Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-27 / 22. szám

II. évfolyam. Nagykároly, 1911. május 27. 22. szám. és Érmellék POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“)-^i Hirdetések szintén ott vétetnek fel. i«ts­Nyilttér sora 50 fillér. Felelős szerkesztő : RÉDEI KÁROLY. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Megjelenik minden szombaton. A LAP ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre .......................................8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Egy szám ára.............................20 fillér. 311 v 3« < O1 ü i a ­•y Zichy János gróf kultusz- programmja. Az elmúlt hét parlamenti esemé­nyeinek kétségtelenül legkiemelkedőbb pontja volt Zichy János gróf kultuszmi­niszter f. hó 19-én tartott beszéde. A be­szédnek nemcsak az a körülmény adott rendkívüli érdekeltséget, hogy a minisz­ter a közel jövő politikai vezérférfia, ha­nem az is, hogy úgyszólván ő az első kultuszminiszter, aki minden politikai pártszemponton felülemelkedve igyek­szik a kuitura kiépítésének vezérelveit és eszközeit megrajzolni. Az egész programmon végigvonul a magyarság izzó szeretete s a minisz­ternek nem is rejtett célja, hogy minden körülmények között biztositani akarja a magyarság szupremáciáját. Egy másik fon­tos d log: a destructiv irányzatok ellen való küzdés bejelentése. Ez a két sarka­latos pont az, amelyre fel akaria építeni az igazi magyai kultúra fényes palotáját. Fel akarja építeni azzal a faj szeretettel, amely eddig is irányította politikai tettei­ben, de mindig megóvta a szertelensé­gektől, azzal az államférfiul bölcsesség­gel, amellyel minden pártszempontot és közjogi politikát ki akar kapcsolni a kér­désnél, azzal a finom tapintattal, amely- lyel elejét akarja venni a nemzetiségi és felekezeti torzsalkodásoknak és azzal a szilárd elhatározással, amélylyel tárcáját az uj népiskolák létesítéséhez köti. Mit is mond hát tulájdonképen ez a programm?! Mondani Sokat mond, de még többet ígér: hogy mindez teljesedik-e vagy sem, az már a jövő kérdése. A programm a maga teljes egészében meg­valósítva alkalmas volna arra, hogy egy lépéssel előbbre vigye a magyar kultúrát és megvalósítsa a nagy Magyarország eszméjét. Ember tervez — s a jelen esetben — a parlament végez. A közelmúlt po­litikai és párteseményei arra engednek következtetni, hogy a programm meg­szavazása nem fog simán lefolyni. Na­gyon félő, hogy a mai parlament a mai összetételében nem igen tud fölemelkedni arra a politikai magaslatra, hogy minden párt és felekezeti érdek kikapcsolásával ne legyen hirdetője a dostructiv irány­zatnak s elősegitője a nemzetiségi kér­dések kiélesitésének. E nélkül a programm csak Ígéret marad, de még mindig jobb, mintha oly kultúrát teremtene, amely minden, csak nem nemzeti, oly kultúrát, amely semmi­féle pozitív rendszeren felépülve, egy ideig-óráig tartó irányzatot létesít. Épüljön fel ez a kultúra a pozitív vallás rendszeren s küszöbölje ki magá­ból a féktelen internacionalizmust: legyen liberális, de ne indokolatlanul és egyol­dalúan. Ezeknek az eszméknek kell érvénye­sülniük a modern kultúrában s ezeket igyekezett a miniszter kidomborítani ama nevezetes beszédében. Ennyit a beszédről s annak szelle­méről általánosságban. Vizsgáljuk már most részleteiben. Amint már kifejtettük a beszéd igen sok pozitívumot és