Nagykároly és Érmellék, 1910 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1910-12-18 / 1. szám
1. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Gyűlés az Osztrák-magyar bank fiókja érdekében. Olvasóink még bizonyára emlékeznek arra a mozgalomra, amelyet városunk pénzügyi körei kezdeményeztek, hogy az Osztrák-magyar bank felállítandó fiókjai közül Nagykároly városa is kapjon egyet. E tárgyban már memorandumot is nyújtott át a törvényszék ügyében Pesten járó küldöttség a pénzügyminiszternek. Városunk bankférfiai átlátva e nagy kérdés közgazdasági és pénzügyi jelentőségét, f. hó 15-én a Nagykárolyi Kereskedelmi Bank helyiségében gyűlést tartottak, a melyen a helybeli pénzintézetek igazgatói és ügyészei mind kivétel nélkül megjelentek. A gyűlést Kaufmann Jenő nyitotta meg. Kifejtette az okokat, amelyek indokolttá teszik e terv szorgalmazását és ajánlja, hogy keressék meg az összes ide gravitáló pénzintézeteket az irányban, hogy a közös cél érdekében segédkezet nyújtsanak. A jelenlévők zajos helyesléssel tették magukévá az elnök indítványát. — Mi a magunk részéről szintén nagyon szeretnék, ha ez akció valóra válna! Nagykároly és Érmellék kereskedelme és ipara hasznát venné e bankfióknak. A rendőralkapitányi állás betöltése. A rendőralkapitányi állást jövő hó 8-ikán betöltik. Eddig ketten pályáztak az állásra : Leitli János ügyvédjelölt és dr. Falussy Alajos köz- igazgatási gyakornok. Az árvagyermekek karácsonyfája. A Nagykárolyi Nőegyesület az idén is régi szokásához híven karácsonyfát készül felállítani árvaházi növendékeinek. Tisztelettel kéri tehát a nemes emberbarátokat, hogr adományaikkal lehetővé tegyék, miszerint az árva, elhagyott, a szülői szeretet melegét nélkülöző gyerekek, a Karácsony szent ünnepén a karácsonyfa örömében részesülhessenek. A Nöegylet Elnöksége. A gyiijtőivekkel való házalás. Alig egy hónapja annak, hogy a nagykárolyi polgári iskola tantestülete 1000 koronát szavazott meg idegen, szatmári célra. Most meg e héten mintegy 200 gyüjtőivvel házalja be 200 szép leány a várost és egy bájos mosoly kíséretében egy gyüjtőivet nyújt az ember elé, hogy „Adakozzék a Gyermekszanatórium javára.“ A szegény meglepett halandó fanyar mosollyal az arcán, de lelkében bosszúsággal eltelve, a zsebébe nyúl és kivesz egy koronát. A szép lány megköszöni és elmegy. Alig hogy beteszi az ajtót, jön a második bájos kéregető, megint az előbbi komédia, de az ember végre is megunja és igy kiált fel: Vájjon ki szabadította ránk ezeket a kéregetóket! ? Nekünk egyre megy, akárki müve is volt, a magunk részéről azonban csak elitélni tudjuk eljárását. Van városunkban elég sok jótékonycélu intézmény, itt a Nöegylet, népkonyha, gyermekmen- ház, van nekünk is elég sok nyomorgóng, éhezőnk, örvendünk, ha ezek számára tudunk adakozni, nem pedig hogy kétes célú idegen intézményekre adjuk ki az amúgy is keservesen keresett pénzünket. Különösen helytelenítjük a polgári leányiskola igazgatóságának eljárását. Legyen a cél bármilyen nemes is, a gyermekeket nevelési szempontból is koldulásra szoktatni nem szabad. Felhívjuk a képviselőtestület figyelmét e dologra; alkosson e tárgyban szabályrendeletet és vessen végett a jótékonyság nevében idegen célokra való gyűjtögetésnek ! A Központi Takarékpénztár XVI. évi rendes közgyűlését 1911. január hó 8-án d. e. 10 órakor tartja meg saját helyiségeiben. A nedves időről. Ma már deczember 18-ikát írunk és még mindig nem volt egy csepp télben sem részünk, hanem folyton csak ez utálatos, nedves, bacillusos esős idő. Ki tudja milyen következményei lesznek ennek a nedves időjárásnak, de annyi bizonyos, hogy alaposan felforgatja igen sok ember számítását, mert nekünk városi embereknek legfeljebb csak magánkelleme lenséget okoz az eső, az utcától nem kell termést várnunk, de a gazda embert egészen tönkreteheti. Az ilyen idő csak az orvosoknak jó. Annyi a beteg, hogy alig bírják gyógyítani, különösen sok a ragályos gyermekbeteg. Városunkban ugyan már kinyitották az iskolákat, de ha igy tart, újra majd be kell őket zárni. Dinyéssy megy — Zöldy Elza jön. Társulatunk végtelenül bájos társalgási színésznője, Dinyési Juliska megvált a napokban a társulattól és helyébe Zöldy Elza, a fővárosi nyári színház volt tagja lett szerződtetve. Városunk egy-Két arany-ifja őszintén sajnálja távozását. Kohn Márkusz vizsgálati fogságban. Már évek óta állott fenn üzlete városunkban Kohn Márkusznak. Mindenki derék, talpig becsületes embernek ismerte : a közügyekben és a politikában is tevékeny részt vett. — A mostoha üzletviszonyok azonban a bukásba kényszeritették. Hitelezői hit.lezési csalás miatt letartóztatását kérték. A vizsgálat során oly súlyos gyanuokok merültek fel Kohn ellen, hogy a vizsgálóbíró letartóztatta. Védője szabadon bocsátása esetére 12.000 korona kauciót ajánlott fel. A debreceni kir. ítélőtábla azonban a napokban úgy döntött, hogy a kérelmet elutasította és Kohn továbbra is vizsgálati fogoly marad. Állandó mozi városunkban. Kohn Sámuel helybeli lakos kérvényt adott be a tanácshoz, hogy engedjék meg neki, hogy egy állandó mozit állíthasson fel. A tanács még nem döntött. Öngyilkos