Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1901
22 „Horváth Pius (különben Sándor) urnák." NB. tanár, de miben? azt nem tudom. 1) Erdélyi már Patakon filosofál. Még nem láttam, nem is irtam hozzá. Lásd ilyen vagyok már én most, legáncsolta a sors kedvemet, lelkemet, — nem érek semmit már. Jankó 2) se sokat ér már — — — — — — — — — — — — —-— Sárosyné irja, mint örült előre Erdélyinek; Pestre megy lakni, s Jankó komát nemcsak egyszer sem látta, de midőn már indulóban volt pár nap múlva Patakra, sem látogatta meg késő izenete daczára. Velem még szebben járt; igen kértem menjen el bizonyos ügyemben Kapczyhoz; visszaír, hogy Kapczy igérte kérésem teljesítését. Sok idő múlva irja Kapczy, levelem következtében, hogy Erdélyivel ő sohasem beszélt, Erdélyit ő még csak nem is ismeri személyesen. „Romlásnak indult hajdan erős Jankó." Eszmerokonságnál fogva menjünk át Szemere Bertire. Emlékezel nemde azon pro et contra levelezésre, melyet Kovács Gábor szobájában olvastam fel Vadnay Miksának? Feleletre vonom t. i. mutassa elő levelemet, mellyet állítólag tőlem kapott veszekedéssel tele „mert: egy versemet sem szerette." Ő tagadja, hogy ezt Kolosy Sándornak mondta volna, fájdalommal veszi, hogy illy költeményt rólla elhiszek, s mindezt olly hihetőséggel s olly fájdalommal irja több levélben, hogy Kazinczy G. engem támad meg miatta, mint bánhatok vele igy sat. s végre, bár, mire kértem, nem meri tenni (hogy t. i. irjon tehát Kolosynak levelet,, mellyben őt hazugnak nevezze, s e levél mását közölje velem) én magam is ráfogásnak kezdtem hinni az egészet. Most figyelj édes Miskám, mert ember ismereted gyarapodni fog vele. Szőgyény Ferencz, ki e pörről mit sem tudott, Párisból nem rég jöve meg, hova nem mint bujdosó, csak mint utazó járt; s ir hozzám mennék be Ujhelybe, 3) testvérénél van szállva, emléket" hozott nekem Bertitől. 4) Bemegyek, s az emlék (egy kivert ezüstmüvü szivartárcza) átadása után, elkezdi az ebédnél tömérdek ember jelenlétében Szőgyény, nem is sejtve ez igen jó ember, millyen bosszús fájdalmat okoz nekem az által, mint kaczagott ő, midőn Berti neki Párisban beszélte az én veszekedő levelemet, mivel egy versemre azt irta, hogy „azon nemben a Vörösmartyé (uj toldott kiadása a régi hazugságnak) jobb." Nos! mint tetszik ez ember néked? Honn nem mer szemembe hazudni, s barátomat külföldön azzal mulattatja, mit itten mennyre földre tagad. Mit a Kolosy hazugságának állithat levélben, azt most gyáván elárulja, hogy saját hazugsága, s engemet azon kéntelenségbe hoz, hogy őt barátomat, ') Horváth Pius kegyesrendi tanár Kolozsvárt. Szemere Miklós meghitt barátja volt. L. a 6. számú levelet. -) Erdélyi János. Sátoralja-Ujhely. 4) Szemere Bertalan.
