Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1932

4 A második évben 478-ra emelkedőit a lanulók száma, majd kevesebb le'.t, de egészen 1780-ig mindig 290-en felül maradi. A háborús idők, de különösen II. József uralkodása alalt, erős visszaesés mutatkozott, 1788-ban 33-ra szállt alá. Néhány évig igy is maradt; azután lassanként növekedett és 1799.-ben ismét 258-ra szökött fel. 1849-től 1860-ig megint apadás állt be; innen kezdve, emelkedési látunk; párhuzamos osztályokat kell felállítani; 1919— 1920-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma. A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést, javítást nem lengiedelt meg. így az épületek annyira tönkrementek, hogy a termekbe becsurgott az eső. Paintnier Antal főigazgató 1807-ben felajánlotta az intézetet a premontrei rendnek, melynek vagyona visszaadása ellenében két intézetet kellett úgyis átvennie, de Buday Ágoston csornai prépost, aki személyesen ismerte a viszonyokat, nem volt hajlandó átvenni a szagényes intézetet és inkább Keszthelyt vállalta. 1812-ben jelenik meg először Nagykanizsa város, mint az intézettel szemben kölelezellségel vállaló erkölcsi testület. Felállítja az előkészítő osztályt. 1822-ben kötelezi magái a város az iskola és rendház fenntartására és két tanár fizetésére, 1823-ban bővililc a gimnázium épületét és ugyanakkor nagyobbítják meg az ifjúsági templomot. 1839-ig" a Thun-féle szervezel értelmében a 29 piarista gimnázium közül 7 felső, 11 alsó gimnázium lesz; ll-et pedig eltörölnek, ezek közölt a nagykanizsait is. A rendnek ugyanis nincsen elég tagja és az alapítvány pedig már kezdettől fogva elégtelen volt. A várost bántja ez az intézkedés és 1850. szeptember 19-én rendkívüli közgyűlési tart és küldöttséget meneszt a rendfőnökhöz, hogy határozatát változtassa meg. Az 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot ismét megnyitja, de csak 1 osztállyal az eddigi 6 osztály helyett, 5 tanár vezetésével. A város nem tud ebben megnyugodni. Szerelné inkább 8 osztályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, azér!: a zalavári bencéseknek ajánlja fel az intézetei. De megismétlődik az 1807-iki eset. Thun tudomást veti erről az esetről és fölszólítja a bencésrendet, hogy a 8 osztályra kiegészítendő intézet fenntartásához bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések évi 1000 forintot ajánlanak fel és ezt az összeget ma is fizetik VKM-nak, ahonnan a város veszi fel. 1866-ban alapították meg a muzeumokat és a szertárakat hg. Batthyány Fülöp és a város 215 forintos adományából; majd az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi minisztere 1867. évi szept. 18-án kelt 10.421. sz. rendeletével engedélyezte a gimnázium folytatólagos kiegészítését. 1867. okt.-ében teszik le az V. osztály, 1868. április 3-án a déli rész alapkövét. Az alapító herceg 4000 frt.-tal járult a 4096 frt.-ra csökkent alapítvány kiegészítéséhez. 1869. okt. 15-én nyílik meg a VI. osztály, amikor már elkészültek a déli oldalon fekvő uj tanári lakások, a lornalerem és az északi oldalon levő uj rajzterem. 1868. aug. 20-án a renddel kötött szerződés értelmében a város tulajdonába megy át az egész épülettömb a kerttel együtt és a város kötelezi magát a fenntartására és 7 rendi tanár ellátására. 1870—71-ben a VII., 1871—72-ben a VIII. osztály nyilik meg és ebben az évben tartják az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem mlegfelelő. A város az 1896-iki millenáris közgyűlésen kimondja az uj intézet építését. Terveket készítteti; az ügy húzódik. Végre 1901-ben ugylálszik dűlőre jut az újjáépítés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott sugár-