Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-24 / 26. szám
26-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 5-ik oldal KÖZGAZDASÁG. A foszfor tartalma műtrágyák. A búza ára emelkedésével párhuzamosan a műtrágyák használata is hová tovább jobban terjed. Azon tapasztalatok, a melyek a műtrágyázás terén az utóbbi évtizedekben szereztettek, indokolttá is teszik a műtrágyák folytonos terjedését, mert azon terméstöbblet, a mely a műtrágyák egyszerű használatával bizonyosan elérhető, sokkalta nagyobb mint a mennyibe a műtrágya kerül. A műtrágya ára kétszeresen, háromszorosan térül meg rövid 8—10 hónap alatt s igy alig van hasznosabb befektetés a műtrágyába fektetett forgótőkénél. A műtrágyák közül főleg a foszfor tartalmú műtrágyák azok, a melyek rohamosan terjednek, mert kétségtelen, hogy a magyar- országi talajok első sorban is foszforban szegények, azért pedig, mert tulnyomólag gabonaféléket termesztünk, a melyek foszforszükséglete igen nagy s a melyeket piacra vive eladunk, tehát nem takarmányozzuk fel állatainkkal s így nem juttatjuk vissza trágya alakjában a talajba. A foszfortrágyák közül leginkább a szuperfoszfát van elterjedve s első sorban ez az a foszfortrágya, a melyet kalászosok alá alkalmaznunk kell. Előnye ennek minden foszfortrágyával szemben, hogy vízben rendkívül könnyen oldható s igy a növények csaknem azonnal táplálkozásukra fordíthatják, a mint az a talajba jut. Nagyon fontos pedig, hogy a növények fejlődésük legelső stádiumában táplálkoznak bőven, mert csak úgy válhatnak erőteljes növénnyé, úgy adhatnak nagy termést. Ez az oka, hogy jóformán mindenki szuperfoszfátot használ s aki rövidesen nagy eredményeket akar elérni, az ne is térjen át más foszfor tartalmú műtrágya használatára. Egy másik foszfor tartalmú műtrágya a Tho- massalak, a mely a szuperfoszfáttól annyiban különbözik, hogy vízben nem oldható, hanem csak gyökérsavakon s igy a hatás sokkalta lafesubb, miért is főleg csak rétek, legelők s egyéb olyan növények trágyázására ártalmas, a melyek hosszú vegetációval bírnak; különben is egyenlő hatás elérésére lVa-szerte több szükséges belőle mint a szuperfoszfátból s igy rendesen drágább is annál. Végre újabban különösen Hódmezővásárhely és vidékén még egy foszfor tartalmú műtrágyát ajánlanak, az u. n. agricultur foszfátot, a melyről azonban bebizonyosodott, hogy foszforsav tartalma sem vízben, sem gyökér savakban nem oldódik, vagyis tehát a növények által fel nem vehető, táplálkozásukra nem fordítható. Ennek a használatát tehát egyáltalán nem lehet ajánlani s igy ezzel kapcsolatosan arra figyelmeztetjük olvasó közönségünket, hogy akkor, a mikor foszforsav tartalmú műtrágyát vásárol, ne elégedjen meg azzal, hogy a szállító annak összes foszfortartalmát garantálja, hanem csak olyan foszforsav tartalmú műtrágyát vásároljon, amelyre vonatkozólag eladó, a vízben oldható foszforsav mennyiségét garantálja, a mely vízben oldható foszforsav mennyiségnek legalább 6%-ának kell lennie. A milyen hasznos és termésfokozó tehát a jó foszfortartalmu műtrágya, olyan nagy óvatosággal kell lennünk a vételnél, ellenkezőleg csalatkozni fogunk. A tömörítő gép alkalmazása homok talajakon. Egy 200 holdas kicsiny birtokom van az esztergomi határban, a mely jóformán teljesen futóhomok s csak a múlt évben kezdtem meg az újabb mezőgazdasági elvek szerint megjavítani. Mindenféle zöldtrágyákat használok ott, a melyek eredményéről lesz alkalmam majd más alkalommal beszámolni! most csupán a tömörítő gép hatására akarom ráterelni gazdatársaim figyelmét. Amint közismert dolog, a tömöritő 10—17 egymás mellé sorakozott s egy közös tengelyre szerelt élben végződő kerekekből áll, amely kerekek egymástól 4 ujjnyirra vannak. E géppel ha végig megyünk a felszántott homokon, annak felületét bár lazán hagyja, de 3—4 uj- nyira a föld felszíne alatt annyira megtömöriti, hogy a homokba többé be nem süppedünk. E tömörítő gép munkájának hatása feltűnő ; csak félakkora termés ígérkezik azon területen, a mely tömörítve nem lett, szemben azzal, a mely tömörítve