Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1938
4 tokról. A rendtagok mindezek ellenére buzgón végezték sokszor lehetetlen körülmények között lelkes munkájukat. A második évben 478-ra emelkedett a lanulók száma, majd kevesebb lett, de egészen 1780-ig mindig 290-en felül maradt. A háborús idők, de különösen II. József uralkodása alatt, erős visszaesés mutatkozolt. v 1788-ban 33-ra szállt alá. Néhány évig igy is maradt; azután lassankint növekedett és 1799-ben isméi 258-ra szökött fel. 1849-től 1860-ig megint apadás állt be ; innen kezdve emelkedést látunk ; párhuzamos osztályokat kell felállítani, 1919—1920-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma. A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést, javítást nem engedett meg. így az épületek annyira tönkrementek, hogy a termekbe becsurgott az eső. Painlner Antal főigazgató 1807ben felajánlotta az intézetet a premontrei rendnek, melynek vagyona visszaadása ellenében két intézetet kellett úgyis átvennie^ de Buday Ágoston csornai prépost, aki személyesen ismerte a viszonyokat, nem volt hajlandó áLvenni a szegényes intézetet és inkább Keszthelyt vállalta. 1812-ben jelenik meg először Nagykanizsa város, mint az intézettel szemben kötelezettséget vállaló erkölcsi testület. Felállítja az előkészítő osztályt. 1822-ben kötelezi magát a város az iskola és rendház fenntartására és két tanár fizetésére. 1823-ban bővítik a gimnázium épületét és ugyanakkor nagyobbítják meg az ifjúsági templomot. 1849-ig a Thun-féle szervezet értelmében a 29 piarista gimnázium közül 7 felső, 11 alsó gimnázium lesz; 11-et pedig eltörölnek, ezek között a nagykanizsait is. A rendnek nincsen ugyanis elég tagja, az alapítvány pedig már kezdettől fogva elégtelen volt. A várost bántja ez az intézkedés s 1850 szeptember 19-én rendkívüli közgyűlést tart és küldöilséget meneszt a rendtonökliöz, hogy határozatát változtassa meg. Az 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot isinél megnyitja, de csak 4 osztállyal az eddigi 6 osztály helyett, 5 tanár vezetésével. A város nem tud ebben megnyugodni. Szeretné inkább 8 oszlályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, azért a zalavári bencéseknek ajánlja fel az intézelet. De megismétlődik az 1807-i eset. Thun tudomást vett erről az esetről és felszólítja a bencésrendel, hogy a 8 osztályra kiegészítendő intézet fenntartásához bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések évi 1000 forintot ajánlanak fel és ezt az összeget ma is fizetik VKM-nak, ahonnan a város veszi fel. 1866-ban alapították meg a muzeumokat és a szertárakat hg. Batthyány Fülöp és a város 215 forintos adományából; majd az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi minisztere 1867. évi szeptember 18-án kelt 10.421. sz. rendeletével engedélyezte a gimnázium folytatólagos kiegészítését. 1867 októberében teszik le az V. osztály, 1868. április 3-án a déli rész alapkövét. Az alapító herceg 4000 frt.-tal járult a 4096 frt.-ra csökkent alapítvány kiegészítéséhez. 1869. oklóber 15-én nyílik meg a VI. osztály, amikor már elkészüllek a déli oldalon fekvő uj tanári Iakások, a tornaterem és az északi oldalon levő uj rajzterem. 1S6S. augusztus 20-án a renddel kötött szerződés értelmében a város tulajdonába megy át az egész
