi nőegyesület, mint érdemdús elnöknőjét, Írásban üdvözölte. Szabadságon az állomásfőnök. Aczél Ferencz nagykárolyi állomásfőnök 4 hétre szabadságra ment. Távolléte alatt Pásztói Dénes hivatalnok helyettesíti. Őfelsége a király a kecskeméti földrengés károsultjai számára magánpénztárából 100,000 koronát — a vámfalui ref. egyháznak nak pedig 200 koronát adományozott. Házasság. Csics Jenő felsőrónai jegyző e hó 12-én esküdött városunkban örök hűséget Almássy Anna terebesfehérpataki állami tanítónőnek. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató személyesen akarván meggyőződni az adókivető-bizottság méltányos és igazságos működéséről, szombaton a bizottság ülésén meg- jeknt és végig hallgatta a tárgyalásokat. Távozása előtt a bizottság mük^” 31 igaz elismeréssel nyilatkozott. Esküvő. Koronczy István mezőlaborczi pályafelvigyázó a napokban tartotta esküvőjét Meszesy Ferenc polgártársunk leányával Erzsikével. Ügyészi megbízott. A vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés Dr. Merts László helybeli ügyvédet a járási rendőrhatóság mellé ügyészi megbízottul nevezte ki. Áthelyezés. Penyigei Sándor betétszerkesztőt Óradnáról a pénzügyminiszter a helybeli kir. járásbírósághoz helyezte át, ahol működését rövidesen megkezdi. Fényes estély. Gróf Károlyi Istvánná sz. sz. Csekonits Mnrgit grófnő névnapra előestédén a kastélyban fényes vacsorát adott, amelyen a meghívottak nevében Cseh Lajos főgimn. igazgató mondott lelkes felkőszöntőt a gróf- néra. A kellemes és emelkedett hangulatban eltöltött estélyen gróf Károlyi Györgyön és az itt időző gróf Leininger tábornok, aradi vértanú leányán és unokáján kívül résztvettek: özv. Dr. Serly Gusztávné, Ilosvay Aladárné, Uosvay Katinka, Ilosvay Győrgyné, Jurcsek Béla és neje. Péchy László és neje, Récsey Ede és Cseh Lajos. _________ R. * Keleti mytologíai halszörny, melynek hátán nyugszik a föld.__________________________________________ : G allérok gözmosása: VgA iljkÍAp fi#» 1 Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénnyel hófehérre HÄJ MJ vl » Bútorok szőnyegek tisztítása Jagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
