Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-03 / 23. szám
1 II. évfolyam. Nagykároly, 1911. junius 3. 23. szám. / j Nagykároly és Ermellék POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#s- Nyilttér sora 50 fillér. Felelős szerkesztő : RÉDE1 KÁROLY. Laptulajdonos: KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Megjelenik minden szombaton. A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre..........................................8 korona. Fél évre ..............................., . . 4 korona. Neg yed évre.....................................2 korona. Egy szám ára...............................20 fillér. V *' • $-4 í’i * :í\ „Jövel Szentlélek Ur Isten!“ „A ti mennyei Atyátok ád Szentleiket azoknak, akik tőle kérik." Lukács ev. 11., 13. Midőn a németországi u. n. „parasztháborúban“ a parasztok 1525. május 25-én Hesszeni Fülöp őrgrófnak ellentállottak, a rettenetes öldöklés közepette eme pünkösdi ének harsogott a véres csatamezőn: „Jövel Szentlélek Ur Isten! Töltsd be sziveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szivbeli szent buzgósággal!“ És midőn Kaiser Lénárt passzaui püspököt 1527-ben megégették, mig a máglya oszlopához kötözték, arra kérte a körülállókat, hogy ez éneket énekeljék: „Jövel Szentlélek Ur Isten!“ E püspök az Üdvözítő evangéliumához való állhatatos hűségéért szenvedett martyrhalált s róla mondta Luther: „Qh én édes Istenem! vajha engem is méltónak tartanál ilyen vallástételre és halálra!“ íme, igyen a Szentlélek szegény, küzdő, haldokló halandóknak nagy vigaszuk vala az ő nagy nyomorúságukban, utolsó küzdelmükben. Éltető s halált is meggyőző szellemnek tartották tehát. A Szentlélek az ő gyenge lel köket máglyaláng és pallos villanása közepette is megtartotta s ha lelki világuk a földi nyomorúságok árvizeiben elmerült, akkor érezték igazáh Isten Szent- leikével való egyesülésüket. Reájuk nézve a Szentlélek nem hittani dolog és egyházi tan volt, hanem valóban ,,ő benne éltek, mozogtak és voltaké1 Még ha té- vedeztek és álmodoztak is, a Lélek vezérlete alatt levőknek tudták magukat. Igen! minden ő hibáik, minden ő tehetetlenségük és szükségeik közepette, ama fénysugárból merítettek erőt s bátorságot: Nem vagyunk teljesen magunkra hagyatva, kik küzdünk és harcolunk e földi téreken, — vigasztal bennünket a Szentlélek Isten! „Jövel Szentlélek LA Isten!“ Korunk százféle szellemről, százféle lélekről beszél már. Van már a találmányoknak és a kereskedelemnek, a haladásnak és a nyelveknek, a kornak és a népnek szelleme, lelke, úgy, hogy mi valóban „szellemteljes“ korban élünk, csakúgy sziporkáznak az apró lelki szikrák; telítve vagyunk mindenféle régi, uj és legújabb eszmékkel, csak egy homályosuk el egészen előttünk és bennünk: a Szentlélek! Avagy ugyan akadnának-e mas hányán, akik hitök isteni voltáról eiannyira meg volnának győződve, hogy azért meghalni is készek lennének, mint Lénárt püspök ? Ma már csak hajlongani, alázatoskodni és nyájas arcot mutatni tud a világ, a keresztények olyanok, mint a nádszJ a szélben; hová tűnt el nálok a félelemnélküli áldozatkészség és a valiástétemek szelleme, lelke, hol van a szent elhatározás: bátran síkra szállam a szent ügyért, hol a szent lelkesedés, meiy „élteié az egész házat,“ hol van igaz, őszinte megtérés, hol az igazi élőhit az ő csodahatalmával ? — „Jövel Szentlélek Ur Isten!