Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1935
14 gényegyletek meghonosítója hazánkban, kinek nevét diszes síremlék' hirdeti a budapesti keneeeplsi temietöben, A 40-es években helyezték Nagykanizsára Perlaky Lászlót és a kiskomáromi származású Petlanovics Alajost, a kél tüzes hazafit, kiket a szabadságharc uLán az osztrák uralom .börtönbe vetett és Sárváry Béla irót. A mult század végén voltak az intézel tanárai : Magyar Gábor későbbi rendfőnök, Günther Antal volt miniszter és a Kúria elnöke, aki mint piarista papinövendék tanított, Píqifífer Antal tankönyvíró, Maywald József, az ismert görög tankönyvíró, Vámos Károly irodalom történetíró. Fekete Endre tankönyvíró, a piarista rend jeles veze^öférfja, ki az intézet önképzőkörét alapította (1874), Orrnándy Miklós természetrajzi író, E rdélyi Károly a sokoldalú filológus, Kiss Sándor dr. költő, Terentius drámáinak kitűnő fordítója, íkj a M. Tudományos Akadémia 200 aranyát nyerte meg müvével, Hévizy János, Nagykánizsa egykori országgyűlési képviselője. Uferbach Jenő festőművész (rajztanár), Czirbusz Gézía dr., a nemrég elhalt nagy. képzettségű földrajztudós, egyetemi tanár. Az 1900-as években tanított Kováts Antal irodalomtörténeiiró. íme, ilyen kitűnő férfiak tanítottak a nagykanizsai piarista iskíola katedráin ! És nem hiába oktatták jeles tanárok 170 éven át Zala és Somogy; vármegye fiait, került is ki tanítványaik közül számos vezető embere Zala megyének, még inkább Nagykanizsának. Akadtak köztük olyanok is, kik orszáigoshirü emberek lettek, sőt az irodalomnak, tudománynak és politikáinak mindenkor elismert kitűnőségei. 1) Ilyen nagy tanítvány került az intézetbe mindjárt fennállásának második évében (1767) : a dióskáli származású Virág Benedek, vagy mint a gimnázium [névkönyvében van : Virág Ádám, aki a »nemzeti lélek tüzes ébresztője),,« a »magyar Horác<- lesz s akinek »vállain emelkedett a magyar ódaköltés fejedelmévé* Berzsenyi Dániel. Tanárai : Lekits Glioér, ki két évig tanította és a zalai származású KoVács László megkedvelteik vele azt a nyelvei, (mely Horatius megértésiéhez vezet. A költészet, tehát Horatius mélyebb megismerésére a rend már említett egyik jelese, Dományi Márk vezeti el. Itt taniyláís^i idején az igazgató (praefectus) Csank'ai Jób volt, aki az intézetet 1765-ben megnyitotta. 1771-ig tanul itt Virág, azután Pécsre megy. Érdekes megemlíteni, hogy a nagykanizsai reálgimnázium legrégibb névkönyve döntötte el Virág zalai származását s ugyanígy e névkönyvből értesülünk néhány azelőtt ismeretlen életrajzi adatáról is. A legjelesebb tanítvány Deák Ferenc, a haza bölcíse, mint harmiadév™s nyelvészettanuló jött az intézetbe az 1813-14. évben s járt egész 180617-ig. A kis Deák növendéke volt a piaristák inagykfanjzsai iskolájával kapcsolatos konviktusnak is. Ezekre a konviktusi évekre mindig a legnagyobb szeretettel emlékezett vissza. Az intézet névkönyvében meg is táláljuk adatíait s innen jutotl ezekhez életrajzirója, peremezi Zoltán, Kalcsok Leó piarista tahár utján. — Minden évben osztályának legelső tanulója (eminens primus) volt. Tialnárai közül Kosztka Lukáclsot és Schmidl Antalt eme fjük ki, akik(et( minden tekintetben mintaképül emlegetnek az akkori feljegyzések. Schmidtről miaga Deák mondta, hogy ő szoktatta komoly munkára éís ő tanította ímeg gondolkodni. Bizonyára felemelő hatással volt a f(ialal Deákra tanárainak a rendház akkori nyomorúságos viszonyaiban sem csökkenő munkakedve és lelkesedése. Talán itt költözött lelkébe az a puritán egyszerűség, mely mindvégig elkísérte dicső pályafutásán. Meg kell említenünk a tanítványok között még Királyi Pál ismert nevü publicistát és politikust, a letenyei kerület egykori, országgyűlési képviselőjét (született 1818-ban Szepetneken), ki 18'48-ban Péterváradon tiszttársaival i) A következőkben csak a már elhunytakat soroljuk föl.
