Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900
36 zsony, 1785 ) x) az erdélyi szász irók életrajzait és műveiknek czimeit foglalja magában. E munka nagy gonddal készült, de bíráló megjegyzéseket ebben is hiába keresünk. Főforrásaiul Soterius György és Teutsch József kéziratai szolgáltak, de ezeken kivül lelkiismeretesen fölhasználta az anyakönyvekben és naptárakban és más helyeken talált adatokat is. E művében tisztán a szász Írókkal foglalkozik, de nem az a czélja, hogy egyedül őket tüntesse föl a tudományosság és irodalom képviselőinek Erdélyben. E tekintetben nem elfogult ember. Egy másik könyvében : „Beitrag zur Gelehrten-Geschichte der Siebenbürgischen Unger und Székler", melynek egy része a hangyaszorgalmú férfiú halála után a „Siebenbürgische Quartalschriftr'-ben jelent meg (V. 1797. 202, 288. VI. 1798. 149, 193, 296. VII. 1801. 1, 272,) az erdélyi magyar és székelj' tudósokról és Írókról akart tárgyalni. E férfiaknak általában elismeréssel adózik. A nevezett folyóirat megszűntével a betűrend közepén abbanmaradtak a közlemények is, pedig értékes kiegészítő adalékokkal járulhattak volna az előzők munkáihoz. Nagy tudományos apparatussal készült mű Klein János Sámuelnek (1748—1820.) bártfai, majd kassai lelkésznek és később gölniczbányai esperesnek a munkája: „Nachrichten von den Lebensumstánden und Schriften evangelischer Prediger in allén Gemeinen des Königreichs Ungarn Gesammelt und erláutert " (Leipzig und Ofen. 1789.) Két kötet. A Ili. kötet Pesten jelent meg 1873-ban, mint a Fabó András által kiadott: „Monumenta evangelicorum aug. conf. in Hungaria IV. kötete; a IV. kötet kéziratban maradt.) 2) Klein ezen munkája beható és alapos kutatások után készült. Igen sok benne a becses, irodalomtörténeti szempontból kellőleg alig megbecsülhető adat, de még ez is híjával van minden kritikának. Különösen kiemeljük jegyzeteinek gazdagságát, melyekben temérdek érdekes adatot halmozott össze, ugy hogy e tekintetben előzőit túlszárnyalta. Egyik hibája a sok fölösleges közbeszurás. Gyakran egészen jelentéktelen dolgok elmondásával untatja olvasóját. Adatait hosszú éveken át gyűjtötte. Máiegyetemi hallgató korában fogamzott meg agyában a gondolat, hogy ily irányú munkát ir. Ekkor kezdi gyűjteni adatait is. Rintelnben és Wittenbergben már könyvtári kutatásokat végezett. Az előbbi helyen Schwarz superintendcnsnek gazdag könyvtárában gyűjtött adatokat, Wittenbergben pedig a magyar könyvtárt használta. Ezenkívül hasznát vette a Rezik Jánosnak és Matthaeides Sámuelnek a hazai iskolákról és az azokban működő tanárokról szóló kéziratát. V. 6. Szinnyei: Id. m. 14. lap; Várady Antal: Id. ra. 8. 1. Fragmente von Stephan Berglers aus Kronstadt. Ung. Magazin, 1782. II. 504. Nachlese zu des sel. Herrn von Windisch Beitrágen zur Biographie des sel. Herrn Pfarrers I. Seivert. Siebenb. Quart. I. 1790. (S2. Joh. Seiverts weiland Pfarrers der evangelischen Gemeine zu Hammersdorf — - - Entwurf der Siebenbürgischen Bischöfe zu Weissenburg, Sieb. Quart. I. 1790. 171, 249, 344. 2) Ismertetései: Alig. Literatur Zeitung, 1790. II. 209. Ephem. Budenses, 1790. 12. és Appendix. 13. sz. L. Szinnyei; Id. m. 15. 1. Várady Antal: Id. m. 8. 1. Zeitschrift von und für Ungarn 111. 384. VI. 253. Hörk: Az eperjesi ev. collegium története. Kassa, 1890. id. Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái. VI. k. 503. .