“ Megtörténik, hogy a Szemléiket gyarló emberi tévelyedéssel is összeKöt- tetésben levőnek vélik, aminthogy ama parasztok, kik Müncer TamuS vezérlete alatt, a Szentlélekért imádkoztak, nem voltak mentek hamis forradalomszeru rajongástól. De mert nagyon is telve voltak lelkesült buzgalommal, arra lett Pünkösd„És mikor a Pünkösd napja (Pentecostes = ötvenedik nap t. i. Husvét után) eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valánk. És lön nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zugó szélnek zendülése és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szentlélekkel.“ így irja le szent Lukács evangélista az „Apostolok Cselekedetei“ c. könyvében, a Szentlélek eljövetelét, melynek emlékét ünnepli a keresztény világ Pünkösdkor. A „piros Pünkösd.11 egyike a legszebb tavaszi ünnepnek. Pünkösd ünnepének nemcsak az egyházban, hanem a világi életben is nagy jelentősége van. Mindkét nap a vigság és kirándulások napja, mikor a városi nép kirándul a palotasorból a „zöldbe“ s ott szívja hajnaltól napestig a tiszta levegőt. Fényes úri dámák, kik bársony pamlagokon, illatszeres levegőben élik világukat, ha átkocsiznak a külvárosok utcáin, hol az ipar- űző nép hétről-hétre gondok közt munkálkodik, gyakran szánakozással gondolhatnak rá, hogy vannak szegény teremtések, akiknek élete alacsony műhelyek, szegényes varrószobák, rossz levegőjű gyárak és pincelakásokban folyik le örökös verejték közt, kényelem nélkül. Kétségkívül szánakoznak sorsukon. Ha azonban irigyelni akarják őket: tekintsék meg ünnepeiket. Keressék fel őket, amikor együtt vannak igy Pünkösd vasárnapján vagy hétfőn a szabadban. A Pünkösd nekik igazi örömnap. Nem kívánnak hozzá egyebet, csak egy kis napfényt, a többi önmaguktól kitelik. Emberek emlékezete óta minder Pünkösd vasárnapján népmulatság van mindenütt. Ez a vidámság igazi ünnepe, tarkaságul és az öröm nyájas hangjaival. Ha egy nagyvilági hölgy, kit az élvezet már fásulttá tett, vagy egy hírneves ember, ki, mint Hugó Viktor egyik legendái hőse, — a sok dicsőség után szinte vágyik már egy kis „szemétre“ : megnézik a pünkösdnapi tömeget, mely dalol, táncol, enyeleg és egész nap mosolyog egymásra és a természetre, — kétségkívül a szomorúság hangján kérdezik egymástól : „Nem sokkal boldogabb-e ez a nép, mely hétköznap fáradozik, dolgozik ugyan, de éppen azért ünnepnapokon mulatni tud?“ Ezeknek a pünkösdi kirándulóknak (természetesen a szegényeket értjük) elég egy-két sipláda, hogy sivitó dallamaik mellett kedvre gyuljanak. És micsoda élénkség van mindenütt! Az öregek a fák alatt s a futkosó gyi mekek a gyöpön egyformán vígak. Jóízű lakmározás, tánc, dal, pohár, melv kézről-kézre jár, élénk zsivaj, az elejtett lapf’ , mely után valamennyien versenyezve fu* bokrok között fiatal párok, kik enyeler - beszélnek a jövő évi Pünkösdről, me' n a leányka talán már menyecske köntö" yn jelenik meg, kedves visszaemlékezések s min<Jez a mosolygó ég, a világoszöld yeP es lomb- gazdag fák keretében: mily Jllz° ^épl _____És a képen alig var—^ Pdi ferde vonág BÁR TH BÉLA geperore berendezett cX sztalos celepe NAGYKÁROLY, Majtény-utcza 13. sz. a. : / Elvállal minden szakba vágó munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, Üzlet-, portait 'innkál t t lidabb napi árak mellett. — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokai
