Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-15 / 16. szám
16~ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK • 3-ik oldal. zet ez ?! Hol van itt a lelkiismeretesség, vagy ez csak akkor szollal meg, mikor másokról van szó, mig ha bennünket érdekel akkor nem hallatja szavát ?! Először biztosítsunk hivatalnokainknak nem jobb, hanem tisztességes megélhetést: hisz’ ezekre nehezedik leginkább a drágaság. így minden körülmény között, csak helyeselni tudjuk a vezérpolikusok felfogását, akik közül egyik —másik még elvben sem helyesli a felemelést. — Mutatis mutandis — ■ a felemelés eszméje még gondolatnak is bizarr s a közhangulatból ítélve, belátható időn belül nem is fog megvalósulni. Mert hogyan is mondotta egykor a bölcs Seneca? „Res publicas gerentes aut sint patrios fructus consumere nati aut periti pauperiem páti.“ (A közhivatalok viselői vagy születettek legyenek arra, hogy ősi vagyonukból áldozzanak a közért, vagy pedig legyenek edzettek a szegénység elviselésében. Vivant sequentes! Petronius. {IÉTKŰL-[iÉTRE. Nagykároly város szinügyi bizottsága végre megadta a méltó választ Szatmár furcsa és pökhendi eljárása. Miután már előzőleg elvileg kimondotta, hogy Szatmár városával továbbra semmiféle közösségben maradni nem kíván és nem akar; kiküldötte Debreceni István polgár- mestert, hogy egy olyan szinikerület után nézzen, amelyben Nagykároly város érdekei is kellő méltánylásra és értékelésre találjanak. A kiküldetés nem várt kedvező eredménnyel végződött. Megalakult az Északkeleti szinikerület, mely szinikerületben Nagykároly városának jut úgyszólván a főhely, a mennyiben a legjobb időszakban, a farsangi szezonban, január, február és március havában fognak nálunk játszani a színészek. Végre meg lett teremtve az oly régen vajúdó és általunk is oly sokszor hangoztatott téli színi szezon! Csakhogy a téli színházba való járáshoz egy jó téli társulaton kívül még egyéb is szükséges, szükséges nevezetesen : egy jól füthető, kellemesen meleg temperaturáju színház. Ami színházunk pedig nem ilyen. Fűteni lehet ugyan, de bármilyen nagy mennyiségű szenet is pocsékoljanak el, jó meleg soha sincs a színházban. És ha végre nagy erőfeszítések árán elő is tudnak varázsolni egy kis meleget; oly kellemetlen széngáz szag ülepedik le a nézőtérre, hogy azt kibírni úgyszólván nem is lehet. Azért hát most már a szinügyi bizottságnak mindenkép azon kell lennie, hogy a képviselőtestület egy uj színházi fűtőkészüléket készíttessen, mert a mostani teljesen hasznavehetetlen . . . Az utolsó kapcsot is megszüntettük tehát a mostoha testvérrel, Szatmár városával, hogy aztán ez a válás neki sem esik valami fájdalmasan, azt értjük. Hogy azonban Hevesnek rosszul esik, azt tudjuk. * F. hó 6-án a Kölcsey-Egyesület tagillet- ményes felolvasó estélyt rendezett. Annak megemlítésével, hogy ez alkalommal is a nézőtér csaknem tátongott az ürességtől, ismét fel kell elevenítenünk Cseh Lajosnak, az Egyesület alelnökének, a nagykárolyi társadalmi viszonyokról és e város közönségének az Egyesülettel szemben tanúsított indolens viselkedéséről mondott nagyértékü beszédét. Fel kell pedig elevenítenünk abból az alkalomból, hogy a „Nagykároly“ reflektál Cseh Lajosnak egyes helyi lapok kritikáiról mondott véleményére. Azt mondja a „Nagykároly,“ hogy „a kritika csak tükör lehet, csak tükre lehet az Egyesület működésének. És ha ez a tükör kicsinyíti ezt a működést, akkor bizonyára kicsi is az“. Teljesen egyetértünk laptársunk fenti véleményével. Szóról- szóra aláírjuk azon nézetét, hogy a kritika tükör és hogy ez a tükör az Egyesület működését kicsinek mutatja. Csak arról hallgat a „Nagykároly,“ hogy vájjon kinek a hibájából mutat ez a tükör oly kicsi eredményt? Mi azt tartjuk, hogy a hiba csak Nagykároly város közönségének közönyös voltában és egy helyi lap mocskos cikkében rejlik. A közönség közönye és egy lapnak csúfolt orgánum kirohanása késztette a vezetőséget arra, hogy az estélyek rendezéséről e télen lemondott. Most azonban, hogy már szent lett a béke, kárpótolni kívánta a közönséget: felolvasó estélyt rendezett. Hallgatóság természetesen nem volt. Nem baj! Az egyesület megpróbálkozik másodszor is: e hó végén nagyszabású müvészestélyt rendez. Hogy aztán lesz e közönsége, az ma még kérdés? De ha esetleg a törekvés most se fog beválni, higyje el nekünk kedves „Nagykároly.