Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

20 le semmit sem a szerző érdeméből, ki öntudatosan, bő tárgyismerettel és lelkiismeretesen irta meg munkáját. Az eddig tárgyalt irók műveinél sokkal rendszeresebb, alaposabb és kimerítőbb munkával Horányi Elek

1) a tudós piarista állott elő. Horányi Elek azon önzetlen és nemes gondolkodású hazafiak egyike volt, kik czélul tűzték ki maguknak nemzetük jólétét elősegíteni, hirét és dicsőségét a haza határain tul is nagyobbítani. Egész életén át folyton e czél elérésére törekedett. Ismeretes jelmondata: „Provehimur non praemio, sed patrio amore", — megvilágítja nemes gondolkodását és valódi magyar jellemét. Egész munkálkodása a mellett bizonyít, hogy egyedüli czélja volt hazájának és szerzetének szolgálni és a külföldnek is megmutatni, hogy a magyar nemzet a szellemi téren is munkálkodott annyit, a mennyit sanyarú viszonyai megengedtek. Valamint Bessenyei György Bécsbe jöttekor szomorúan tapasztalta, hogy a magyar nemzet a nyugati műveltségtől, tudományosságtól és irodalomtól messze elmaradt és e keserű tapasztalás adja a fiatal testőrtisztnek azt a törhetetlen akarat erőt, melylyel nemzetét a művelt népek sorába akarja emelni: ugy Horányi Elek főművének a „Memória Hungarorum" keletkezéseinek okát szintén ily keserű tapasztalásban kell keresnünk. Alig végezte be Horányi bölcseleti tanulmányait, a külföldre került, hogy ritka szellemi tehetségeinek tovább fejlesztésére több alkalma nyiljék. Széleskörű tanulmányai révén megismerkedik korának legnevesebb tudósaival és Íróival. E férfiaktól hallotta ismételten a vádat, hogy Magyarországon a tudomány és irodalom még csak gyermekkorát éli. Nincs a magyarnak sem tudósa, sem írója. A külföld gyanakodva fogad min') A piarista rendnek e nagynevű munkásáról eddig teljesen kimerítő és érdemeit kellőleg méltató munka nem jelent meg. Az eddig napvilágot látott dolgozatok vagy általánosságban mozognak, vagy pedig egy-egy munkájáról, buzgó munkálkodásának egy irányáról számolnak be. Az eddig megjelent dolgozatok, értekezések, bírálatok, apróbb följegyzések száma igen tekintélyes. Ez is bizonyítja, hogy Horányi sokoldalú munkássága méltán megérdemli a vele való behatóbb foglalkozást. Mint irodalomtörténetiró igen előkelő helyet foglal. Előzőit magasan túlszárnyalta, a későbbieknek pedig kimeríthetetlen és jobbára megbízható forrást hagyott. Mint politikus, történetíró, filozofus, szónok, könyvkiadó stb. korának egyik legkiválóbb alakja, kinek törekvései előtt mindenkor tisztelettel kell meghajolnunk. Az életére és munkásságára vonatkozó adatokat e helyt kisértem meg lehetőleg teljességgel összefoglalni. I. Életrajzi adatok. Kazinczy F.: Pályám emlékezete, 209. 323. Esméretek Tára: VI. 322. Ferencz-Danielik: Magyar irók: II. 113. Nagy Iván: Magyarország családai: V. 138. Kőszegi Sándor: Pestvármegye családai. Das gelehrte Qsterreich, 1776. 20. (De Luca.) Österreich. Biedermanns Chronik, Freiheitsburg (Linz), 1785. 100. Mercur von Hungarn, 1786, 967—993. Lehotzky András: Index Scriptorum publ. polit. Iuridicorum. Pozsony, 1803. 18. Wallaszky: Conspectus etc. 24. Hazai és Külföldi Tudósit. 1809. II. 24- 27. (Horváth István.) Vereinigte Pest-Ofner Zeitung, 1809. 75. sz. Katona: Hist. Critica, XLI. 589. Ersch u. Gruber: Allgem. Encyclopedie. II. Sect. 449. Biographie nouvelles des contemporains. Paris, 1821. IX. 234. Baur Sámuel: Alig. hist.-biogr. Handwörterbuch. Ulm, 1816. I. 639. Österr. Nation. Encyclopádie. II. 641. Nouvelle Biographie génerale, Paris, XXV. 166. (Dr. Hoefer.) Tanodai lapok, 1856. 26—27. szám. (Sárváry). Pauler Tivadar: A budapesti ni. kir. tud. egyetem története. Bpest, 1880. 150. 1. Kecskemét: 1887, 38. szám. (Szurmó Ambrus.) Nyitramegyei közlöny, 1882. 39. szám. Pallas Lexicon, IX. 356. (Takáts Sándor.) Csaplár Benedek: Révai élete. I. 14—20, 23-25, 33, 34, 47, 49, 55, 73, 75, 79, 126, 142, 167, 168, 181, 192, 194—196, 213, 225, 227, 232, 248, 252, 352. II. 14, 15, 56, 67, 90, 94, 135, 146, 162, 220, 390, 395. III. 135, 143, 144, 147, 221,