járásbirósági tisztviselő. Fehérgyarmaton egy pontos és munkás tisztviselő dobta el magától f. hó 14-én az életet. Az öngyilkos Ötvös Károly irodatiszt. Senki sem sejti, hogy mi vitte a halálba. Sertés és szarvasmarha zár feloldása. Minthogy a sertésvész, valamint a ragadós, száj és körömfájás elmúlt, a sertésekre és szarvas- marhákra fennállott zár feloldatott s már f. hó 19-én, hétfőn az állatvásár meg lesz tartva. Milyen kellékek szükségesek a műveltséghez ? Olvasóink közül bizonyára kevesen tudják, hogy a korcsma is egy ilyen fontos művelődési tényező. A krasznaszentmiklósi három falu atya szerint pedig ez igy van. — A községi képviselőtestület ugyanis legutóbbi ülésén a falu jegyzőjének indítványára elhatározta, hogy a „korcsmák vasárnap zárva legyenek.“ Nem tetszett ez az intézkedés 3 községi képviselőnek (valószinüleg mind a három korcsmá- ros) és a határozatott ezzel az indokolással felebbezte meg; „A korcsmát azért nem szabad vasárnap bezárni, mert ez az egyetlen hely, a hol a község összejöhet, az összejövetel pedig a művelődés szempontjából szükséges.“ „Ismerem, ütöttem is én már az uron“. A szatmári törvényszék folyosóján esett meg a minap a következő érdekes kis bemutatkozás. Egy nagyobb hagyatéki ügyben volt tárgyalás, amelyre nagyon sok ügyvéd gyűlt egybe, köztük egy debreceni fiskális is. Megjelent a tárgyaláson Kovács Gusztáv, a debreceni hires darabontfőnök is, akit tudvalevőleg a debreceni pógárok agyba-íobe vertek a bevonulásánál. Sorra bemutatkozik az ügyvédeknek. Mikor a debreceni földire kerül sor, sablonosán mondja a bemutatkozási formát, kezet nyújtva : „Kovács vagyok“. A fiskális ránéz és mint régi ismerőst üdvözli: „Ismerem, hisz ütöttem én az uron“. Kovács erre úgy elpárolgott onnan, mint a kámfor. Hiába, még mindig kisért a múlt. Meggyilkolta a saját gyermekét. Borzalmas szerencsétlenség hírét vettük Erdődről. Zulczer Simon erdődi lakos már régóta üldözési mániában szenved. F. hó 12-ikén éjjel fiatal feleségét agyba-főbe verte s midőn ez kimenekült a lakásból, hogy a szomszédoktól segítséget kérjen, egyetlen kis fiát, a 2 éves Simont, egy konyhakéssel agyonszurta. A kis fiú meghalt, a gyermekgyilkos apát pedig a debreceni tébolydába szállították. Országos vásárok, vármegyénkben : dec. 19-én Hagymásláposon és Fehérgyarmaton, 20-án Aranyosmegyesen és Krasznabélteken, 22-én Kiráiydaróczon, 23-án Csengerben. Figyelmeztetés a postai csomagok czél- szerü csomagolása, helyes czimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeménynek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és czim- zésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon ; kisebb értékű és (.sekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresz- tezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A címzésnél a címzett vezetek- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősebb, özv. stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó ; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta .pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpappirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása után a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. évi december 19-től, 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalakon nem a rendes mozgópostákkal, hanem gyorsteher- vonatokban rendszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a csomagok szállításában némi késeltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajandé.Oárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetési helyükre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. b. A csomag tartalmát úgy a cimira- ton, mint a szállitólevelen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló, élelmiszereket, ilLtve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomagokhoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó, (pl. szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Siket Traján s. k. Hirdetmény. 8778—1910. K. sz. Nagy- Károly város 1911. év január 1 -tol 12 évre összes épületeit s ingóságait 689560 korona értékben együttesen óhajtván tűzkár ellen biztosíttatni, a biztositó társaságok által az erre vonatkozó zárt ajanlat a varos polgármesteréhez 1910. év december 20 napjának d. e. 11 órájáig terjesztendő elő. A részletes felhívás s a biztosítandó épületek és ingók kimutatása a városi közigazgatási kiadó hivatalban kapható. Nagykároly, 1910. december 3-án. A városi tanács. — Debreczeni, polgármester. Rendőri hírek. Eltévedt disznó. Kalina Ferenc helybeli szobafestőnek elveszett a hízott disznója. A rendőrség aztán felfedezte a disznót Luczás János ház- és bérkocsi tulajdonos istállójában zár alatt, a felismerhetetlenségig megcsonkítva. Már rég leölték volna, de a mostani enyhe idő nem engedte, Luczás és neje a rendőrségre kerültek és miután látták, hogy tagadásukkal nem sokra mennek, bevallottak mindent. Megszökött a kaszárnyából. Ambrus György a helybeli kaszárnyában katonáskodott. De megunva a gyöngyéletet a napokban megszökött. A helybeli csendőrség azonban a Szent- János tanyán, szülei lakásán elfogta és visszahozta a kaszárnyái áristomba.
