Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

Irodalomtörténetirásunk első munkásai. (Adatgyűjtők.) Irta: l>r. P E R É N Y I JÓZSEF. Az irodalomtörténet az ifjabb tudományok közé tartozik. A klasszikus népeknél megtaláljuk legelső csiráit; mai nevét 1659-ben olvassuk először Lambeck Péter-nek irodalmi előadásaihoz készített alaprajzában. Veralami Baco-nak köszönhető e tudomány igazi fel­fedezése ; ő volt, a ki mai feladatát meghatározta. Mindamellett, hogy Baco kijelölte az irodalomtörténet czélját, megalkotta annak programmját, e tudomány mégis csak lassan haladt tulajdonképpeni czélja felé. A vele foglalkozók sok ideig csak arra törekedtek, hogy az irókat s ezek műveit betűrendben elősorolják. Életrajz-gyüjte­ménynél és könyvek jegyzékénél egyebet nem adtak. Pragmatikus, kritikai és bölcseleti alapon nyugvó irodalomtörténettel csak ujabban találkozunk. Az olaszok és franciák (Vico, Denina, Goguet) a mult század közepén megkezdették bölcseleti tárgyalását s művészi for­mát kölcsönöztek neki. Önálló tudománynyá emelése érdekében legtöbbet a németek tettek. 1) Nálunk e tudomány sok akadálylyal küzdött és egy századnál is hosszabban tartó változásokon ment át. Csupa tapogatódzás, kísérletezés és botlás a kezdete. Az igazi tudomány nevére csak századunkban lett érdemessé. A magyar irodalomtörténet fejlődési stádiumait figyelemmel kisérni érdekes és hálás dolog. Láthatjuk, mint csoportosultak azok a parányok, a melyekből irodalomtörténe­tünknek ma diszes és a művelt nemzetek szellemeinek csarnoka mellett is tiszteletreméltó emléke áll. Majdnem kétszáz esztendeje, hogy Czvittinger Dávid megkezdette az adatgyűjtés fárasztó mun­káját, hogy megalapítsa vele irodalomtörténetünket. Mennyi munkát, mennyi fáradságot áldoztak utánna e nemes, nemzeti czél elérésére tudósaink és íróink! Ők végezték a legfáradságosabb munkát: az anyaggyűjtést. Tiszteletet érdemlő törekvéseik előtt meg kell hajol­nunk ; önzetlen munkásságuk eredményét, legyen az bármily csekély, avagy nagyobb, nem szabad a mai tudományos álláspontról tekintve ') I.. Erdélyi János: Egyetemes irodalomtörténet. 1868. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom