Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-24 / 26. szám

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. [1ÉTRŐL-|1ÉTRE. A mai kormánynak s ezzel együtt a par­lamenti többségnek helyzete nem irigylésre méltó. A függő kérdések elintézésében mindig összeütközésbe jut a legelemibb mathematikai művelettel Így az imdemnitássa), most már valószínű, hogy meghosszabbítják s a többség nem fog rácáfolni a derék kormányra. Hogyan ? Hisz taktikája igen mesés: a kífárasztás, no meg meghosszabitja az üléseket, hogy rövideb­ben végezhessen a költségvetéssel. Van azonban egy sokkal fontosabb kér­dés is: az annexió közjogi rendezése. Az annexió meglehetős sok pénzbe került: a váltság-dij, a mozgósítás, pedig ezt egy élel­mes magyar sokkal könnyebben oldotta volna meg. Lejárván az occupatió ideje kiszámította volna, mennyibe került 1878-tól a Bosznia és Hercegovina meg a Szandzsák: s azt mondta volna a hevesvérű törököknek : enyibe került, fizessétek meg, azután tietek minden. A lel­kesedésben tobzódó törökök aligha nem visszautasították volna a megtisztelő felszó­lítást, sőt még ők lettek volna hajlandók fizetni, de igy nekik állott feljebb s nekünk kellett fizetnünk. A közjogi rendezéssel aligha nem úgy járunk, mint Dalmáciával. Dalmácia hoz­zánk tartozik közjogilag s az osztrákoké. Bosz­nia és Hercegovina még világosan nem tar­tozik hozzánk, miért ne lehetne hát akkor ez is az osztrákokká: hisz már úgyis elég jól berendezkedtek erre a célra. A romantika eddig csak a leányszöktetést ismerte el. Hála a haladó kornak, meg van már a férfiszöktetés is. Persze nem abban a milieuban, amint a ieányszöktetés, de ugyan- egy tendenciával: a váltság-dijért. A szerelmes szive választottját megszöktette, hogy a kemény­szívű szülőket meglágyítsa s biztosítsa maga számára a ma már nagyon is nagy szerepet játszó hozományt: ez a törekvés hosszabb ellenkezés után végre mindig diadalra jutott. Ugyanezt gondolták a derék albánok is, amikor Richter német mérnököt magukkal vit­ték. Számításuk mindenesetre beválik, dacára annak, hogy a váltság-dij kissé túlmagas. A kiváltott mérnökről azután elmondhatja a nem­zet, hogy drága fia van. Cyrano. 26-ik szám.______________________________ A kaszinókról. A legutóbbi három hónap súlyos kártya­differenciái, amelyek társadalmunk egyik-másik tagját nagyon is érzékenyen sújtották, önkény­telenül is felvetik azt a kérdést, megfelel-e a kaszinó mint intézmény intencióinak akkor, amikor helyiségeiben megengedi, sőt sokszor elő is mozdítja a hazárdjátékot s bizony elég sokszor a nyomor vámszedőjévé szegődik ?! A kaszinót mint intézményt a fejlődő társadalom hozta létre, hogy legyen egy össze­kötő kapocs a tömeg és az intelligencia között: legyen egy testület, mely eszméivel, törek­véseivel, jó példájával necsak buzditólag has­son a társadalomra, hanem nevelje és fej­lessze azt. Nevelje azzal, hogy tagjainak meg­választásában — természetesen csak az in­telligenciát tekintve — exclusiv lévén első sorban tagjainak szellemi szórakoztatásáról gondoskodik egy szépirodalmi könyvtár és egy hirlapszoba felállításával. Igazgató tanácsába és választmányába igyekszik belevonni a társadalom vezető ele­meit, hogy ezeknek segítségével reform­eszméket propagáljon s azoknak megtestesí­téséhez minden erejéből törekedjék. Legyen vezetője a társadalomnak a tudo­mány, a művészet terén. Tartson ismeret­terjesztő előadásokat és felolvasásokat igye­kezvén mindenkor ezeknek előadójául egy-egy szakképzett férfiút megnyerni. Az erkölcsi téren pedig legyen ideál. Szigorúan őrködjék tagjainak erkölcsi tiszta­sága és feddhetetlensége felett s igyekezzék ezt is jó példaadással, tanítással a társadalom széles rétegében megvalósítani. Tagjainak szórakoztatására létesíthet még játéktermeket, ahol a nemesebb játékokat kul- tiválják, de óvakodjék mindenkor attól, hogy akár önkénytelenül, akár tendenciózasan meg­sértve a fennálló jogrendet, a törvény parag­rafusaival jöjjön összeütközésbe. Ez volna nagyjában minden kaszinó célja. S mit látunk?! Azt, hogy a legtöbb kaszinó úgy magyarázza az erkölcs nemesí­tést, hogy a párbajmániát fejleszti, a játék­termeket pedig Monte Carlo mintájára ren­dezi be. Ez a két szélsőség manapság már divat­hóborttá lett annyira, hogy a kaszinó a meg­győződésből párbajozni nem hajlandó tagját a kizárással sújtja s fennmaradását csak úgy látja biztosítva, ha tagjait elnézéssel a tör­vény rendelkezéseinek nyílt megszegésére csábítja felállítván a kártyabarlangokat. Minden játéknak megvan a maga nyitja s minden játékosnak a maga speciális psycho- logiája. Különösen fontos mind a kettő a kártyánál. Ez a psychologia annyira jellegzetes és sokoldalú, hogy ebből a szemlélő teljesen ki­ismerheti a játékost, akinek a kártya már szenvedélyévé lett s nem