Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1907

49 fényes sötétzöldek, csupaszok, fonákon halványabbak, érdesek, 25—50 m. Q u e r c u s austriaca W i 1 d. Csertölgy. b) Levelek fonákon sűrűn fehéres molyhosak, tojásalakúak vagy kerülékesek, éle hegyes fogú vagy ép. Q u occidentalis J. G a y. Nyugati tölgy. 319 a) Levelek fonákon csupaszok vagy nagyitóval látható csillagszőröktől molyhosak ______ _ 320 b) Levelek fonákon hosszú- vagy rövid szőrűek _ _ 323 320. a) Levelek nyele csillagszőrös vagy szürkén molyhos _ 321 b) Levelek nyele borzas vagy pelyhes _____ 322 321. a) Levelek nyele szürkén molyhos; levelek fonáka szürkén molyhos, némelyek csupaszok; a hajtások is szürkén molyhosak. Korcsfaj. Q II. B e d ő i S i m k. e t F e k e t e. Bedő tölgy. b) Levelek nyele csillagszőrös; fonákán az érközök aprón csillagszőrösek. Q u. fiszae Simk. Tisza tölgy. 322 a) Levélnyél olyan hosszú vagy hosszabb, mint a levél vállának szélessége; a levél válla ékalakú, vagy nyélbe keskenyedő, egyenlőtlenül lekerekített; fonáka az érzugokban és érközökben legalább fiatalon sűrűn csillagszőrös, az ereken a szőrök odasimulok; őszre csupaszok 8—12 cm li , 5—7 cm. sz. 30—35 m fa A Q sessiliflora Salisb hazai alakja. Q n aureaWierz b. Kocsántalan tölgy b) Levélnyél egyszer vagy kétszer hosszabb, mint a levél vallanak szélessége: levél válla, tompa, lekerekített vagy néha kikanyarított; fonákon sárgás vagy kékeszöld, fénytelen, az erek mellett kevéssé szőrös, másutt csillagszőrű. Q u Tabaydiana Simk. Tabajdi tölgy. 323. aj Levelek fonákon a főér mentén hosszúszőrűek _ — 324 b) Levelek fonákon a főér mentén rövidszőrűek — — 327 324. a) Levélnyelek egyszer vagy kétszer hosszabbak, mint a levél vállának szélessége — — — — — — — — — — — 325 b) Levélnyelek hossza akkora, mint a levél vállának szélessége _ — — — — — __ _ — 326 325. a) Levelek válla szélesen cimpás, karéjok tompák, egyenlőtlen nagyságúak, a nagyobbak alsó szélükön fogasak, az erek sárgásak vagy fehéresek: levelek felül fényesek, fonákon szürkések, a főér mellett gyéren szőrösek. Q u. budensis B 0 r b. Pilisi tölgy. b) Levelek válla egyenlőtlenül kikanyarított; levelek, mint a Qu. aureaWierz b. Qu K e r n e r i S i 111 k. Kerner tölgy 326. Levélnyél berzedt hosszúszőrű; levelek többnyire fordított tojásalakúak, alig karéjosak vagy öblösek; felül fiatalon csoportos szőrűek, később csupaszok. 7—8 cm. h., 4—6 cm. sz. Q u. lanuginosa Lam. Molyhos tölgy. b) Levélnyél egyenes rövidszőrű, levelek válla egyenlőtlenül füles; fonákon az érközök csupaszok, a főér mentén szőrösek Q u. Dévensis Simk. Dévai tölgy. 327. Levelek válla füles; levélnyelek rövidebbek, mint a levélváll Gimn Ertesitő 4