Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1912
8 lényegtelen, de minden a tartalom. Stílusában nincs arányosság, rendszeretet és lirai emelkedettség, mindenben jellemző erejével lep meg s műve a valóságnak fanatikus naturalizmussal megfestett képe. Ezzel ellentétben Racine raffinált stilusa a befejezett és csiszolt forma legmerészebb kipengése. Vallásra nézve pedig a románok megmaradtak a külső hatásokban gazdag katholikus egyháznál, míg a germánok a puritánabb, a lényeget kedvelő reformált vallás hiveivé szegődtek, helyzet mint Belgium és Hollandia lakójának ezen ősi sajáti e" eé™yez aő. it ó ságai mellett a földrajzi helyzet által előidézet szerzett jellemvonásai is vannak. Csak ezen két tényező figyelembevétele által fog sikerülni egy egységes és világos képet kapni a németalföldi képirás mibenlétéről. Mindenekelőtt fontos a germánok lakta föld zordon klimája, mely ellentétben a déli éghajlattal, intenzivebb táplálkozást kiván és az idegek ezen megterheltsége következtében lassúbb agyműködést eredményez. Nem is szólva ilyen kedvezőtlen ködös tengeri klímának a kedélyre ható előnytelen befolyásáról, mely zárkózottságban nyilvánul, igen fontos jellemalakitó körülmény az is, hogy a megélhetés ilyen helyen fölötte vesződséges lévén, folytonos erős munkára szoktatja Hollandia lakóját és a lélekben rejlő energiát nagyon kifejleszti. Speciálisan Hollandia földjéről azt állithatjuk, hogy az hangyaszorgalommal a tengertől ki van erőszakolva. Ha már most ezek után ugy képzeljük a németalföldi embert, mint egy szorgalmas, lassú gondolkozású, kedélyileg és szellemileg lomhán működő, érzéki életet élő szervezetet, akkor könnyű lesz festészetüket megérteni és azt elkülöníteni az olaszokétól. Kzen lélek- és élettani összetevőkön kívül tekintetbe kell még vennünk a kor történelmét is, mely megmagyarázza a korszellemnek a képírásban való megnyilvánulását. Azon idő festészetéről
