Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1943

21 C) Erkölcsi nevelés. Valláserkölcsi nevelés. Csupán a keretekről szólhatunk ezen a helyen. Törekvésünk volt: a bensőséges, kegyeletes lélekre való nevelés. Ez a lelkület ugyan végső alapjaiban a kegyelem műve, de az ember is sokat tehet. Az iskola megadhatja a kegyelem kibontakozásának kereteit. Diákságunk vasár- és ünnepnap szentmisén vett részt, szentbeszédet hallgatott. Szent Imre napján, karácsony előtt és a húsvéti lelkigyakorlat alkalmából szentgyónást és közös szentáldozást végzett. Lelkiéleti nevelésünknek nagy lendítője volt az ezévi lelkigyakorlat, melyet dr. Pfeiffer Miklós kassai prépostkanonok tartott rendkívüli hatással a felsőosztályosok számára, míg az alsósoknak Szőnyi László piarista tanár beszélt. A lelkigyakorlatokkal kapcsolatosan két piarista öregdiák: dr. Szabó György orvos-százados és Nagy Miklós áll. tanító beszélt a keresztény férfi életproblémáiról (Felkészülés a jövendő családi életre, Krisztus a családban). A lelkigyakorlatokat méltó módon fejezte be a Nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körnek a helyi iskolák közreműködésével rendezett Szent Margit-ünnepélye. Pfeiffer kanonok úr ünnepi beszéde minden hallgatójának emlékezetes marad. Az abiturienseket érettségi után a kápolna oltárától bocsátottuk útjukra, a búcsúztató beszédet Szikrai Ferenc piarista tanár mondotta. A piarista iskolának a diákságon túl küldetése van a felnőtt társadalomhoz is. Ebből az elgondolásból kiindulva külön művelt férfiak és külön gondolkozó nők számára teológiai előadássorozatot rendezett a gimnázium. A férfiak teológiája 14 előadásban (novembertől áprilisig), a nőké 6 előadásban (április—májusban) az Istenkeresés főcím keretében az Isten-tannal kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. A hallgatók száma 60—90 között volt. Az előadások iránt mutatkozó érdeklődést bizonyítja, hogy van mélyebb vallási igény az emberek lelkében. Az előadássorozat az igazgató bevezető szavaival kezdődött és azokat dr. Gerencsér István piarista hittanár tartotta. A nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. Az egyes tantárgyak, de különösen a magyar nyelv és irodalom, a magyar történelem és földrajz és honvédelem keretében megragadtunk minden alkalmat arra, hogy a háromszázados piarista iskola hagyományaihoz híven ébren tartsuk és elmélyítsük ifjúságunkban a magyar nemzeti öntudatot, azt a szent meggyőződést, hogy küldetésünk van a Kárpátok medencéjében. Ha egy nemzet kiváló fiainak lelki értékeiből és erkölcsi érzékéből és magatartásából, műveltségéből és tudásából tevődik össze, akkor tanulóink minden gondolata és cselekedete, iskolai kötelességeinek teljesítése is kihatással van nemzetünk életére és bodogulására. Rámutattunk arra, hogy ezen a téren minden magyar emberre igen nagy felelősség hárul. Iparkodtunk tanulóinkat ránevelni a magyar értékek megbecsülésére, melyeket dicső őseink a tudomány, irodalom, művészet, a haza védelme és a nemzet vezetése terén alkottak és létrehoztak. Mindjárt a tanév elején, a Veni Sancte napján példaképül állítottuk diákjaink elé hőseinket, mint akikben a hazaszeretet lángja a legmagasabbra lobbant fel. Szociális nevelés. Szociális nevelésünk szorosan kapcsolódott a nemzeti öntudat elmélyítésébe. Diákjaink megérezték, hogy minden magyar ember öröme és bánata testvéri örömünk és bánatunk s ezért