Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1901
9 hány együgyű szót mondhatnom. En ugy érzem inkább szeretnék Endymion mint a Csikóbőrös kulacs költője lenni; vagy az Eötvös 3 versének, honnan világosan kitetszik, hogy én a napfelé szárnyaló sasnak, vagy is a magasan komoly elemnek inkább barátja vagyok, mint a bár viz (érzés) mélyén merengő búvárnak — humornak. Szép lehet ugyan a föld kebelébe, vagy a tenger mélyére leszállani, hol az arany és gyöngy terem; de tán nem kevésbé szép, egy magas hegy tetejéről, vagy épen a léghajóból széttekinteni. Miért lőjük fel a röppentyűt a magasba, hogy ott pattanjon szét, hiszen a földön is elgyujthatnók ? Micsodás ösztön mondja a gyereknek : hogy papírsárkányát a magasba bocsássa hitvány czérnaszálán ? A hitregetan miért helyezé Apollót (ki légyen velünk) minden Múzsáival a magas otympra? Ott a forrás, — továbbá pegazus = szárnyas ló sat. — „Isten az éjben" ez nem jól van mondva hiszem; bár pantheista nem vagyok, de gyönyörű költészet ám ! Mert az erő sommája = isten, a képzelhető legmagasabb helyre = ég van, gondolva. A természet legdicsőbb tüneményit nem a mélyben, de a magasban látjuk. Itt van két fülemile, egyik ágra ül s énekel; másik a légben tűnik el, nem látjuk, de bájdala szivünkig hangzik. Mellyik megragadóbb ? — melyik szebb: a földön elnyúló, vagy légbenyuló fenyő. — Hiszen a tek. Ur levelében 1) a „földszint villámként elnyilaló fecskével" alantságot fest; mégis a magasból veszi a képet = villám. Én igazán mondom, hogy egy fenséges légi utazásra örömmel eltökélném magam, ha tudnám is Icarus sorsára jutok azaz: feláldoznám agyam azon hártyácskáját szívesen, mellynek átrepedése észvesztést eszközöl, csak néhány évig teremthetnék magas, magas műveket, — de magasat mondom, minőt a világköltészet nem mutathat; de bármi humorért is aligha, mert: „játszva még senki nagygyá nem lett." Hogy azonban földet korholó tárgy is lehet anyaga éppen ugy, mint a felhőket veró, halhatlan műnek, elhiszem, miért ne? Mi ismét azt bizonyítja, mit én mondok : hogy egyik elem nem áll a másik fölött. A komoly és humor két külön elem a költészetvilágban, amaz lég, ez viz (mint a phisicai világban is) de némileg mégis amaz táplálja ezt is (a lég a vizet.) Amott daru, sas; itt szárcsa, vöcsök koma élnek, közepén sirály úrfi 2), de ugyhiszem „Két elemet comparátióban össze nem állithatjuk, mert ki mondja meg, melyik szükségesebb a phisicai világban inkább, viz-e vagy lég? Mindkettő, — egy tövises rózsa-e szebb, vagy egy szelid liliom ? Mindkettő szép a maga nemében, (mert ezt sürgetem); igy hát a komolyt a humorral vagy megfordítva alá nem, de mindkettőt egymás mellé kell rendelnünk és csak azt mondhatjuk : — levelem elején részemről kimondtam — én az vagy amaz elemnek vagyok inkább barátja. Segítsen Apoll bennünket mindkettőben !!! Bennem ugyan a másik elem sem nagyon, de a humor meg, egyáltalában nem fog kifejteni, körülményeimnél fogvást. 8) ') Ezt a levelet nem találtam meg a hátrahagyott irások között. *) Ezeket elmondá levelében a t. Ur. Tompa megjegyzése. : l) Tompa rossz próféta volt. A későbbi időből származó vig elbeszélései,
