Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1911

88 gunk. S ezek mindegyikének ugyanaz a karakterisztikus tulajdonsága a főeszköze, mellyel az idegen szivéhez és pénzéhez hozzáférkőzik. S milyen diplomata, leírhatatlan mosollyal adják tudtul egymásnak, hogy mire számithatnak a következő kalauzok. És ezek az előzetes, információs mosolyok döntik el, hogy részletesen nézünk-e meg mindent, vagy csak átszaladnak velünk a termeken, a nélkül, hogy figyelmünket felhívnák a nevezetesebb dolgokra és műtárgyakra. Mert itt mindennek történetét halljuk. Apróbb ajándékok, nagyobb meglepetések s ünnepi alkalmak hoztak itt létre mindent, ebben a fényes palotában. A vezetők először a régi Eremitage-t mutatják meg. Ez szoros kapcsolatban áll a Téli palotával; máskülönben meg sem lehet tekinteni. Bár az Eremitage épületében, annak Néva felé eső részében foglal helyet a régi Eremitage tíz szobája, még sem a muzeum tulajdona, hanem a cári palota része. Falai, bútorai, képei művészi értékűek. A termek, különösen az ünnepi terem két ablaksorával, szép márványoszlopaival, szobraival, vázáival bizonyos keleties szint mutatnak. Mikor a Téli palotába átmegyünk, a Romanoff galériába jutunk. Nagy képtár ez, melyben a cári család tagjainak képeit láthatjuk s egy-egy nevezetesebb hadvezér portraitját. A vezetőknek különös gondjuk, hogy a szerencsétlenvégü II. Sándort minden képen megmutassák. Látjuk, mint gyermeket, ifjút, férfiút, s a cárt, kinek élete talán jószívűségének, talán határozatlan természetének lett áldozata. Nem mindennapi a Sz. György terem hatása. Ez a trónterem. Fehér márvány falak, oszlopok teszik az aranyozott trón piros mennyezetének hatását élénkebbé és mélyebbé. Nagy Péter trónterménél szebb és hatásosabb. Magán szobák és fülkék sokasága között érünk el II. Sándor cár három szobájához. Ezt a három szobát a kegyelet meghagyta régi állapotában. A cár emléke, szerencsétlenül tragikus vége a részvét bizonyos nemét váltja ki lelkünkből, mikor itt járva-kelve ráesik tekintetünk azokra a tárgyakra, melyek halálának napján és pillanatában velevoltak. Vércseppje tapadt csaknem mindenhez. Ott a felrobbant gyilkos bomba egy darabja. író asztalán, véresen, félig elégett cigarettája s az a hatvan kopeka, melyet zsebében, pénztárcájában találtak. Lám, egy cárnak, egy hatalmas birodalom urának egész vagyona ennyi volt (körülbelül 1 kor. 50 fillér) a halála pillanatában. Köpönyegje s tábori vaságya, melyen meghalt, — csupa vér. Nem is örömest időztem ezekben a szobábkan. Sohasem látom szívesen az emberi kegyetlenségek eredményét, melyek létrehozatalánál az ember letörli önmagáról legszebb lelkitulajdonságát, legszebb erényét, — a szeretetet, a megbocsátást s e helyett az