Ígéretet tartalmaz. Ami a pozitívumokat illeti, nem lehetünk kétségben az iránt, hogy a munkapárt nem fog rácáfolni a nevére, egyedül az ígéretek azok, amelyek nagy vitákat fog­nak provokálni s itt már kétséges, hogy nem maradnak-e csak Ígéretnek? Ilyen pozitívumok: a népiskolák szaporítása, a fizetésrendezések végleges megoldása, a harmadik teljes egyetem felállítása, a Nemzeti Színház újraépíté­sének a modern kor kívánalmai szerint való megoldása, a katholikus autonómia megvalósítása s az 1848. XX. t.-c. vég­Örökkévalóság. Irta: Ssabolcska Mihály. Éti a holtak halálát nem hiszem. A siri dombnál fönnebb száll hitem, Feléd, rejtelmes Örökkévalóság! Csodák csodája, titkok titka vagy, De ha hiszünk Istenben: nyitva vagy, S tárva előttünk mélység és magasság! Lelkünk, mint esténként a napsugár, A napba: Istenéhez visszaszáll . . . Csak földi részünk ágya a koporsó, Kiket szerettem : egy vagyok velük, Itt leng körültem áldott szellemük, És ölelésük, csókjuk, az utolsó ! Anyám sírjától messze estem el, De ö naponként együtt van velem, S körül ölelget szent szeretetővel. Gyermekeim csókjában ö van ott. S ha áldhat néha egy-egy elhagyott: 8 mond rá áment lelke melegével! — Én a holtak halálát nem hiszem, A siri dombnál fennebb száll hitem, Feléd: rejtelmes Örökkévalóság! Csodák csodája, titkok titka vagy, De ha hiszünk Istenben : nyitva vagy, S tárva előttünk mélység és magasság! Hangulatok. Irta : Visontai Olga. 1. Tavasz. A napsugarak behatolnak a szobába, bearanyozzák a bútort, táncolnak a falon El-elnézem játékukat, a su­garak megtörnek a kristályvázán s szivárvány­színű fényt ver vissza, mely csillog s úgy ér­zem, nem vagyok képes a négy fal közt meg­maradni. Hívnak, csalogatnak a napsugarak, — mennem kell. Ki a mezőre, erdőbe — egyedül. Oly jól esik az egyedüllét. Nincs szükségem társaságra, nem kell nekem senki. Egyedül va­gyok gondolataimmal, érzelmeimmel; ez az én társaságom. De azért néha — valljuk csak be — fáj az egyedüllét. Vágyódom egy barát után, aki­nek mindent el tudnék mondani, aki megértene, aki mindig velem lenne. Csak egyetlen egy. De nincs! Óh messze vannak tőlem. S akik meg közel vannak? Csalódtak bennük. Eh, — hagyjuk! Önző lettem, talán már szivem sincs.|Pe- dig valamikor, — még nem is olyan régen — egyedüli vágyam volt boldogítani, könnyeket letörölni. Szerettem a szomorú és boldogtalan embereket s szeretem most is. Nem mintha megegyezne az én érzelmeimmel, hanem szent­nek tartom a fájdalmat és nem köznapi ember­nek, aki érzi. Ilyen arc látása végtelen rokon- szenvet kelt bennem. Sírni tudok vele együtt, át- érzem fájdalmát. De erre most nincs szükség! Itt a tavasz! Milyen más színben tüntet fel mindent! Moso­lyog az ég, az erdő, a mező, az emberek is, bár könnyeiken keresztül. Megkönnyebül a szi­vem : boldogok az emberek. A tavasz szárnyas hírnökei is megjelentek. Vidám csicsergés hallatszik, verseny folyik a levegőben. Ha repülni tudnék; messze száll- nék. De nem, mégsem, itt maradnék akkor is BÁRTH BÉLA berendezett RSZtälOS t 6 1 6 P 0 NAGYKÁROLY, Majtény-utcza 13. sz. a. Elvállal minden szakba vágó munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, Üzlet-, portail berendezéseket a legszo­lidabb napi árak mellett. — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokat és gépmunkálatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom