Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1911

83 Ott az ó-, ott az új-szövetség gazdag és művészi megörökítésre érdemes anyagával. A különböző korok festői hamarosan felismerik ezt a kincses bányát, melyet hírnevüknek és dicsőséget teremtő művészi tehetségüknek megnyithatnak. Meg is nyitják. A középkor vallásos felfogása a festőiskolák mestereit ideutasitja anyagkeresésért. S azok örömmel jönnek. Versenytér lesz a bibliai történetek egy-egy alakja, momentuma, melynek ábrázolásában vetélkedve törekszenek egyéni tulajdonságaikat érvényre juttatni művészi erejükkel. Sokat festenek innen. Volt témájuk bőven. Történetek hosszú sora, erények sokasága — megkövülve képviselőikben, gyakorlóikban —, mind magasztos és fenséges, — képekre kerültek. Kezdjük itt Rembrandttal. Ő inkább vonzódik minden tekintetben az ó-szövetséghez, mint az újhoz. Ne keressük okát. Elég, ha annyit mondunk, az ó-szövetség választott népének város negyedében lakott Amsterdamban. Talán Maecenásai kívánták igy tőle. Megragad Ábrahám és a három angyal c. képe s nem kevésbbé hat Ábrahám áldozata c. festménye sem. Sámuelt anyja olvasni tanítja, Jákobnak megmutatják József véres öltönyét, — Józsefet bevádolja Putiphár felesége, — Ámán a király kegyét veszti, — Dávid megbocsát fiának, Absolonnak, — mind érdekes művészi témák. Ezeket megtoldotta néhány újszövetségi vonatkozású képével, mint — a tékozló fiú hazatérése, — Krisztus születése, a keresztről való levétel, a hitetlen Tamás, — mely müveivel az arcképfestés régiójából kilép s másoldalú művészi értékét is megmutatja. Lydeni Lukács a jerikói vak meggyógyitását, Van Eyck a keresztrefeszitést és az utolsó ítéletet. R. van d. Weiden sz. Lukács evangélistát, amint a Szűz Máriát festi, — Francisco Herrera egy égi jelenést, Salvator Rosa a tékozló fiút, Amerighi (Caravaggio) sz. Péter keresztre feszítését ábrázolja. Giorgione Juditja és Dominico Feti Dávidja az aprólékos kidolgozású festmények gyöngyei. De Botticelliről, az ő aranyos tündöklő képéről, a pásztorok imádásáról sem szabad megfeledkeznünk. Sebastian del Piombo keresztről való levétel és Veronese ugyanilyen tárgyú képei, elsőrangúak. Moretto da Brescia hit festménye, — s Raffael sz. Györgye elől nem tudunk elmenni. — De visszatérünk Murillohoz. Nem lehet oly egyszerűen végezni az ő művészetével; több oldalú. A szent család belső életéből festett néhány jelenete megkapó s nem kevésbbé ragad meg gyönyörködtető bájával, mint Madonna képei. Különben talán ezek is azért oly szépek, mert a Madonna alakja itt is látható javukrészén. A szent család, Jákob álma, sz. József (két különböző képen), menekülés Egyptomba, pihenés a pusztában, sz. Antal látomása 5*