Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1930

9 10.421. sz. rendeletével engedélyezte a gimnázium íolytatólagos kiegészítését. 1867. okt.-ében teszik le az V. osztály, 1868. április 3-án a déli rész alapkövét. Az alapitó herceg 4000 frt.-tal járult a 4096 frt.-ra csökkent alapítvány kiegészítéséhez. 1869. okt. 15-én nyilik meg a VI. osztály, amikor már elkészültek a déli oldalon fekvő új tanári lakások, a tornaterem és az északi oldalon levő új rajzterem. 1868. aug. 20-án a renddel kötött szerződés értelmében a város tulajdonába megy át az egész épülettömb a kerttel együtt és a város kötelezi magát a fenntartására és 7 rendi tanár ellátására. 1870—71-ben a VII., 1871—72-ben a VIII. osztály nyilik meg és ebben az évben tartják az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem megfelelő. A város az 1896-iki millenáris közgyűlésén kimondja az új intézet építését. Terveket készíttet; az ügy húzódik. Végre 1904-ben ugylátszik dűlőre jut az újjáépítés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott sugár-uti laktanyába. Két évre szólt volna az uj helyzet és ezalatt meg kellett volna épülni az újnak. A két évből husz esztendő lett az iskolának teljesen alkalmatlan, rendháznak meg éppen nem való épületben. Végre 1923. október havában harmadszor talált otthonra az intézet kaszárnyában, de ez ezután már szép és megfelelő. A volt Frigyes-laktanya fogadja be a gimnáziumot és a rendházat emberi számítás szerint végleges elhelyezkedéssel. (Erről az 1923—24. értesítőben bővebben). 1928. szeptemberben nyílt meg a gimnáziummal kapcsolatos 50 tanulóra berendezett modern konviktus, amelyet külön ismertetünk az értesítő végén. Iskolánk eddigi főigazgatói: 1777. gr. Nitzky Kristóf, 1735. gr. Teleky József, 1787. Vay József, 1790. helyettesül Kelemen Imre, 1792. Nóvák Krizosztom, 1793. Raufek Ferenc, 1805. Paintner Mihály Antal, 1818. Fejér György, Deáky Zsigmond, Steine kerületi felügyelő, Kádas Rudolf (1865—1878.), dr. Németh Antal (1878—1884.), Mészáros Nándor (1884—1890. márc.), Pallér Kelemen (1890. jul. 30-ig). Spittkó Lajos (1894—1904.), Váradi Károlv (1904—1911.), Kárpáti Kelemen (1911—1920.), dr. Vass Bertalan (1920—1928.), Mátrai Rudolf (1928—). Iskolánk eddigi igazgatói: 1765. Tsankai Jób. 1773. Krolig Vazul, 1775. Lankovics Fülöp, 1776. Edegger Boldizsár, 1780. Keszthelyi Endre, 1782. Simich Elek, 1783. Mayer Elek, 1790. Jenovay János, 1803. Mátyásovics Glicér, 1805. Jankovics János, 1811. Tordy Mihály, 1841. Jallosits Endre, 1844. Horváth József, 1847. Purgstaller József, (1848.'?') Mihalik Pál, 1848. Szép Lajos, 1849. Valentini János, 1857. László Alajos, 1858. Számord János, 1861. Dobay Elek, 1863. Vertler Mihály, 1864. Könnye Alajos, 1869. Kottek Nándor, 1873. Farkas László, 1879. Pap János, 1885. Janky Károly, 1890. Farkas László, 1894. ápr. 1.—jun. 20. Sárgay Antal, 1894. Farkas József, 1895. Pachinger Alajos dr., 1900. Horváth György, 1919. Eberhardt Béla (1919—). Iskolánk elhunyt tanitványai közül kitűntek: írók: Virág Benedek (a „nemzeti lélek tüzes ébresztője", a „magyar Horác"), Deák Ferenc (a „haza bölcse"), Donászy Ferenc (ifjúsági iró). Tudományos irók: Apáthy István (jogtudós, egyet, tanár), Vass József (piarista, nyelvész és történettudós), Farkas József (piarista, jeles klasszikus filologus). Közéleti szereplése miatt nevezetes: Királyi Pál (publicista és politikus).