Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1938

9 Szakáll Gyula 8 évig tanított és nevelte intézetünkben a hűséges és tiszta magyar mult szellemében az ifjúságot. Nagy hivatás- és kuliura szeretete mindig megtalálta az utat a szivekhez. . Kívánjuk,, hogy Magyaróvári is legyen alkalma a magyar mult tallózása közben sok örömre. Mihálcsik Géza csak egy évig volt köztünk, de az a rövid idő is elég voll ahhoz, hogy ezt a testben ugyan törékeny, de e közös eszmékben velünk annyira egy rendtársat megszeressük. Sok örömet kívánunk neki is uj állomáshelyén. Nagy Lajos 16 évi közös munka után vált meg intézetünktől. Halk, csendesszavu tanár, a kis dolgok művésze volt a tanításban és nevelésben. Hisszük, hogy Debrecenben is megtalálja munkája jutalmát. Néhány szép évfordulóról is megemlékezhetünk. Pintér Ferenc 35 évet töltött be a rögös tanári pályán. Vegele Károly a 30.-ba fordul l. Lengyel János a 25. évét kezdi. Ezek a hosszú és fáradságos; évek gazdag eredményeikkel biztos zálogai az általuk nevelt ifjúság szebb jövőjének. Tanári értekezletek. Értekezleteinket az előirt módon és időben tartottuk meg. A szülői értekezletekről Évkönyvünk más helyén számolunk be. Kétszer gyűltünk össze nevelésügyi értekezletre,, hogy a VKM. 109.646/1938. IX. sz. rendelkezésének 9. pontja érteimében az uj Tanterv anyagát és az Utasításokban foglalt módszeres elveiket megbeszéljük! 1938. október 26-án San tora Mihály a magyar nyelvvel, Szűcs Lajos a latin, Varasdy László a francia, Reisz György a német nyelvvel, Gulyás János pedig a történelemmel kapcsolatos kérdéseket ismertette a "fenti értelemben. 1939. március 17-én Fazekas József foglalkozott a természetrajz tanítása körébe vágó feladatokkal. Ez utóbbi értekezlet eredményeként a gyakorlati tanítás hathatós támaszul az intézet területén kisebb botanikus kerlet és vizi növények és állatok részére belonmedencét készíttettünk. Valláserkölcsi nevelés. A piarista iskola nevelésének célja : nevelni a magyar ifjúságot, hogy inkább élje, mint fitogtassa valláserkölcsi életét. Ez a nevelés kettős irányú : értelmi és érzelmi. Az értelmi nevelés elsősorban a hittanár feladata. Ha a vallástörténet a kegyelmi rendnek, az erkölcsi törvények élésének, az egyház történetének és a hitvédelemnek belső ereíjél, szépségeit, összefüggéseit megérezteti a tanulóval, már elérte célját. Ennek a nevelésnek érzelmi oldala a vallásos élményekben gyökerezik. E kettős irányú nevelésben az öntudatosan katolikus és következetesen elmélyített gyakorlati hitéletet élő fiu az eszményképünk. Egy előkelő asszony, aki résztvett egyik vasárnapi diákmisénken. mondotta, hogy az intenzív lelkiéletrenevelés gyönyörű eredményét látta tanítványaink szentmise alatti magaviseletén és az áldozók nagy számában. Kétségtelen, hogy az eucharisztikus szentév, amelyben a havi közös szentségimádások, az Oltáriszentség különleges kultusza, a gyakoribb gyónások és szentáldozások, a sorozatos szentbeszédek és önképzőköri pályatételek mind ezt a nevelést szolgálták, hatásaival most gyümölcsözött tanítványaink lelkében. Az "Eucha< risztia szeretete még olyan fiuk lelkében is kivirágzott, akik a ka'maszévek fásultságának vagy fáradtságának hatása alatt éltek, s akiknek lelkét az a csak serdülőknél tapasztalható közöny tartotta hatalmában, amelyről ifjúkori naplóiban Tolsztoj ezeket írja : »... töt-