Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1901

Bevezetés Az alábbiakban a szives olvasó Szemere Miklósnak és Tompa Mihálynak hiányos levélváltását veszi. A4időn első izben, Sátoraljá-Ujlielyen való tartózkodásom alkal­mával, fogtam Szemere Miklós irodalmi hagyatékának rendezéséhez, az volt a czélom, hogy Szemere Miklósnak iró barátaival folytatott érdekes és tanulságos levelezését teljesen összegyűjtöm és egy testben kiadom. Ez a ter­vem, közbejött s nem remélt akadályok miatt, eddig nem valósulhatott meg. Szemere Miklós irodalmi hagyatéká­val először, rövid időre a költő halála után, Kovács János, a sátoralja-ujhelyi piarista gimnázium azidei igazgatója foglalkozott, de rendbe nem hozta. Néhány érdekesebb, s különösen a zempléni köröket inkább érdeklő levelet adott ki. Más nem történt. Másodízben nekem jutott a szerencse. Pajzsoss Andornak, megyei árvaszéki elnök ur­nák, a költő vejének, szívességéből átböngészhettem a nagy iratcsomót és az előkerült leveleket teljesen rendeztem egyszersmind megírtam e levelezés felhasználásával Sze­mere Miklós életrajzát a család számára. Szemere Miklósnak irótársaival váltott levelei között kiváló figyelmet érdemelnek az alább közlöttek. Tompa Mihály még pataki diák volt, a mikor Szemere Miklós, ki csakhamar fölismerte Tompa kiváló tehetségét, barát­jául fogadta. E barátság állandó és tartós vala és soha a legcsekélyebb félreértés sem zavarta meg. Tompa elis­merte Szemere Miklós tekintélyét. Bizalommal fordul a „poéták öregapjához", ki mindig készséggel sz.olgál buz­dítással, útbaigazítással. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a két költő levelezése nem teljes. A levelek közül sok el­kallódott. De ezt ne csudáljuk, hisz sohasem voltak e levelek a nyilvánosság elé szánva. Bizalmas, baráti leve­lek ezek, a melyek csakúgy a véletlen következtében

Next

/
Oldalképek
Tartalom