gondolkozik afelett: hogyan jön hozzá x, hogy a pénzét elnyerje s megfordítva. A vagyonos ember előbb-utóbb a tönk szélére jut, a hivatalnok ember élősdije lesz a jó barátainak egyideig, utána az alkohol, azu­tán a delirium s végül vagy egy pisztolylövés vagy a Lipótmező. A kaszinó ma már tehát letért arról az útról, amelyen haladnia kellene. Elvesztette a jogot a társadalom irányítására, hisz önmaga biztatja tagjait a törvénytiprásra s előáll az a fura eset, hogy a: . .sutt tilos, az a kaszinó­ban szabad. S mig ezelőtt sok ember nagyságát, tekin­télyét nem egyszer a kaszinónak köszönhette, ma a kaszinó az, amely szinte tendenciózusan a züllés útjára tereli az embereket : ketté­törve a fejlődő exístenciát, romba döntve a legszebb családi étetet. Térjen vissza a kaszinó eredeti rendel­tetéséhez : a társadalom józanabb részeinek kell egyrészt a kaszinók vezetőségére nyo­mást gyakorolniok: tartsa erkölcsi köteles­ségének a hazárdjátékok megszüntetését s ha ez nem használ az államhatalom képviselőire, hogy emeljék a törvényszigorát s adjanak módot arra, hogy a törvény őrei a kaszinó­ban is teljesíthessék kötelességüket. Addig is nyomatékosan felhívjuk a rendőr­ség figyelmét emez állapotokra. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. hírek. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága julius hó első felé­ben rendkívüli közgyűlést tart. Áthelyezés. A király megengedte, hogy nagyilosvai llosvay Lajos szatmári 12. honv. gyalogezredbeli hadnagy a cs. és kir. közös hadsereg lovasságának állományába helyeztes­sék át. Eljegyzések. Tóth József helybeli nyoma- tulajdonos eljegyezte Róth Margitkát, Róth Zsig- mond, Krasznamihályfalvi földbirtokos leányát. Weisz Samu korparéti gazdálkodó el­jegyezte özv. Kroó Adoifné leányát, Mellikét, Munkácson. Kinevezás. Csaba Adorján vármegyénk főispánja Szekeres János róm. kath. plébánust a kapnikbányai alsótelepi áll. ell iskolai gond­nokság elnökévé nevezte ki. Ref. püspökválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület püspökévé, minthogy Szabolcska Mihály és Dicsőfi József visszalépett, Balthazar Dezső böszörményi esperest választották meg. Beiktatátása legközelebb meg fog történni. Esküvők. Klein Béla fővárosi kereskedő f. hó 16-án esküdött örök hűséget K! :in Ede helybeli lókereskedő leányának, Paulának. Guttmann Mór magyarizsépi kereskedő f. hó 12-én tartotta esküvőjét városunkban özv. Friedmann Mihálynéval, Blum Jakab helybeli terménykereskedő leányával. Áthelyezés. A szatmári megyés püspök Kirchmájer Ferenc erdődi lelkészt Nagybányára helyezte át. Kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Lányi Sándor szatmári törvényszéki joggyakor- | nokot a székelyhídi járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A pénzügyminiszter Thanhoffer István szatmári adóhivatali gyahornokot a XI. fizetési osztályba ideigl. minőségű adótisztté nevezte ki a lőcsei m. kir. adóhivatalhoz. Névmagyarosítás. Koncsek Károly hely­beli lakos nevét „Karczag“-ra magyarosította belügyminiszteri engedélylyel. Nemességadományozás. A király Dereano István dr, miniszteri tanácsos, kincstári jogügyi aligazgatónak, valamint törvényes utódainak sok évi hü és buzgó szolgálatai elismeréséül a ma­gyar nemességet „rózsahegyi“ előnévvel díj­mentesen adományozta. A kitüntetés városunk egyik szimpatikus tagját is éri, Dereano Ödön m. kir. honvédfőhadnagyot, aki fia a nyuga­lomba vonuló miniszteri tanácsosnak. Halálozás. Matesz János f. hó 19-én életének 61-ik évében meghalt. Zenevizsga. Vitek Károly zeneiskolájá­ban az évzáró vizsgálatok f. hó 28. és 29*én lesznek megtartva a polg. leányiskola nagyter­mében. Megbízás. A kir. pénzügyminiszter Nagy Gergely pénzügyi tanácsost Brassóba helyezte át s megbízta a pénzügyigazgató helyettesi teendőkkel. Uj segédszerkesztő. Mint értesülünk Kálmán Miklós joghallgató segédszerkesztője lett a „Szatmármegyei Közlönyének. Hangverseny. F. hó 25-én este a vár­megyeház nagytermében nagyszabású hangver­seny lesz. A hangverseny szereplői: Bendiner Nándor szatmári zongoraművész, Bendiner Heddi operaénekesnő, Haller Jenő és Herman László a szatmári zenede igazgatója. Jegyek kaphatók Gálnál. Berendelés. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Kótay Lajos szatmári törvényszéki jegy­zőt a kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőnek ren­delte be. Közvacsora elhalasztás. A szatmárme­gyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesületnek a „Ma­gyar királyéba hirdetett közvacsorája közbejött akadály miatt bizonytalan időre el lett halasztva. :Gallérok gézmosása: WMAff mf av»Hál Kézimunkák,glassékeztyük, tükörfénnyel hófehérre üílj Idljvl a dl Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz.,a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom