Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-08 / 15. szám
6-ik oldal. 15. szám. NAGYKÁROLLY ÉS ÉRMELLÉK ÉRMELLÉK. A községháza düledezik. Érmihályfalva község képviselőtestülete március 21-én tartott közgyűlésén véglegesen elhatározta, hogy egy uj, modern és emeletes községházát épit. A pályázati hirdetést már közzé is tette a község, de bármilyen gyors tempóban haladjon is az építést eiökészitő munkálat, azután pedig majd az építés: az uj községháza 1912. őszére bajosan lesz kész. A jegyzői és anyakönyvi hivatal azonban tovább epy pillanatra sem maradhat a mai épületben. Nem maradhat pedig annak életveszedelmes volta miatt. Mit lehessen tudni, hogy egy ház, mely gerendákkal és oszlopokkal van megtámasztva, melyik pillanatban dűl majd össze. Érmihályfalva község képviselőtestülete előtt pedig e tekintetben csaknem a közelmúltból egy majdnem óriásivá vált tragédia képe lebeghetne S ki tudja, hogy a jelen alkalommal oly szerencsés lesz-e a község, mint akkor volt? „Reméljük a legjobbakat“ elvére támaszkodnunk azonban ez esetben nem szabad. Érmihályfalva község képviselőtestületének minden lehetőt el kell követnie, anyagi áldozatoktól sem szabad visszariadnia e kérdésben. Hisz kétségen kívül áll, hegy a mai községházában való tartózkodás életveszedelmes. A tisztviselők kénytelenségből dolgoznak is életük kockáztatásával benne, de hát ki kötelezheti a magánembert, hogy akár mint tanú, akár mint fél, — vagy vegyük a legrózsásabb esetet, mint vőlegény megjelenjen egy olyan helyiségben, mely minden pillanatban a fejére szakadhat. Ugyebár senki? Mert hát vannak óvatos emberek is, akik még a házasságtól is vissza fognak majd riadni, de egy veszedelmes épületbe be nem teszik a világ minden kincséért sem a lábukat. Megeshetik, hogy épp történetesen akkor szállítanak el a községháza előtt egy cséplőgépet, s egy ilyen nagy súlyú gépnek a községháza előtt való elvitele minden valószínűség szerint katasztrófával járna. A községnek pedig, sem közönségének, sem tisztviselőinek életét ilyen veszedelmes kockázatnak kitenni nem lehet és nem is szabad. Azért hát első gondja az legyen most a képviselőtestületnek, hogy az uj községház felépítéséig a hivatalok részére egy bérelt helyiségben rendezzen be otthont, mert ki tudja, hogy mit hoz a jövő ? ! . . . A fordulós gazdák közgyűlésüket f. hó 2-án tartották meg élénk érdeklődés mellet. A közgyűlés tárgya volt: a gazdaközön- seg szervezési szabályrendeletének és a legelő rendtartási szabályrendeletnek a tárgyalása. A gyűlés az elnökség által ez irányban tett előterjesztést elfogadva, megbízta az elnököt, hogy a szabályrendeleteket jóváhagyás végett az illetékes helyre terjessze fel. Hangverseny. Nagyszabású és fényesen sikerült hangverseny volt f. hó 5-én a Kaszinó összes termeiben. A hangversenyen szerepeltek : Meskó Györgyné úrnő énekkel és Mezei Gyula szolgabiró ur, aki tárogatón édes bus magyar nótákat játszott. Előadás után tánc volt reggelig. Az iparos tanonciskola segélye. A vallás és közoktatásügyi miniszter az érmihály- falvai iparostanonc iskola számára 800 korona államsegélyt engedélyezett. A segélyt a székelyhídi adóhivatal a napokban utalta ki. Halálozás. Delán Elek ácsiparos életének 40-ik évében szivszélhüdésben hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 2-án ment végbe nagy részvét mellett. Öngyilkosság. Gáspárdy Lajos pénzintézeti könyvelő folyó hó 3-án Ruttkán agyonlőtte magát. Tettének oka egy ellenőrizhetetlen verzió szerint amerikai párbaj volt. Az öngyilkosban Gáspárdy Ida érmihálytalvai postamesternő testvérét gyászolja. A tüdővész az érmihálytalvai és székelyhídi járásban. Biharmegye főszolgabírói most jelentették a vármegye alispánjának, hogy járásuk területén hány áldozata volt egy esztendő forgása alatt, 1910-ben, a tüdővésznek. E jelentések közül a nagyszalontai után Jegszo- rnorubb az érmihálytalvai főszolgabíróé. Érmi- hályfalván 148 a betegek száma, inig a halálozási szám 46; hasonlóképpen a székelyhídi járásban 105 a betegek száma, az elhaltaké pedig 39. Tehát összesen 263 beteg és 85 halott. Ezek a sötét számok érdekesek is és talán tanulságosak a kutató tudomány szempontjából, de a hatóságokra nézve mindenesetre figyelme: tetők. Rájuk nézve az a kötelesség vár, hogy amig a betegség ellen kellően fegyverkezhet a társadalom, népszerű módon figyelmeztesse a lakosságot a tuberkulózis végtelen | veszedelmére s nyújtson alkalmat, hogy a nép necsak a veszélyt ismerje meg, de a higiénia mai viszonyai szerint oltalomban is részesüljön. Versenykuglizás. Felkérettünk az alábbi sorok közlésére: Az érmihálytalvai ipartestületi olvasókör kitűnő kettős tekepályáját Hus- vét első napján versenykuglizással megnyitja, melyet az érdeklődők szives figyelmébe ajánl az Etnökség. A nagyváradi pénzintézetek a pénz intézetek szaporodása ellen. Nagyváradon az utóbbi időben gombamódra szaporodnak a pénzintézetek s most húsz nagyobb pénzintézet működik. Ezeknek a pénzintézeteknek az igazgatói ülést tartottak, amelyen megállapították, hogy Nagyváradon uj pénzintézetre szükség nincs. Uj. pénzintézetek a közérdeket nem szolgálják, csak jogtalan magánérdeket, ennélfogva minden erkölcsi és anyagi támogatást megtagadnak az újonnan alakulandó intézettől. Az ily intézetnek sem lombard-, sem visszleszámitolási hitelt nem nyújtanak, ugyancsak megtagadnak mindennemű hitelt az intézet alapítóitól, részvényeseitől és igazgatósági tagjaitól. — Az értekezlet elhatározta, hogy az akció támogatására fölkérik a Pénzintézetek Országos Szövetségét. Esküvő a halálos ágyon. Perpék József 65 éves vasutas már évek óta vadházasságban élt Kiss Zsuzsánnával. A vasutas nagy beteg lett s folyó hó 5-én már közel érezte a halál óráját, hogy tehát az asszony az ő halála után nyugdijat kapjon, elhatározta, hogy egybekel vele. Az érdekes esküvő másnap aztán végbe is ment. Az asszony jelenleg 48 éves. Lóvásár. Az érmihálytalvai gazdák által eladásra bejelentett egy éves méncsikókat megvásárlás végett a m. kir. földművelésügyi minisztérium által kiküldött vásárló biztos folyó hó 13-án a vásártéren fogja megtekinteni. A betegsegélyző pénztár sikkasztója. A nagyváradi munkásbiztositó és betegsegélyző pénztár két kiküldöttje jelent meg f. hó 3-án Érmihályfalván a felgyülemlett panaszok és sérelmek orvoslása, no meg a hátralékos tagdijak beszedése végett. És ez alkalommal nagy meglepetés érte Érmihályfalva iparosságát. Az iparosok a járulékok nagy részét Erdei István 'elfüggesztett községi végrehajtónak fizették ki, de e fizetéseket a kiküldöttek nem fogadták el, mivel azok nagyrészével a végrehajtó ur nem számolt el; és igy az a nélkül is gyűlölettel fizetett járulékokat az iparosok nagy részének másodszor is meg kellett fizetnie. — Az egészben az a furcsa, hogy a végrehajtó, akinek különben is nem ez az első dolga — a községtől még mindig huzza fizetésének egy részét, Érthetetlen, hogy miért nincs már vége az ellene indított fegyelmi vizsgálatnak, holott ez odiozus ügy elhúzódása az a nélkül is sok mindennel megterhelt községi pénztárnak jó pár ezer koronájába kerül, mert drága napi- dijas emberek helyettesítik, Kérjük a főszolgabíró urat, hogy járassa le a végrehajtó ellen minél előbb a fegyelmi vizsgálatot s jöjjön helyette majd egy olyan ember, akinek kezébe az adózó polgárok nyugodtan fizethessék keservesen megkeresett filléreiket. Betörés. Csütörtökről péntekre virradó éjjel feltörve találták az izraelita templomot. Az ismeretlen tettesek azonban csak csekély értékű pénzt vittek el. KÖZGAZDASÁG. A jövő mezőgazdasági politikája. A statisztika száraz tudomány, de aki olvasni tud a §orok között, az tanulságot meríthet a jövő teendőire nézve. Egyes adatok éppen úgy felriasztják a hozzáértő lelket, mint régebben őseinket talpra állította és harcba szólította a körülhordozott véres kard. A magyar királyi statisztikai hivatal közlése szerint 1890-től 1910-ig az önálló gazdaságot űző egyének száma 76.650-nel apadt. Őstermelésből élő országokban ez megdöbbentő jelenség. Hiszen hazánkban a birtokelosztás úgy sem kedvező. A latinfundiumok túlságos nagy területet foglalnak el az ország termő földjéből s a közép- és kisbirtokosok kezén igen kevés van abból. Ezen tényből az következik, hogy nálunk igen sok azoknak a száma, akik kizárólag napszámra vannak utalva, ami fajfenntartási szempontból nem valami előnyös, mert a hazánkban divatos külterjes gazdálkodás mellett az év nagy részében alig kínálkozik munka s igy a napszámos családnak, ha nincs magának is egy kis gazdasága, örökösen a feje felett lóg a nyomor Damokles kardja. Nagyon természetes dolog aztán, hogy az ilyen gazdasági elemek legalkalmasabbak, a nemzetközi túlzó szociálista romboló eszmék befogadására s leghívebb alattvalói az amerikai kivándorlásnak. Eme állapot megszüntetésére a mezőgazdasági politikának természetes és elsőrendű feladata az volna, hogy minél több egészséges kis üzemet teremtsen. E helyes irányelv szép kidolgozást nyert abban a telepítési törvényjavaslatban, melyet az előző kormány földmivelésügyi minisztere terjesztett a képviselőház elé. A javaslat terve az volt, hogy a gazdasági értelemben nagy latifundiumok okszerűen kis és középbirtokká alakitassanak, melyért a birtokosok vagy elegendő forgó tőkét, vagy nagy üzemben használható erdőbirtokot kapnának cserébe. A javaslat különös súlyt fektet a munkásbirtokok alakítására, ami áital a kivándorlások helyét az átvándorlás foglalná el. De mert a statisztikai hivatal közlése szerint tiz év alatt az önálló mezőgazdasági üzemek száma óriási mérvben apadt, akkor hogyan akarunk most újakat alakítani. Hiszen ez esetben a hány uj kis üzem alakulna az egyik oldalon, ugyanannyi régi üzem menne tönkre a másik oldalon. Vájjon ilyen közviszonyok mellett van-e kilátás arra, hogy mesterségesen megalakított
