Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1899

75 tetni a taeniát és bothriocephalust egymástól már 1602-ben, lévén a taenia prima Piateri nem más mint bothr., és a t. secunda Piateri, melynek könnyen elváló izeit a tökmaghoz hasonlította, a máieléggé ismeretes t. solium. 1618-ban Spiegel, egészen függetlenül Platertől, hasonló eredményre jutott. A két galandféreg természete élete- és keletkezéséről azonban mind a két búvár följegyzéseiben még nagy tévedést találunk mint elődeiknél. — Nicolaus Andry 1700-ban már igy különbözteti meg a két galandférget: taenia á épine = bothrioc. és t. sans épine = t. solium. Későbben 1750-ben Charles Bonnet Genfben tesz ujabb tanulmányokat az emberi galandférgekkel. Ezek alapján a progl. hosszúságát találja jeliemzőnek. és a két élősdit igy különbözteti meg: taenia á anneaux courts = bothr. és t. á anneaux longs = t. solium. Bonnet a bothr.-ról szép rajzokat és helyes leírásokat is közöl. Maga az elnevezés Rudolphitól származik, és Bremser volt az, ki azt bothr. latus név alatt a többi már akkor ismeretes fajtól elkülönítette. Az első classikus munka azonban a szóban forgó galandféregről 1841-ben jelent meg Eschrichl-től, rrjelyben 152. lapon és 28. ábrán az élősdi egész boncztanával foglalkozik és sok uj fölfödezést is tesz. Eschricht munkája 20 éven át fölülmulhatatlan maradt. 1863-ban Leuckart — nagy művében már ujabb észleléseket ernlit és u. itt közli Knoch először az ő kísérleteit is a bothr. latus fejlődésére vonatkozólag. Böttchernek 1869-ben megjelent ilynemű kutatásai kevésbbé szerencsések. Stiedának 1864—67-ben megjelent és ide vonatkozó boncztani adalékai Eschricht munkáját nagyban bővítették. 1872-ben Sommer és Landoistól Lipcsében jelent meg 5 diszes rajztáblával ellátva, a legjelesebb ide vágó munka, ilyen czim alatt: „Beitráge zur Anatomie der Plattvvürmer", melyben a szerzők a t. solium és a bothr. latus progl.-nak tökéletes boncztanát adják. Ujabban pedig Braun iparkodott tisztába hozni a bothr. latus fejlődését. Általában és nagyban véve, a bothr. és a taenia előfordulásukra nézve, u. 1. mintha kizárnák egymást, mert a hol az egyik nagyon el van terjedve, ott a másik hiányzik és fordítva. De azért mind a régi mind az uj adatok szerint, a mint ezt a t. soliumnál is láttuk, mind a két galandféreg fölléphet egy és u. azon gazdában, u. a. időben, vagy egyik a másik után. Mind a kettő jelentkezhetik egy és u. a. területen, és a körülmények változása szerint az egyik egyszerre föllép oly tájékon, melyen sokáig a másik dominált. Mindazonáltal a bothr., a taeniához képest, csak igen szűk határok közé van szorítva, leginkább csak a tenger, bizonyos tavak vagy folyók partján van elterjedve. Európai elterjedésének két központja ismeretes. Az egyik a nyugati Svajcz, a másik Oroszország balti tartományai. Mind a két főfészekből elhat azután messze a szomszéd tartományokba, Lengyelországba, Petersburgba, sőt Moszkvába is, a keleti tenger mind a két partjain Svédhonba és Pomerániába, sőt Hollandiába és Belgiumba is. Svajczból végre behat Franczia- és Olaszországnak szomszéd részeibe. — Az emiitett tájékok nem egy pontján a bothr. latus a legközönségesebb emberi