“ hogy ebben a város társadalmának fásultságán kívül, nagy oka lesz egy-két helyi lap „olcsó kritikájának“ is, mely kritikusi tükör jóval kicsibbnek mutatja az Egyesület működését s személyi momentumokból jóval kicsibbnek tünteti fel a vezetőség fáradozását, mint a milyen kicsiny ez a működés, ez a fáradozás a valóságban. * Olvasóink köréből már igen sokan megkértek bennünket arra, hogy a nagykárolyi immár tarthatatlan telefon mizériákat tegyük szóvá. Szándékosan kerültük eddig e témát, mert nem szeretünk egyes intézményeket támadni. Nem szeretjük támadni pedig azért, mert a nagyközönség körében ilyenkor az a ferde vélemény uralkodik, hogy a sajtó tulajdonképpen nem is azt a kérdéses intézményt támadja, hanem igenis támadja azt a személyt, azt az egyént, aki ennek az intézménynek az élén áll. Hogy pedig ez alkalommal mégis kivételesen szóvá tesszük a telefon mizériákat, higyjék el nekünk, hogy ennek egyedüli oka nem holmi személyes kérdésben, hanem csakis az intézmény mai hiányaiban rejlik. A közönség leginkább arról panaszkodik, hogy nehezen kap összeköttetést a központtal, hogy a központos kisasszony a beszélgetést igen gyakran s indokolatlanul megzavarja. No, de hát ennek korántsem az illető hölgy az oka. Hanem igenis oka a postaigazgatóság szükkeb- lüsége, amely a nagykárolyi telefon központba is, a hol pedig az előfizetők száma már meghaladja a százat, csak egy telefonos kisasszonyt ültet be, a ki bizony már fizikailag sem képes a nagy forgalomnak eleget tenni, annál kevésbbé, mert a felefonon feladott sürgönyökkel is foglalatoskodnia kell. Az első és a főteendő tehát, amely egyszeriben hivatva lesz a mostani panaszok megszüntetésére, az, hogy az igazgatóság a szolgálatot 2 egyénnel bonyolítássá le. Jól tudjuk, hogy még ezek után is lesznek panaszok. De higyjék el nekünk felszólaml) olvasóink, hogy a telefon körüli türelmetlenség nem is annyira a központ hibáiban, mint az Önök idegességében rejlik. Bár tagadhatatlan, hogy egy ilyen slendriánság, mint a milyen ezen a héten is megtörtént: nevezetesen, hogy az előfizetők egy része nem tudott a központtal összeköttetést kapni egy egész napon keresztül, azon okból, hogy egy telefon oszlopot egyik házról a másikra vittek át; ilyen csak Nagykárolyban eshetik meg. —k.HÍREK. megváltás. Izzón süt a nap, és az olajfáknak nincsen árnyékuk. A lég tikkasztó, és a hegynek nincs egyetlen forrása. Golgotha csúcsa siváron mered az égnek s oldalát szürke gyászba vonja a megperzselt avar és az áthevült kőtörmelék. A nehéz kereszt nehezen közeledik a tető felé. Jajgató asszonyok sürü könyhullatással, rongyba burkolt férfiak vesztett reményekkel kisérik a drága fát. Alant a városban mulat a synedrium, hetvenkedik a római katona, tombolnak az Írástudók és dőzsöl a bűn. A kereszten végig csurog a Megváltó vére. „Egy újítóval, egy elégületlennel kevesebb“ — mondják az Írástudók. „Egy példányképpel, egy eszménnyel több“ — mondják a hivők. „Meghalt; és vele eltemetjük a századok minden alkalmatlanságát“ — mondják a hatalmasak. „Feltámadt; és feleletet kér a szenvedő nőért, az elhagyott gyermekért és a megigázott népekért“ — mondják a jók. „Pihenjünk! Nincs immár veszély“ — mondják a trónuson. „Reméljünk! Ez a példa szabadságra tanít“ — mondják a katakombákban. Bartha Miklós. Tájékoztató gyűlésekről, hangversenyekről, táncmulatságokról. Április 17-én a „Nagykárolyi Protestáns Társaskör“ táncmulatsággal egybekötött felolvasó estélye. Április 18-án A József tüdőbetegek szanatóriuma javára hangverseny a városi színházban. Április 19-én A református egyházmegye közgyűlése d. e. 9 órakor az iskola tanácstermében. Április 20-án d. e 10 órakor rendkívüli városi közgyűlés. Április 20-án d. e. 11 órakor Szatmármegye állandó választmányának ülése. Április 22-én a „Kölcsey-Egyesület“ nagyszabású hangversenye. Április 23-án A Katholikus Legényegylet szini- elöadása. Április 23-án d. e. 11 órakor az ág. hitv. ev. egyház rendkívüli közgyűlése. Április 27-én A Közgazdasági Bank r.-t. rendkívüli közgyűlése, d. u. 5 órakor. Április 29-én a „Polgári Olvasókör estélye. Április 30-án 6 órai kezdettel a Zenemükedvelök matinéja a polgári leányiskolában. Május 1-én a Városi színházban a tavaszi szezon kezdete. Május 14. és I5-én az „Országos Gyermekvédő Liga“ gyermeknapja. Lapunk olvasóinak és munkatársainknak kellemes húsvéti ünnepeket kiv ámmk. BÁRTH BÉLA geperore berendezett asztalos telepe Elvállal minden szakba vágó lidabb napi árak mellett. NAGYKÁROLY, Majtény-utcza 13. sz. a. munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, Üzlet-, portait berendezéseket a legSZO- — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokat és gépmunkálatokat.
