Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1909

18 rácsba, mely nem tartozott az ő nyájához, nem megy hiba számba,- benne van az már a vérében a született juhásznak, amint azt minden okos ember tudhatja, kivévén a tek, vármegyét, melynek semmi érzéke nincsen a juhász virtus iránt. Ezzel a harmadik urával sokszor támad egy kis torzsalkodása. De telik még Olejtól egy=egy ajándék bárány a szolgabírónak és annak a báránynak a mekegésétől nyomban elnémul az igazságszolgáltatás. Olej nem tartozik az érzékeny emberek közé, kitől tanult volna ő meg érzékenykedni? Nem érintkezett az emberekkel, csak a juhokkal. Ezek a türelmes állatok pedig nem szenvednek ebben a fogyatkozásban, azoknak jó minden. De azért ebben a vad, műveletlen szívben is volt valami jó érzés. A kis lányát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint kedvenc bárányát, de azért csak gondját viselte. Dajkát fogadott mellé és fölnevelte. Szép, dolgos lány lett belőle, olyan mint az anyja volt. Tamás sajnálta is az anyját. Szépen temettette el. Háromszor harangoztak neki és két óráig mondta a kántor a búcsúztatót. A falusiak, a kik feljöttek a temetésre, csak azt nem tudják a bacsának meg^ bocsátani, hogy az erdők vadállatja még csak nem is sírt Boris után, egyetlen könnyét sem látták. Olej nem ismerős a falusi szokásokkal. Nem sirt, nem akaródzott neki. Mit tudta ő, hogy azt igy kívánja az illedelem. A Brezina halU gatag fái nem tanították meg őt hazudni. A temetés után némán ballagott haza. A régi ismerős úton ment, mégis mintha teljesen ismeretlen úton járt volna. Minden úgy volt ott most is és ő mégis másnak, üresnek látott mindent. A tündér Brezinát kicserélték. I izenhat év múlt el és Anika már nagy lány lett. A Matyi bojtár nagyon sokszor álmodozott felőle, de Anika a talári herceg csalogatásaitól megszédült. Maga az apa adott alkalmat az elcsábítására. Ové lett érte a brezinai akol. De a vezérkosok csengője szavából egyre azt hallotta Tamás: »aklót cseréltél a becsületért.« Bántani kezdte a lelkiismeret, sirva gyújtotta fel az aklot és otthagyta, elfutott az erdők vadonába. Utolsónak Mikszáth legérdekesebb alakját mutatom be, Lapajt, a híres dudást.