Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

17 kozó adatokat foglal magában. Nem is rendszeres munka. A könyvnyomtatás történetére vonatkozó adatokat ad magyarázatok gyanánt a Pápai-féle vershez. Több nevezetes könyvnyomtató műhelyt nem emlit, a Hess András budai nyomdájáról is megfeledkezett. Több nevezetes könyvnyomtatónak emlékezete is elkerülte figyelmét. Kisebb tévedések elég nagy számmal fordulnak elő művében. Művét ugy tekinthetjük, mint első kísérletet a magyar könyvnyomtatás megírására. VI. Kézirati munkák. Necessaria ac utilis scriptorum históriáé Hungaricae notitia." (Magyarigen, 1768.) Ebben, a latin nyelvű munkájában, mely a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban van, a Magyarország és Erdély történetéről irt munkákat és történetírókat tárgyalja. Az egész munka két főrészből áll. Az első rész a gyűjtőkről és a magyar történetírók gyűjteményéről szól öt fejezetben ; a második rész (8 fejezet) azokról a történetirókról szól, a kik bizonyos korszak történetét irták meg. A végén beszél Magyarország és Erdély történet tárgyaló kézirati művekről. Módszeréről maga ad felvilágosítást az előszóban : „Ebben a munkában azt a módszert követtem, hogy először a történeti gyűjteményeket s azokba fölvett irókat tárgyalom; másodszor az írókat részint bizonyos fejezetek szerint, részint időszakokra osztva veszem bírálat alá." „Litterata Panno-Dacia", szintén a Teleki könyvtárban található és a XVI., XVII. és XVIII. századbeli tudósokkal és Írókkal foglalkozik. Összesen 282 irónak életét és műveit ismerteti. Ez a munkája szolgáltatta az anyagot az Athenáshoz és a Smyrniai sz. Polykárpushoz. Mint adatgyüjteményes munka figyelemre méltó. Bodnak érdekesebb kézirati művei közül említésre érdemes a „Redivivus Albertus Molnár Szentziensis" (Magyarigen, 1763.) czimü munkája, a melyben Sz. Molnár Albert életrajzát irta meg 10 fejezetben. Munkáját azért irta, mert Sz. Molnár neve tiszteletet és különös hálát érdemel a magyar nemzet részéről, mert szótárakkal látta el, de megérdemli hitsorsosainak tiszteletét és háláját is, mert számukra vallási könyveket adott ki. (Az előszó után.) — Érdekes vázlatos munkája a „Synopsis históriáé literariae hungaricae." Az egészből csak az első rész maradt fen, mely 4 fejezetre oszlik: I. Bibliai irók. II. Biblia magyarázók. III. Biráló és hitvitázó irók. IV. Hittani irók. Sámuel Aladár

1) azt véli, hogy e vezérfonal szerint akarta Bod a Magyar Athenást kidolgozni, sőt azt is állítja, hogy Bod kezdetben rendszeres irodalomtörténetet akart volna irni. Bizonyos adatok hiánya miatt, e kérdésről érdemlegesen nem szólhatunk. Van még Bodnak egy 24 §-ból álló töredékes munkája, melyben az erdélyi történetírás történetét akarta megírni. Czime: „De scriptoribus rerum Transsylvanicarum." Vázlatát Sámuel Aladár közölte.

2) Önéletrajzi följegyzései — melyek főforrásul szolgáltak Sámuel Aladárnak — becses adatokat foglalnak magukban. E munkát Kemény József gróf „Narratio de vita Petri Bod, ad ipsomet instituta" czimen említi. ') Id. m. 207. és 167. 1. jegyzet. 2) Id. m. 209. 1. Gymn Értesítő 2