lett. Különösen feltűnő hatása van a rozsnál, mely tudvalevőleg ülepedett talajt kíván, nem kell tehát a talaj ülepedésére hetekig várakozni, hanem ha a szántás után tömöritő gép jár, azután pedig borona, azonnal be is vethetjük. E tömörítés azonban, úgy látszik nemcsak azért kedvező hatású, mert utána a rozs vagy más mag ülepedett talajba kerül, hanem kedvező hatása van a homok talajakon különösan azért, mert a talaj víztartó képességét rendkívül fokozza; a homok nem szárad úgy ki, mintha tömöritő és boronával nem járattuk volna meg s igy az ilyen talajt a növény bővebben látja el még szárazság idejében is vizzel. A talaj nagyobb víztartalmának ismét az az előnye, hogy az alkalmazott műtrágyákat sokkal jobban oldja fel mint a száraz talaj, a növények tehát kizárólagos műtrágyázás esetén is bővebben táplálkozhatnak, gyorsabban fejlődnek s nagyobb szemtermést hoznak. — Én a múlt évben mindenütt káliszuperfoszfátos és tömöritett talajba vetettem rozsot, csupán egy holdnyi területet hagytam műtrágya nélkül és tömöritő nélkül s a különbség a tömörítés és káli- szuperfoszfát javára olyan nagy, hogy a közelgő vetési idényre minden gazdatársamnak a legmelegebben ajánlhatom, hogy szerezzen be tömöritő gépet, alkalmazza azt mindenütt, azon talajait pedig, a melyek istálló trágyával régebben lettek ellátva, lássa el káliszuper- foszfáttal is, 2 q-át alkalmazva kát. ^holdanként. IN'NEN-ONNAN. — Az uj szervisz. Egy férj a reggelinél olvasgatja a lapokat és egy külföldi hírre ösz- szecsapja a kezét. — Hallatlan, micsoda szerencsétlenség! — Mi történt? — kérdezte jókedvűen a felesége — valaki eljegyezte magát? — Nem, hanem egy férjes asszony összeveszett az urával és annyira mentek, hogy az asszony egy teáskannát vágott az ura fejéhez. A porcellán kanna darabokra tört és egyik cserepe fölvágta a szerencsétlen férj halántékán az ereket. A férj rögtön meghalt. — Hallatlan 1 Szörnyűség! — sopánkodott az asszony. — Azt irja az újság — folytatta a férj — hogy a szerencsétlen asszony kétségbeesése leírhatatlan. Többször öngyilkossági kísérletet követett el. — Szegény asszony — mondta sajnálkozással a felesége — bizonyosan a teáskanna az uj szerviszéből való volt. — Kivel beszél. A kávéházban egy ur sietve megy a telefonhoz s boszankodva látja, hogy valaki van a fülkében. Egy darabig vár, aztán türelmetlenül újra benyit a fülkébe. A telefonáló még mindig a kagyló előtt áll és a fülén tartja a hallgatót, de egy szót se szól. Ami emberünk nem tudja mire vélni a dolgot, egy darabig hallgatózik. A fülkéből egy hang se hallatszik ki. Ez végleg kihozza sodrából és dühösen kiállt a fülkébe: — De uram, ön már fél órája tartja a kagylót és egy szót se szól. Én meg itt hiába várok, pedig sürgős dolgom van. Erre aztán megszólalt a némán telefonáló ur is. — Kérem, én a feleségemmel beszélek. — Az egyik meglesz. A minap beállított az egyik rendőrkapitányhoz egy aggódó természetű, félős emberke és lelkendezve jelentette : — Kérem este kilenc óra van és még nincs otthon a feleségem. Bizonyosan valami baja történt. — Kérem adja elő őnagysága személy- leirását — mondta nyugodtan a rendőrtisztviselő — milyen az alakja, milyen a nagysága ... — Középnagyság — felelte zavartan a férj. — A szemei ? Nem emlékszem — dadogta a férj. — A ruhája ? ... De kérem egy kicsit gyorsabban tessék visszaemlékezni a kedves nejére — sürgette a rendőrkapitány. — Igen a ruhája . . . volt rajta ruha és kalap. És egy kis kutya volt vele. — Milyen kutya ? — Egy dakszli, tizennégy és fél kiló. Nagyszerű példány. Már érmet is nyert egy kutyakiállitáson. — Hallja-e az ur — rivalt rá a rendőr- kapitány — tréfál itt velem ? — Isten ments . . . Eszembe sincs — felelte ijedten a férj — a legkomolyabban beszélek. — Két fekete folt van a hátán. Három lába fekete, a negyedik fehér. A farka is fehér. A balfüle egy kissé meg van hasítva és egy ezüst nyaklánczot hord. A rendőrkapitány a jegyzeteit félre tette és nyugodtan igy szólt: — Jól van. A kutya meglesz. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Széchenyi-utcza 20. sz.
