Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1933

8 A második évben 478-ra emelkedett a tanulók száma, majd kevesebb lett, de egészen 1780-ig mindig 290-en felül maradt. A háborús idők, de különösen II. József uralkodása alatt, erős visszaesés mutatkozott, 1783-ban 33-ra szállt alá. Néhány évig igy is maradt ; azután lassanként növekedett és 1799-ben ismét 258-ra szökött fel. 1849-től 18S0-ig megint apadás állt be ; innen klezdve emelkedést látunk; párhuzamos osztályokat kell felállítani, 1919 1920-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma. A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést, javítást nem engedett meg. így az épületek annyira tönkrementek, hogy a termekbe becsurgott az eső. Paintner Antal főigazgató 1807-ben felajánlotta az intézetet a premontrei rendnek, melynek vagyona visszaadása ellenéber. két intézetet kellett úgyis átvennie, de Buday Ágoston csornai prépost, aki személyesen ismerte a viszonyokat, nem volt hajlandó átvenni a szegényes intézetet és inkább Keszthelyt vállalta. 1812-ben jelenik meg először Nagykanizsa város, mint az intézettel szemben kötelezettséget vállaló erkölcsi testület. Felállítja az előkészítő osz'tályt. 1822-ben kötelezi magát a város az iskola és rendház fenntartására és két tanár fizetésére. 1823-ban bővítik a gimnázium épületét és ugyanakkor nagyobbítják meg az ifjúsági templomot. 1849-|ig a Thun-féle szervezet értelmében a 29 piarista gimnázium közül 7 felső, 11 alsó gimnázium lesz ; 11-et pedig eltörölnek, ezek k& zött a nagykanizsait is. A rendnek nincsen ugyanis elég tagja és az alapítvány pedig már kezdettől fogva elégtelen volt. A várost bántja ez az intézkedés és 1850. szeptember 19-én (rendkívüli közgyűlést tart és küldöttséget meneszt a rendfőnökhö'z, hogy határozatát változtassa meg. Az 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot ismét megnyitja, de csak 4 osztállyal az eddigi 6 osztály helyett, 5 tanár vezetésével. A város nem tud ebben megnyugodni. Szeretné inkább 8 osztályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, azért a zalavári bencéseknek ajánlja fel az intézetet. De megismétlődik az 1807-iki eset. Thun tudomást vett erről az esetről és felszólítja a bencésrendet, hogy a 8 osztályra kiegészítendő intézet fenntartásához bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések évi 1000 forintot ajánlanak fel és ezt az összeget ma is fizetik VKM-nak, ahonnan a város veszi fel. 1866-ban alapították meg a muzeumokat és a szertárakat hg. Batthyány Fülöp és a város 215 forintos adományából ; majd az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi minisztere 1867. évi szept. 18-án kelt 10.421. sz. rendeletével engedélyezte a gimnázium folytatólagos kiegészítését 1867. okt.-ében teszik le az V. osztály, 1868. április 3-án a déli rész alapkövét. Az alapitó herceg 4000 frt.-tal járult a 4096 frt.-ra csökkent alapítvány kiegészítéséhez. 1869. okt. 15-én nyílik meg a VI. osztály, amikor már elkészültek a déli oldalon fekvő uj tanári lakások, a tornaterem és az északi oldalon levő uj rajzterem. 1868. aug. 20-án a renddel kötött szerződés értelmében a város tulaidonába megy át az egész épülettömb a kerttel együtt és a város kötelezi magát a fenntartására és 7 rendi tanár ellátására. 1870—71-ben a VII., 1871-72-ben a VIII. osztály nyilik meg és ebben az évben tartják az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem megfelelő. A város az 1896-iki millenáris közgyűlésen kimondja az üj intézet építését. Terveket készíttet ; az ügy húzódik. Végre 1904-ben ugylátszik dülöre jut az újjáépítés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott Sugár-