Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1935

1? ismét 258-ra szökött fel. 1849-től 1860-ig megint apadás állt be ; innen kezdve emelkedést látunk ; párhuzamos osztályokat kell felállítani, 1919— 1920-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma. A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést,, ja. vitást nem engedett meg. így az épületek annyira tönkrementek, hogy la termekbe becsurgott az eső- Paintner Antal főigazgató 1807-ben felajánlotta az intézetet a premontrei rendnek, melynek vagyona visszaadása ellenében két intézetet kellett úgyis átvennie, de Buday Ágoston csornai prépost, aki személyesen ismerte a viszonyokat, nem volt hajlandó átvenni a szegényes intézetet és inkább Keszlhelyt vállalta. 1812-ben jelenik meg először Nagykanizsa város, mint az intézettel szemben kötelezettséget vállaló erkölcsi testület. Felállítja az előkészítő osztályt. 1822-ben kötelezi magát a város az iskola és rendház fenntartá«sára és két tanár fizetésére- 1823-ban bővítik a gimnázium épületfát .és ugyanakkor nagyobbítják meg az ifjúsági templomot. 1849-ig a Thun-féle szervezet értelmében a 29 piarista gimnázium közül 7 felső, 11 alsó gimnázium lesz; 11-et pedig eltörölnek, ezek között a nagykanizsait is. A rendnek nincsen ugyanis elég tagja és az alapítvány már kezdettől fogva elégtelen volt. A várost bántja ez az intézkedés és 1850- szeptember 19-én Rendkívüli közgyűlést tart és küldöttséget meneszt a rendfőnökhöz, hogy határozatát változtassa meg. Az 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot ismét megnyitja, de csak 4 osztállyal az eddigi 6 osztály helyett, 5 tanár vezetésével. A város nem tud ebben megnyugodni. Szeretné inkább 8 osztályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, azért a zalavári bencéseknek ajánlja fel az intézetet. De megismétlődik az 1807-iki eset. Thun tudomást Vett erről az esetről és felszólítja a bencésrendet, hogy a 8 osztályra kiegészítendő intézet fenntartásához bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések évi 1000 forintot ajánlanak fel és ezt az összeget ma is fizetik VKM-nak, ahonnan a város veszi fel. 1866-ban alapították meg a muzeumokat és a szertárakat hg. Batthyány Fülöp és a város 215 forintos adományából; majd az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi minisztere 1867. évi szept. 18-án kelt 10 421. sz. rendeletével engedélyezte a gimnázium folytatólagos kiegészítését. 1867. okt.-ében teszik le az V. osztály, 1868. április 3-án a déli rész alapkövét. Az alapító herceg 4000 frt.-tal járult a 4096 frt.-ria csökkent alapítvány kiegészitéséhez. 1869. okt. 15-én nyilik meg a VI. osztály, amikor már elkészültek a déli oldalon fekvő uj tanári lakások, a tornaterem és az északi oldalon levő uj rajzterem. 1868. aug. 20-án a renddel kötött szerződés érielmében a város tulajdonába megy át az egész épületitömb a kerttel együtt és a város kötelezi magát a fenntartására és 7 rendi tanár ellátására. 1870—71-ben a VII., 1871-72-ben a VIII. osztály nyílik meg és tebben az évben tartják az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem megfelelő. A város az 1896-iki millenáris közgyűlésén kimondja az uj intézet építését- Terveket készíttet; azi ügy húzódik. Végre 1904-ben ugylátszik dűlőre jut az újjáépítés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott Sugáruti laktanyába. Két évre szólt volna az uj helyzet és 'ezalatt meg kellett volna épülnie az uinak. A két évből 20 esztendő lett az iskolának teljesenl alkalmatlan, rendháznak meg éppen nem való épületben. Végre 1932. október havában harmadszor talált otthonra az intézet kaszárnyában, de ez már szép és megfelelő. A volt Frigyes-laktanya fo-